DVTK: Gólpasszt adni legalább akkora öröm, mint gólt szerezni – Lukács Dániel

Lejátszotta első felkészülési mérkőzését a DVTK, a Putnok FC elleni szerdai összecsapáson magabiztosan nyert (3–1) – igaz, Lukács Dániel, a csapat gólpasszal jelentkező szélsője túl sokat nem láthatott a második félidőből…

„Miután a felkészülésünk első tíz napját nagyon megnyomtuk, nem futballoztunk jól, még ólomlábakon mozgunk, de ez ilyenkor normális – mondta lapunknak Lukács Dániel, a diósgyőriek 27 esztendős szélsője. –  Az első félidőben kaptam lehetőséget, a fordulás után nem a meccset néztem, hanem a kötelezően előírt programot kellett elvégeznem: futottam. De mindenki tudja, a kemény időszak hasznát a következő hónapokban láthatjuk, tapasztalhatjuk. Az erőnléti edzőnk mondta is, nem sétagalopp a felkészülés, ezért pihenjünk sokat, a folyadékpótlásra külön figyeljünk, és masszíroztassunk minél többet – nem kérdés, hogy ezeket az alapvetéseket betartjuk. A Putnok elleni találkozó elérte célját, meccsterhelést kaptunk, s legalább az új játékosaink mérkőzés közben tapasztalhatták meg, mit kér tőlük a szakmai stáb.”

Lukács Dániel ezzel már tisztában van, mint ahogy azzal is, hogy először játszhat végig egy NB I-es idényt – pedig már majd’ nyolc éve (!), 2015 novemberében mutatkozott be az élvonalban.

„Emlékszem, a Honvéd Békéscsaba elleni bajnokiján szálltam be csereként, jó negyedórát kaptam, nyertünk három kettőre. Nyilván én is úgy terveztem akkor, tizenkilenc évesen, hogy rendszeresen játéklehetőséget kapok Kispesten, de sajnos nem így történt. Sérülések is hátráltattak, a bizalmat sem éreztem, rendre a Honvéd kettőben, az NB III-ban számítottak rám, csak elvétve hívtak fel az első csapathoz. Pedig 2018 júliusában egymás után két NB I-es bajnokin, a Haladás és a Kisvárda ellen is gólt szereztem, de ezután sem változott semmi, sőt kölcsönadtak Újpestre. Az igazi áttörés két éve következett be, szerződtetett a Kecskemét, amelynél NB II-es gólkirályként zártam, huszonötig jutottam! Tavaly nyáron Diósgyőrbe kerültem, s nem bántam meg: bár huszonhat gólt tűztem ki magam elé célként, hogy megdöntsem a rekordomat, sajnos nem sikerült, tizenkilencet szereztem, de eljutottam tizenhét gólpasszig. Kecskeméten csak öt állt a nevem mellett… Fejlődtem, a kiszolgálásban mindenképp, s gólpasszt adni legalább akkora öröm, mint gólt szerezni. Ráadásul a legfontosabbat elértük, feljutottunk az élvonalba. Legutóbb 2018 decemberében futballoztam az NB I-ben, még az Újpest színeiben, hiányzik a legmagasabb osztály miliője. Biztos vagyok benne, hogy jól szerepelünk a Diósgyőrrel, a minimális célunk a bennmaradás, de én hiszek benne, hogy stabil középcsapattá fejlődünk az első évünkben. Ami engem illet, nem akarok számokkal dobálózni, hány góllal lennék megelégedve; a sportpszichológus is azt mondta, ne tegyek magamra feleslegesen terhet, inkább élvezzem a játékot, futballozzak hasznosan, felszabadultan, jól. Megfogadtam a tanácsát, s kitűnően érzem magam a pályán. A többiek is igénybe veszik ezt a lehetőséget, sokat segítenek a szakember tanácsai.”

A jobb oldali szélső – aki adott esetben csatárként is bevethető – testén tetoválások láthatók, s a szenvedélye semmit sem változott az évek alatt.

„A rajzfilmfigurákat gyerekkorom óta kedvelem, már régen felvarrattam magamra például Spongyabobot vagy Tomot és Jerryt. Eldöntöttem, hogy csak decemberben megyek tetováltatni, ez az én karácsonyi ajándékom magamnak. Hogy mi lesz a következő? Úgy tervezem, hogy a hároméves kislányom rajzol majd valamit, s mivel a vádlimon még épp van egy kis hely, azt szívesen látnám magamon.”

A DIÓSGYŐRI VTK NYÁRI FELKÉSZÜLÉSI PROGRAMJA
Edzőtábor: június 30.–július 13., Waidhofen an der Ybbs (Ausztria)
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉSEK
Június 28.: DVTK–Putnok (NB III) 3–1 (Jurina, Bényei, Lőrinczy)
Július 5., 17.00: FK Zeleziarne Podbrezová (szlovák I.)–DVTK
Július 9., 17.00: 1. FC Nürnberg (német II.)–DVTK
Július 12.: FC Blau-Weiss Linz (osztrák I.)–DVTK
Július 13.: ???–DVTK
Július 22.: DVTK–FC Kosice (szlovák I.)