A török bajnok Galatasaray és a magyar élvonal hatodik helyezettje, a Kisvárda Master Good között nem csupán az a kapcsolódási pont, hogy a klubok összehangoltan megtett hétfői hivatalos bejelentése szerint a két csapat július 10-én az ausztriai Grazban felkészülési mérkőzést játszik egymással: a kisvárdai szakmai stábnak van olyan tagja, aki segítette már a török sztárklub munkáját.
„Honfitársam, Igor Tudor segítőjeként dolgoztam a Galatasaray kapusaival kétezertizenhét februárjától decemberig – emlékezett az időszakra Sandro Tomic, a Kisvárda ötvenéves horvát kapusedzője, aki játékoskorában a Hajduk Splitben is védett, majd Magyarországon a DVSC-ben és a Honvédban. – Előzőleg a Karabükspornál dolgoztunk együtt, onnan vásárolta ki szerződéséből a Galata, és vitt magával engem is. Leírhatatlan, ami az egyesület körül történik, csak Törökországban harmincmillió szurkolója van. Az emberek megőrülnek a csapatért és a játékosokért, de nemcsak futballban, hanem kosárlabdában, röplabdában és vízilabdában is.”
Amíg az elmúlt bajnoki évben olyan sztárjai voltak a Galatának, mint az olasz Nicolo Zaniolo, a belga Dries Mertens vagy az argentin Mauro Icardi, Sandro Tomic idejében a holland Wesley Sneijder és Nigel de Jong, valamint a német Lukas Podolski volt a csapat legismertebb futballistája.
„A közös pont a két időszak között az uruguayi kapus, Fernando Muslera, aki immár tizenkét éve a klub alkalmazottja – folytatta Sandro Tomic. – Meggyőződésem, ő akkoriban a világ tíz legjobb kapusa közé tartozott, és jelenleg, harminchét évesen is magas szinten véd. Öröm lesz vele Grazban találkozni.”
De vajon hogyan eshetett a Galatasaray stábjának választása a Kisvárdára? És várható-e, hogy megtelik a grazi UPC Arena a mérkőzésre?
„A Galatasaray van olyan nagy egyesület, hogy azzal játsszon, akivel csak szeretne – véli Sandro Tomic. – Hogy minket választott, abban szerepe lehetett a tavalyi Európa-konferencialiga-szereplésünknek, ami ismertté tette a klubunkat. Amikor kétezertizenhétben Ausztriában edzőtáboroztunk, és a Dárdai Pál vezette Herthával játszottunk Klagenfurtban, húszezer török tombolt a lelátón. Többségében a Németországban, Ausztriában és Svájcban dolgozó török vendégmunkások érkeztek a mérkőzésre, ilyesmi most is várható, a legelvakultabb szurkolók pedig Isztambulból is útnak indulnak, ebben biztos vagyok. Most, hogy a Galata négy év után újra bajnok lett, különösen nagy a várakozás.”