Háttér: az MLSZ bőségesen díjazza a fiatalok beépítését

MEGÉRI JÁTÉKOSOKAT NEVELNI. A Magyar Labdarúgó-szövetség 2018-ban vezette be az úgynevezett produktivitási rendszert, amelynek lényege, hogy objektív mérőszámok alapján díjazza azokat a klubokat és nevelőegyesületeket, amelyek az utánpótlás- és a felnőttfutball legmagasabb osztályába nevelnek játékosokat. Ennek megfelelően azok a klubok kapnak magasabb pontszámot és így támogatást, ahonnan több és magasabb szinten futballozó tehetség kerül ki. Több mint nyolcszáz klub osztozik az 5.5 milliárd forinton 2023-ban, ezek a támogatások a klubok képzési teljesítményei alapján százezer és 160 millió forint között szóródtak.

Az objektív mérőszám alapja a pályán töltött percek száma: az NB I-ben lejátszott kilencven perc kilencven, a kiemelt bajnokságokban (az OTP Bank Ligánál az UEFA-rangsor alapján erősebb ligák, valamint az öt topbajnokság másodosztálya) 180, míg az öt topbajnokságban már 270 pontot ér. A Bajnokok Ligája, az Európa-liga, az Európa-konferencialiga és a felnőttválogatott szereplés szintén háromszoros szorzót jelent. Ha saját nevelésű (bemutatkozása előtt három évet töltött az adott klub utánpótlásában), húsz százalékkal emelkedhet a klubra eső pontszám, de magasabb pontszámot „termelnek” játékperceikkel a 21 éves kor előtt felnőttcsapatban pályára lépő játékosok is.

A legegyszerűbb egy példán keresztül szemléltetni a rendszer működését. Szoboszlai Dominik kilencven percet játszott Szerbia ellen, ami alapesetben 270 pontot érne (90x3). Ugyanakkor 19 éves koráig (ameddig utánpótláskorúnak számít egy játékos) Salzburgban is futballozott, ezért a 270 pont húsz százaléka kiesik. Utánpótlásban töltött éveinek 65 százalékát töltötte a Főnix Goldnál, hetet-hetet a Fehérvárnál és az MTK-nál. A Főnix Gold így 177.35, a Vidi és az MTK pedig 19.21-19.21 pontot szerzett. Mivel az MLSZ minden pontért 4000 forintot fizet a kluboknak, egyedül a szerbek elleni meccsel a Főnix Gold 709 400 (177.35x4000) forintot „nyert”. Fontos megjegyezni, hogy 2020-tól a tíz kiemelt akadémia a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságától kap támogatást az akadémiai korosztályok képzésére, így ezek a műhelyek csak a kisszekciók (6–14 év) képzése után kapnak szövetségi forrásokat.

A produktivitási ranglistát egyébként bárki böngészheti, az MLSZ honlapján csupán regisztrálni kell, és minden klub minden játékosát elemezheti percekre, pontokra bontva. A tisztánlátás érdekében a szövetség operatív igazgatója, Roskó Zoltán és vezető adatelemzője, Kocsis Bence mutatta be részletesen a mögöttünk hagyott idény, valamint a 2020–2023-as időszak produktivitási rangsorát és a fő összetevőit.

Fontos leszögezni a nemrég bevezetett kritériumot, mely szerint csak azok után a játékosok után kapnak pontokat a klubok, akik nem töltötték be 28. évüket. Nagy Ádám ettől az idénytől kezdve például nem termel nevelőegyesületeinek. Ennek lényege, hogy ne kényelmesedjenek bele a csapatok abba, hogy egy-két játékos összegyűjti a pontokat, hanem folytassák a tehetségek kitermelését.

Az utóbbi három idény legjobbja a Puskás Akadémia lett 121 607 ponttal, megelőzve a Budapest Honvédot (95 684 pont), az MTK-t (90 759 pont), az ETO-t (83 853), és a Vasast (64 325). A legjobban teljesítő, nem akadémia minősítésű utánpótlásműhely a Főnix Gold 39 584 ponttal, valamint a Nyíregyháza Spartacus 35 562 ponttal, ezek a klubok a teljesítményükért 158, illetve 142 millió forint támogatásra jogosultak.

A 2022–2023-as idényben is a Puskás lett a legjobb a Honvéd, a Vasas, az ETO és az MTK előtt. Minden klubnak megvannak a maga sztárjai: a Puskásnál Sallai Roland, a Honvédnál és a Szparinál Gazdag Dániel, az ETO-nál Kerkez Milos, a Főnixnél Szoboszlai Dominik és Bolla Bendegúz, míg az MTK-nál Kata Mihály és Schäfer András viszi a prímet. Ugyanakkor jellemző, hogy a legjobbak szinte az összes profi osztályt megtöltik játékosokkal.

Roskó Zoltán szerint a mérések alapján egyelőre nem beszélhetünk arról a trendről, hogy emelkednének a hazai képzésből kikerülő és külföldön játszó magyarok játékpercei, sőt ebben a körben a külföldön termelt pontok a 2020–2021-es idény óta folyamatosan csökkennek (a 2021-es 69 243 ponthoz képest az elmúlt idényben már csak 42 843 pont). Ez Kocsis Bence szerint két tényezőből következik: a 28-as korhatár bevezetése miatt kiesett a képletből Gulácsi Péter és a többi idősebb játékos, a másik ok pedig, hogy például Bese Barnabás vagy Kádár Tamás személyében olyanok igazoltak haza, akik korábban külföldön rendszeresen pályára léptek. Gulácsi Péter és Schäfer András sérülése ellenére a topligákból „érkező” pontok maradtak a korábbi szinten, ráadásul Szoboszlai, Sallai és Szalai Attila folyamatos játéka alapján növekedés is várható.

Az utóbbi három évben egyébként Nagy Ádám gyűjtötte a legtöbb pontot a játékosok közül (a 20 375 pont a Vasas, a Kelen, a Tabán és az FTC között oszlott meg), mögötte Szoboszlai Dominik, Sallai Roland, Gazdag Dániel és Szalai Attila végzett. A tavalyi idényben egy játékos végzett a legjobb tízben, aki Magyarországon futballozik, Gruber Zsombor a Puskás Akadémiából. Az élmezőnyben található még Iyinbor Patrick (a Vasasban gyűjtötte a pontjait, az FTC most a KTE-nek adta kölcsön), Kállai Kevin (Mezőkövesd), Debreceni Ákos (Siófok), Corbu Marius (Puskás Akadémia) és Vas Gábor (Paks).

Zárásként érdemes megemlíteni a 2021-ben bevezetett Produktivitás 2.0 elnevezésű rendszert is, amely azokat az utánpótlásműhelyeket figyeli, amelyek a játékosokat 6–14 éves koruk között nevelték, és az alapján kapják a támogatást, hogy hány percet játszanak az általuk nevelt játékosok 19 éves korukig az U16, U17 és U19-es kiemelt bajnokságokban, valamint utánpótlás-válogatottban. Itt 4000 helyett 750 forintot ér egy pont, ám így is tekintélyes összegre tett szert az utóbbi évek munkája alapján a Nyíregyháza, a Békéscsaba és a Pécs.