Kis híján nyerni tudott a Loki Pakson, de Papp a hajrában egyenlített

LABDARÚGÓ NB I
24. FORDULÓ

Paksi FC–Debreceni VSC 1–1 (0–1)
Paks, Fehérvár úti Stadion, 2489 néző. Vezette: Bognár Tamás
Gólszerző: Papp K. (86.), ill. Dzsudzsák (3.)

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!

Szappanos Péter kapus, míg a paksi mezőnyjátékosok közül Mezei Szabolcs, Windecker József és Haraszti Zsolt ezúttal az első sorból, a nézőtérről követte a DVSC elleni bajnoki eseményeit, és úgy tűnt, a hiányuk meghatározó a házigazdának. Alig kezdődött el a mérkőzés, s a Loki máris megszerezte a vezetést – az elnyűhetetlen, szenvedélyes, rendkívül motivált Dzsudzsák Balázs góljával.

„Nagyon szeretek futballozni, győzni szerettünk volna vasárnap is, persze hogy tele voltam szenvedéllyel – mondta lapunknak a lefújás után a 109-szeres válogatott játékos. – Gyorsan megszereztük a vezetést, de a második félidőben nagyon beszorultunk a tizenhatosunk előterébe, és bár voltak lehetőségeink, sajnos nem sikerült megszerezni a második gólt. El kell ismerni, hogy a Paks sokat tett az egyenlítésért, ezért igazságosnak mondható az eredményt, de van bennem csalódottság.”

Bognár György, a második félidőt szinte végigtámadó Paks vezetőedzője a hajrában meglepőnek tűnő húzással próbálkozott: a belső védő, de jól fejelő Szélpál Norbertet előre, a csatársorba, Böde Dániel mellé küldte, a védő mozgása zavart okozott a Loki kapuja előtt, és végül Papp Kristóf lábáról a hálóba került a labda.

„Éreztem, hogy Böde Dániel eltalálta a lábamat – mondta a Paks középpályása. – Nem ez volt életem legszebb gólja, nagyon lehet neki örülni. Túl sokat dolgoztunk ahhoz, hogy vereséget szenvedjünk. Nem kezdtük jól a meccset, kiléptem Ferenczi Jánosra, de sajnos egy kényszerítővel mögém kerültek, és abból a támadásból született a Loki gólja, ott talán máshogy kellett volna reagálnom. Mentünk, hajtottunk tovább, és idővel egyre nagyobb fölénybe kerültünk, de közben oda kellett figyelni a védekezésre, mert egyetlen kontra eldönthette volna a mérkőzést. Igaz, hogy voltak hiányzóink, többen sérültek, de nem akartunk a külső körülményekkel foglalkozni, szerettünk volna minél jobb teljesítményt nyújtani.”

Érthetően másfajta lelkiállapotban élte meg ezt a gólt Megyeri Balázs, a DVSC kapusa: 

„Láttam, hogy a beadást követően Szélpál Norbert mozdul a labdára, amely aztán a paksi játékosok lábán ide-oda pattogott. A játékvezető azt mondta, Szélpál mozgása nem zavart engem – hát, nem tudom… Természetesen nagyon bosszantó így elveszíteni két pontot, nagyon jó lett volna a Mezőkövesd elleni hazai vereséget követően a listavezető Paks otthonában győzelemmel javítani. Nehéz meccs volt, és vannak stoplinyomok a combomon, amikor Tóth Barna elől kivetődve megszereztem a labdát, a csatár a lábamat találta el.”

Fáradtan, de az egy pontot megbecsülve jött ki az öltözőből Hahn János, a hazaiak támadója.

„Megszenvedtünk az egy pontért, de ezzel tisztában voltunk, mert erős csapat volt az ellenfelünk – mondta a zöld-fehérek csatára. – Az első három percben nem voltunk jók, de a Loki gólja után magunkhoz tértünk, sokat dolgoztunk, a kapuja elé szögeztük a debrecenieket, az egy pontra mindenképpen rászolgáltunk. Viszont a tizenhatoson belül az egyik gyeptégla kimondottan ellenünk van, nagyjából ott, ahol a ZTE ellen átpattant a labda Szappanos Péteren. Most ugyanonnan próbált Böde Dani gólt lőni, de előtte is felpattant a labda, amelyet így nem talált el rendesen. Pedig egy ilyen lehetőség nála mindig biztosan gól. Meg kell becsülnünk az egy pontot.”

Főszereplő lehetett volna Bárány Donát, aki a második félidőben egyedül vezette a labdát a paksiak kapujára, de Simon Barnabás gyors vetődéssel lelopta a lábáról.

„Mostanában nem sikerülnek az ilyen lehetőségeim – kesergett a debreceniek támadója. – Amikor kiléptem, láttam hogy a kapus állva marad, nem viszi le a súlypontját, ezért nem rúgtam a labda alá, arra gondoltam, megpróbálom elvinni mellette. Sajnos nem sikerült, a kapus kitalálta, miként akarom megoldani. Ilyenkor nagyon hosszú az út haza Debrecenig, ez az eset jár a fejemben, majd visszanézem a televíziós felvételt, és átgondolom, hogyan kellett volna másképp befejezni az akciót. Jó erőben érzem magam, sokat dolgozom az edzéseken, de nem tudom, miért nem sikerülnek jobban az ilyen szituációk, amikor gólhelyzetbe kerülök.”

Jó kérdés – egy izgalmas, küzdelmes mérkőzés után érdemes elgondolkozni rajta…