Hornyák Zsolt letette az állampolgársági esküt, bár eddig is magyarnak érezte magát

Ha van üde színfoltja az NB I-ben dolgozó edzői karnak, az Hornyák Zsolt. A Puskás Akadémia FC vezetőedzője szókimondó természetét édesapjától örökölte, aki mindig is egyenes ember volt, sosem rejtette véka alá kritikáját, de a szabadszájú stílussal sosem volt rossz szándéka – mint ahogy Hornyák Zsoltnak sem. Mérkőzés utáni nyilatkozatai élményszámba mennek, sosem köntörfalaz, és hogy a munkáját nem végzi rosszul, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2019 nyara óta irányítja a felcsúti együttest – ezzel ő az NB I jelenlegi rekordere, a leghosszabb ideje vezeti a csapatát. 

Csütörtök délutántól immár magyar állampolgárként ülhet a Puskás Akadémia kispadján.

Hornyák Zsolt az országos hatáskörű Eskütételi Iroda közreműködésével a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont rendezvénytermében Balogh-Madár Emese miniszteri biztos jelenlétében tette le az állampolgársági esküt, és Mészáros László, Felcsút polgármestere is köszöntötte a trénert. Az 51 éves vezetőedző sosem tagadta, egyszer papíron is szeretne Magyarországhoz tartozni, hiszen számára sosem volt kérdés, hogy a szíve hová húz. A köbölkúti születésű tréner elmesélte, annak idején a faluban volt egy szlovák és egy magyar általános iskola, ő utóbbi focicsapatát erősítette.

„Magyar faluban nőttem fel, magyar az anyanyelvem, szlovákul csak később tanultam meg, amikor a bátyám karrierje miatt Pozsonyba költöztünk a családdal – mesélte lapunknak Hornyák Zsolt az állampolgársági eskü letétele után. – Köbölkúti kissrácként jutottam el idáig, és erre rendkívül büszke vagyok. Az utca végén laktunk, ahogy mondani szokták, a kertek alatt. Szőlős dombok és erdős részek között, számomra nem létezett szebb táj ennél. Zajlott az élet mifelénk, nyáron fociztunk, télen korcsolyáztunk. A kertünk végében fából fabrikáltunk kapukat, testvéremmel, Gáborral sokszor sötétedés után is rúgtuk a labdát. Edzőként hosszú utat tettem meg idáig, Örményországon, Vlagyivosztokon, Máltán és Csehországon keresztül vezetett az utam Magyarországra, az égiek a jelek szerint így akarták.”

A tréner meghatódva mondott beszédet, és nem tagadta, mennyire fontos nap volt ez a számára. Edzői pályafutása leghosszabb ciklusát Felcsúton tölti, úgy érezte, valamit vissza kell adnia Magyarországnak.

„Nem tagadom, meghatódtam… A szüleim – Isten nyugosztalja őket – sajnos már nem élhették meg az állampolgársági eskümet, de biztos vagyok benne, fentről büszkén néznek le rám. Szerettem volna, ha csak szűk körben ünnepelhetem ezt a jeles eseményt, és valóban csak azok voltak itt, akik igazán közel állnak hozzám. Komolyan mondom, ugyanúgy izgultam, mint a Fiorentina elleni mérkőzés előtt.”

Hornyák Zsolt labdarúgóként több helyen is megfordult. Igazolt játékosként a Slovan Bratislavában kezdett, majd Kassán, aztán az Inter Bratislavában és a Dinamo Moszkvában is futballozott. Játékosként ötször nyert szlovák bajnokságot, négyszer Szlovák Kupát, egyszer csehszlovák bajnoki címet. A korábbi védő háromszor lépett pályára a szlovák nemzeti együttesben.

A rutinos szakvezetőnek sikerült a Puskás Akadémiát a legjobb csapatok közé emelni, olyan fiatalokat épített be az együttesbe, mint Tóth Balázs, Pécsi Ármin, Komáromi György, Gruber Zsombor vagy éppen Nagy Zsoltból stabil válogatott labdarúgó vált.

„Nevelés és eredmények. Hatodik éve próbálom ezt a nehéz utat járni – mondta mosolyogva a tréner. – Arról nem is szeretek beszélni itt a klubnál, hogy a jelenlegi NB I-ben én ülök a legrégebb óta aktuális klubom kispadján. Félig viccesen szoktam mondani, már már kellemetlen a számomra. Engem egy valami érdekel, hogy minden évben fejlődjünk. Úgy érzem, idén is sikerült előrelépnünk, gyorsabbak lettünk, határozottabban játszunk, és ezt jó látni. Ugyanolyan motivált vagyok, mint amikor első nap léptem be az öltözőbe. Szereztem már ezüstérmet és bronzérmet is a csapattal, idén is megcélozzuk a csúcsot, aztán meglátjuk, mi lesz belőle. De a nevelést sosem tévesztem szem elől, fontos, hogy fiatalokat is adjunk a magyar labdarúgás számára. Dobogó és nevelés – ez a két fő célunk.”

Ami a díszes állampolgársági bizonyítványt illeti, Hornyák Zsolt elmondta, az érmek és kupák között kap helyet, hiszen erre is ugyanolyan büszke, mint a labdarúgásban elért legszebb sikereire.