– Közel járt ahhoz, hogy 2023 januárjához hasonlóan ismét gólt szerezzen csapata első felkészülési mérkőzésén a spanyolországi edzőtáborban. Akkor kétszer is betalált a dán Aarhus kapujába a 3–3-ra végződő találkozón, csütörtökön pedig tizenegyest rúghatott az osztrák Wolfsberg ellen, még 0–0-nál…
– Enyém volt a találkozó első helyzete, ám nagyot védett az ellenfél kapusa, aztán jó fél órai játékot követően jött a tizenegyes, ahol a kapus eltalálta az irányt és kiütötte a labdát – felelte Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia 28-szoros válogatott labdarúgója. – A kipattanó után még próbálkozhattunk, másodjára én, ám belevetődtek a lövésembe, szerencsére a nagy kavarodásban, harmadjára Mondovics Kevin már nem hibázott. Később is voltak még próbálkozásaim, de a gólszerzés nem jött össze, ennek ellenére úgy érzem, jól ment a játék. Bosszantóbb lenne, ha nem érnék oda az ellenfél kapujához, nem lennének lehetőségeim.
– Tapasztalt futballistaként mondhatta volna azt is, azért nem rúgta be a büntetőt, mert segíteni akarta a tizenhét éves Mondovics Kevin beilleszkedését a felnőttfutballba.
– Viccelődtünk is a lefújás után, hogy gólpasszt adtam Kevinnek. De komolyra fordítva: örömteli, hogy a fiatalok jól mozogtak, meg tudták mutatni magukat egy jó csapat ellen. Nyilván egy kicsit bosszant, hogy bár megvolt a lehetőségem, nem találtam be, de nem tragédia. Ikszes meccset játszottunk, az ellenfelünk berúgta az erősen kétes tizenegyesét, de az az igazság, amit a javunkra befújt a játékvezető, azt sem éreztem „százasnak”.
– Hogyan telnek a napok az edzőtáborban?
– Az idő éppúgy ideális, mint a körülmények, nem kell utazgatni, a melóra lehet koncentrálni – rendben van minden! Természetesen hiányzik a család, ám ez ennek az időszaknak a velejárója, valamennyien tisztában vagyunk vele, hogy a jó felkészülés elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy jöjjenek az eredmények.
– Ha úgy jönnek, mint az ősszel, történelmi idényt futhat a Puskás Akadémia. Mi sülhet ki ebből?
– Mint mindig, ezúttal is fontos a jó kezdés, de ez valamennyi csapatra igaz. Ilyen sikeres ősze még sohasem volt a Puskás Akadémiának, ráadásul azt is tegyük hozzá, nekünk tavasszal rendre jobban szokott menni. Egy esztendővel korábban rengeteg döntetlent hoztunk össze ősszel, most a hasonló bajnokikat megnyertük, de sokat jelentett az is, hogy bár voltak vesztes mérkőzéseink, nem kerültünk hullámvölgybe, mindig jól reagáltunk, kétszer egymás után nem maradtunk pont nélkül. Hogy mi jelentene csalódást az igény végén? Ha lemaradnánk a dobogóról, az nagyon rosszulesne…
– Amikor 2023 decemberében arról beszéltünk, milyen éve volt Nagy Zsoltnak, azt mondta, pályafutása legjobb évét tudja maga mögött, aztán néhány hete ugyanígy fogalmazott 2024-ről. Lehet ezt még überelni?
– Jöttek a gólok és a gólpasszok, számítottak rám a válogatottnál, de olyan ember vagyok, aki mindig próbál egy kicsivel jobb lenni. Odafigyelek az étkezésre éppúgy, mint a pihenésre vagy a regenerációra, jó érzés, hogy egy ideje mindig többet sikerül kihozni magamból. De ha visszatekintek a lejátszott meccsekre, azt is látom, tudtam volna még jobb is lenni, szóval van min dolgozni.
– Januárban, a felkészülés kellős közepén eszébe jut, mennyire fontos év ez a válogatott életében?
– Amikor egy-egy edzésen esetleg kevésbé bírom a futást, azonnal bevillan, hogy csinálni kell, mert mindjárt itt van március huszadika, a Törökország elleni mérkőzés! Természetesen szeretnék ott lenni a válogatottban, ezt a teljesítményemmel kell kiérdemelni, bízom benne, jól jövünk ki a párharcból, mert egyáltalán nem mindegy, melyik ligában vagyunk a Nemzetek Ligájában. Van közel harminc meccsem a nemzeti együttesben, de mindig különleges érzés, ha képviselhetem a hazámat. Néhány éve még nem gondoltam volna, hogy belőlem válogatott lehet, nem hogy Európa-bajnokságon futballozzak, de itt van még egy nagy álom, a világbajnokság. Minden magyar ember vágyik arra, hogy kijussunk, mindent meg kell tenni ennek érdekében, de az Eb is megmutatta, azért a realitás talaján kell maradni.