„Túl sokat vártam a játékosoktól” – a DVTK megbízott edzője elismeri, hibázott

LABDARÚGÓ NB I
21. FORDULÓ
MTK Budapest–Diósgyőri VTK 4–0 (2–0)
Budapest, Hidegkuti Nándor Stadion. Vezette: Derdák
Gólszerző: Kovács P. (26.), Jurina (41.), Kádár T. (58.), Varju (78.)

A MÉRKŐZÉS ONLINE KÖZVETÍTÉSE ITT ÉRHETŐ EL!

HORVÁTH Dávid, az MTK Budapest vezetőedzője

– Kilábaltak a hullámvölgyből?
– Fontos volt, hogy jól reagáljunk a kecskeméti kudarcra, és az a meccs mélypont legyen, ne pedig egy folyamat része. Meghatározó volt a lélektan, és mentálisan erősek voltunk. Úgy láttam, az volt a döntő, hogy a csapat együtt támadott, együtt védekezett, a játékosok segítették egymást. Jól kezdtük a meccset, voltak létszámfölényes helyzeteink, blokkolt lövések, aztán a kapufa, végül gólt szereztünk, ez pedig átszakította a gátat.

– Mikor érezte, hogy jól végződhet ez a mérkőzés az MTK számára?
– Nyilván mindegyik gól nagyszerű érzés az edzőnek, de talán most a másodikat emelném ki – megnyugtató előnyt szereztünk, azt követően jól járattuk a labdát, mi irányítottuk a mérkőzést, ám persze az is sokat számított, hogy a második félidőt is mi kezdtük góllal.

– Hogyan lehetett túllépni a kecskeméti ötgólos vereségen?
– Bezártuk az öltöző ajtaját, és magunk között kielemeztük a történteket. Figyelni kellett arra, hogy ez se tartson túl sokáig, keddtől már erre a mérkőzésre összpontosítunk. Persze, a játékosokat megviselte a dolog, és csak csütörtökön éreztem azt a dinamikát, ami után bizakodóan várhattam ezt az összecsapást.
 

VINCZE Richárd, a DVTK megbízott edzője

– Aligha erre számított…
– Nem kezdtük jól a mérkőzést. Azt kértem a játékosoktól, hogy nagyobb intenzitással futballozzanak, de a védekezésünknek ez nem tett jót, és ez leginkább az én hibám. Egyetlen játékost hagytunk elöl, ő pedig kevés volt ahhoz, hogy kellően nagy nyomás alatt tartsa Varju Benedeket és Kádár Tamást, emiatt aztán a középpályán túl nagy területeket hagytunk az ellenfélnek, tulajdonképpen megkönnyítettük az MTK dolgát. A szünet után ezért átálltunk két belső ékre, hogy nagyobb nyomás alatt tartsuk a hazai védelmet, ám odaajándékoztunk a harmadik gólt, és ezzel elment a meccs.

– Kizárólag a rossz taktikán múlt volna ez az összecsapás?
– Nagy részben igen, és nem tagadom, ez az én felelősségem, mert bizonyos játékhelyzetek kapcsán rossz taktikát választottam, az is lehet, hogy túl sokat vártam a labdarúgóktól.

– Nem lehetett ennek a teljesítménynek mentális oka is, netán az edzőváltás, a klubon belül kialakult helyzet rosszul hatott az öltözőre?
– Nyilván könnyű magyarázat lenne kritizálni a játékosokat, de én tudom, mit hibáztam. Van, aki jól reagált a változásra, van, aki rosszul, és igen, van, aki ragaszkodott a távozó edzőhöz. Az egyértelmű, hogy zavar van, és jó eredményeket, sikereket csak tiszta fejekkel lehet elérni.