Bognár György: Három helyett hat gólt kellett volna kapnunk...

PAKSI FC–ÚJPEST FC 1–3 (0–1)
Paks, Paksi FC Stadion, 3012 néző. Vezette: Rúsz
Gólszerző: Böde (84.), ill. Matko (23., 75.), Tajti (57.)

BOGNÁR György, a Paksi FC vezetőedzője

– Idénybeli legrosszabb meccsét játszotta a Paks…     
– Végig jobb volt az Újpest, az első perctől veszélyes volt a kontrajátéka. A végeredménnyel elégedett lehetek, mert három helyett hat gólt kellett volna kapnunk.
– Miben látta az okát, hogy a félidő után sem nem sikerült levédekezni az ellentámadásokat, valamint erőt meríteni Kovácsik Ádám tizenegyes­védéséből?     
– Valóban, lélektani előnybe kellett volna kerülnünk, mégsem így történt. Nem működött a csapatjátékunk, nem volt olyan periódusa a meccsnek, amikor nyomást gyakoroltunk volna az ellenfélre. Az egyéni teljesítmények, technikai megoldások rosszak voltak, alig volt gólhelyzetünk, ellenben az Újpestnek nagy területeket engedtünk, létszámban megvoltunk, mégis lefutottak minket. A legjobban azt hiányoltam, hogy nem volt középpályánk.
– Volt előjele a héten annak, hogy ilyen meccset játszik a csapata?     
– Minden meccsben benne van, hogy az ellenfél nyer. Jobb volt az Újpest, nem kell ezt túlbonyolítani – én sem szoktam.

BODOR Boldizsár, az Újpest FC megbízott edzője

– Mit szól a magabiztos győzelemhez?     
– Jó iramú meccset játszottunk erős ellenféllel szemben. Próbáltuk minél messzebb tartani a Paksot a kapunktól, illetve nyomást gyakorolni rá azzal, hogy ha nálunk volt a labda, kerestük a területeket. A meccstervet megvalósították a játékosok, aminek nagyon örülök. 
– Mi történt, hogy hat magyart a kezdő tizenegybe állított, és Tiago Goncalvest és Gleofilo Vlijtert kihagyta a meccskeretből?     
– Nem gondolkodom útlevélben, hanem azt nézem, mi a legjobb a csapatnak az adott pillanatban, az alapján hozom meg a döntéseket. Örülök, hogy több magyar volt a pályán, de nálam az játszik, aki megérdemli. Éreztem, hogy felborult az egyensúly, két hete mélyponton voltak a futballisták, úgyhogy próbáltam átadni a pozitív gondolkodást. Mondtam is nekik, tudom, mire képesek, élvezzék a játékot – most azt láttam, nagy kedvvel futballoznak. 
– Egyeztetett a klub elöljáróival, hogy meddig tarthat az első keretnél a munkája?     
– Rövid időszakra, öt meccsre szól a mandátumom, de hogy ebből a megbízatásból egy mérkőzés lesz vagy három, nem tudom. Mindenesetre a legjobb tudásom szerint igyekszem segíteni a csapatot, és ha új vezetőedző érkezik, szívesen segítjük, segítem a munkáját.

DIÓSGYŐRI VTK–MTK BUDAPEST 4–0 (1–0)
Miskolc, DVTK Stadion, 2205 néző. Vezette: Kovács I.
Gólszerző: Babos B. (25.), Tamás M. (46.), Acolatse (67. – 11-esből), A. Keita (77.)
Kiállítva: Beriasvili (MTK, 66.)

Vladimir RADENKOVICS, a DVTK vezetőedzője

– Ilyen gólzáporos sikerre aligha számított bárki…
– Az első perctől uraltuk a mérkőzést, az történt, amit szerettünk volna. Az volt a kulcspillanat, amikor a klubvezetés úgy döntött, hogy a szakmai stáb folytathatja a munkát, mert ezzel levették rólunk a terhet, és önbizalommal telve tudtunk dolgozni, csak a meccsre kellett koncentrálnunk.
– Hogyan értékeli Elton Acolatse teljesítményét?
– Nagyszerű mérkőzése volt. Amikor a bal oldalon játszott, és amikor középre húzódott, egyaránt jól ment neki. Ám ezen a meccsen a csapat volt a legfontosabb, a kezdőjátékosok mellett a cserék is.
– Nagy nyomás alatt tud igazán jól teljesíteni a szakmai stáb? A Nyíregyháza elleni idegenbeli és a Paks elleni hazai sikert is akkor érték el, amikor szinte senki sem hitt benne, és a mostani is ez a kategória…
– És voltak ilyenek az előző évadban is… Volt, amikor a stáb, volt, amikor a játékosok tettek hozzá, most a klubvezetés, mert olyan üzenetet kaptunk, hogy bíznak bennünk. Ám értem a kérdést, meg kell szakítani ezt a sorozatot, nem csak akkor kell nyerni, amikor a penge élén táncolunk.

HORVÁTH Dávid, az MTK vezetőedzője

– Ez nem az MTK napja volt…
–Ez az egyik legrosszabb meccsünk volt. Az elején lett volna esélyünk fordítani, de nem voltak elég határozottak a kapu előtti döntések. Sajnos a második lehetőségünk után lekontrázott minket a Diósgyőr, hátrányba kerültünk, majd sérülés miatt elveszítettük a csapatkapitányunkat. Sohasem jön jókor a kapott gól, de a második félidő elején született DVTK-találattal borult minden. Siettettük a játékot, a kiállítás és a harmadik gól pedig eldöntötte a mérkőzést.
– Mennyire hiányzott a csapatból a sérüléssel bajlódó Bognár István?
– Nagyon, hiszen a korábbi fordulókban remek teljesítményt nyújtott, jó formában volt. A játéka mindig jól jön, amikor kiszabadulunk a nyomás alól, s több helyzetet kell kialakítani.
– Idegenben nem nagyon megy a csapatnak: baj van a komfortzónán túli meccsekkel?
– A csapat játéka eddig hazai pályán érvényesült, nagyon remélem, hogy lehet ezen javítani, azaz idegenben is sikeresnek lenni. Erre nagy szükségünk lesz, mert több olyan mérkőzés vár ránk még az idén, amit vendégként játszunk.