A Fradi eladási bevételei révén az NB I a horvát és a szerb élvonalat is megelőzte ezen a télen

Összegezve a Transfermarkt (a folytatásban TM) bajnokságokra lebontva megtalálható legfontosabb piaci számait, a magyar NB I-re vonatkozóan több jelentős változást is találunk az elmúlt évekhez képest. Az előző két téli átigazolási időszakban a térségben vizsgált élvonalbeli bajnokságok közül az NB I volt az egyetlen, amelyben negatív lett a piaci mérleg, tehát nagyobb összegért vettek játékosokat a klubok, mint amennyiért eladtak. A teljes eladási bevétel mindkét évben 3 millió euró alatt maradt (2.5 millió és 2.8 millió euró között), míg a kiadási oldali 4 millió euró körül alakult (3.8 millió és 4.2 millió között). Ezen a télen viszont minden korábbi rekordot megdöntve 19.77 millió eurós eladást produkáltak az NB I-es csapatok, ennél nagyobb, 25.6 millió eurós bevételre csak az osztrák élvonal együttesei tettek szert a télen. A közel 20 milliós bevétel 8.42 milliós kiadással is párosult az NB I-ben, de így is 11.35 milliós pluszban zárt a magyar piac. Ami még a nyári, akkor is csúcsot jelentő, 3.928 millió eurós piaci nyereséghez képest is jelentős előrelépés.

A bevételi csúcs, ahogy nyáron (akkor elsősorban Matheus Saldanha játékjogának értékesítése révén), úgy télen is alapvetően a Ferencvárosnak, a 12 millió euróért az angol Bournemouthhoz távozó Tóth Alex és a 4.5 millióért a görög AEK Athénhoz igazoló Varga Barnabás eladásának köszönhető. Meg persze annak is, hogy az FTC a külföldről érkező eurómilliók egy részét itthon költötte el – ez lehetne a hosszú távú piaci működés egyik alapja (amiről Szalai Ádám, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet igazgatóhelyettese is beszélt a héten a Nemzeti Sportnak adott interjúban), és így a Ferencváros (vagy más olyan magyar klub, amelyik külföldre ad el futballistát) bevételéből más hazai klubok is részesülhetnek.  A Fradi a téli piacon a TM számai alapján 16.5 millió eurót keresett, 6.3 milliót költött el, ebből 1.5 millió eurót fizetett ki Elton Acolatséért a DVTK-nak, és megvette Paksról Osváth Attilát is, akinél a pontos vételár nem ismert, de úgy félmillió euró körüli összegre becsülhető. (Az NB I-ben elköltött összeg lehetett volna magasabb is, de mint Hajnal Tamás a napokban a Nemzeti Sportnak megerősítette, több klub elutasította a Ferencváros ajánlatát.) A Diósgyőr és a Paks pedig befektette a bevételt: a DVTK hazahozta Torinóból a 20 éves, U-válogatott Galántai Tamást, míg a Paks kivásárolta az MTK-tól az ősszel kevés lehetőséget kapó, korábbi U-válogatott Bévárdi Zsombort. Így juthat tehát új bizonyítási lehetőséghez, közvetve az FTC nemzetközi piacokon szerzett bevételeinek is köszönhetően két magyar labdarúgó. 

Térségünkben számos hasonló működési modellt találunk. Szerbiában például nagyon hosszú ideje a Crvena zvezda és a Partizan Beograd eladásai számítanak a piac mozgatórugójának, hiszen a külföldre igazoló játékosok után kapott pénz jelentős hányadát országon belül költik el, hogy aztán a kisebb klubtól kivásárolt futballistákat idővel szintén tovább tudják értékesíteni. Idén azonban Szerbiában jelentős visszaesés tapasztalható eladási oldalon. Valószínűleg példa nélküli, hogy az NB I eladási bevételekben a téli átigazolási időszakban megelőzte a szerb Szuperligát, amelynek csapatai ezen a télen 16.838 millió euróért értékesítettek játékosokat, miközben tavaly 23.71, két éve pedig 38.3 millió euró volt ez az összeg. A visszaesésben a fő „ludas” a Zvezda, amely télen egyáltalán nem adott el játékost (igaz, a nyári piacon három tinédzsert is értékesített elit bajnokságba, összesen több mint 30 millióért), és a legdrágábban eladott Sztefan Bukinac is csak 2.5 millió euróért távozott – a 20 éves balhátvéd a Vojvodinától ment a svájci Young Boyshoz.

 A legnagyobb bevételt, akárcsak tavaly, az osztrák Bundesliga gárdái produkálták 25.6 millió euróval. Köszönhetően a térségben rekord összegért eladott szerb válogatott csatár, Petar Ratkov átigazolásának, aki 13 millió euróért szerződött Salzburgból a Lazióba, Tóth Alex 12 milliós eladási ára a második legmagasabb a vizsgált országok közül ezen a télen. Az osztrák Bundesliga idei legdrágább vétele pedig a magyar válogatott Redzic Damir volt, akiért 4.5 millió eurót fizetett a Salzburg a szlovák Niké Ligában szereplő DAC-nak. 

Az NB I mellett a szlovák  élvonal is nagy ugrást mutatott be az eladások terén: a tavaly téli átigazolási időszakhoz képest 11 millió euróval nőtt az eladási bevétel. Ezzel összefügg, hogy Szlovákiában csaknem tíz százalékkal emelkedett a keretekben található légiósok aránya (és 52.6 százalékkal jelenleg a legmagasabb a térségben, míg az NB I 40.6 százalékkal az 5. a vizsgált hét bajnokság közül), miközben a három legdrágább eladás egyaránt külföldi volt, Redzic mellett két fiatal nigériai játékost adtak el, a 19 éves szélsőt, Suleman Sanit ötmillió euróért a német RB Leipzignek, Adam Yakubut pedig egymillióért az ukrán LNZ Cserkaszinak (mindketten Trencsénből távoztak). Az eladási bevételben az osztrák Bundesliga és a magyar NB I után a vizsgált ligák közül 19.035 millió euróval harmadik horvát élvonalban továbbra is a hazai nevelésű fiatalok eladására építenek a klubok. A két legnagyobb bevételt a 20 éves Adriano Jagusic (Slaven Belupo – Panathinaikosz, 5.2 millió euró) és a 18 éves Branimir Mlacic (Hajduk Split – Udinese, 4.5 millió euró) értékesítése hozta a konyhára. Szlovéniában is egy horvát játékos eladása jelentette a csúcsot, méghozzá a Ferencvároshoz szerződő Franko Kovacevic, aki a TM által jelzett 3 millió eurós árával a teljes eladási bevétel (6.4 millió) majdnem felét tette ki.

Ami még egy érdekes tendencia, hogy több környező országban is csökkent a bajnokság becsült keretértéke – a magyar mellett a horvát, a szlovén és az osztrák első osztályban is – az egy évvel ezelőtti helyzethez képest, mert az új igazolásokat most kevesebbre taksálják, mint a távozókat. A Ferencváros esetében tízmillió euró a visszaesés tavaly márciushoz képest a becsült értékben (53 millióról 43 millió), miközben a nemzetközi porondon nemhogy visszaesett, hanem még javult is a csapat teljesítménye, hiszen az Európa-ligában már tavasszal is nyert egy párharcot az FTC és bejutott a nyolcaddöntőbe. A vizsgált országok csapatai közül az FTC az egyetlen, amelyik még versenyben van a két legrangosabb európai kupasorozatban.

Tóth Alex átigazolása kapcsán fontos adalék még, hogy a ferencvárosi középpályás az egymást követő negyedik átigazolási időszakban a negyedik magyar játékos, akit az NB I-ből európai elit ligában szereplő  klub szerződtetett Lisztes Krisztián (Frankfurt), Nikitscher Tamás (Valladolid) és Pécsi Ármin (Liverpool) után – a megelőző években ilyen sorozatra Magyarországon nem volt példa. Ezt a sorozatot kellene a jövőben folytatni ahhoz, hogy a magyar bajnokság nemzetközi megítélése minél inkább javuljon a következő években, és hogy fent lehessen tartani a most elért piaci számokat, a pozitív piaci mérleget.

Ami a belső piacot illeti, azt mondhatjuk, a mezőny csaknem fele kimondottan visszafogott volt az átigazolások terén. Az ETO és a Puskás Akadémia egy-egy játékost szerződtetett, a DVSC kettőt, a Kisvárda és a Paks hármat-hármat. Az élmezőnyből a távozók miatt is a Ferencvárosnál volt a legnagyobb mozgás; a tabella második felében, az alapvetően a bennmaradásért küzdő együttesek közül, sőt igazából a teljes NB I-ből kiemelkedett a ZTE 12 új szerzeménnyel és ebben a második csapathoz igazolt légiósok még nincsenek is benne! A télen a zalaiak újabb három szerzeménye révén tovább emelkedett a brazil légiósok száma a magyar élvonalban, viszont nem ők vannak a legtöbben, hanem a nigériaiak és az ukránok 11-11-en. A nigériai kontingens a múlt héten a DVSC-hez befutó, háromszoros válogatott Stephen Odey jövetelével emelkedett tíz fölé, de ugyancsak idén érkezett Peter Ambrose (DVTK), Muhamed Tijani (Nyíregyháza) és Akpe Victory (ZTE) is.