Bödinho: 40! – Thury Gábor jegyzete
Nem tegnap történt: 2016. február 20-án a Ferencváros 2–0-ra legyőzte a Puskás Akadémiát, Böde Dániel csereként állt be Hajnal Tamás helyett a 62. percben, s ugyan egy gólpasszt adott, azért morgott, mert a játékvezető elvette a gólját. A kapuba tartó labdájába ugyanis Branko Pauljevics beleért, így a statisztika öngólként jegyzi. Ám a cserecsatár beállását követően annyira átformálta a játék képét, hogy a Nemzeti Sport szakítva a hagyománnyal – a 60. perc után pályára lépők nem kapnak osztályzatot – 7-esre értékelte a teljesítményét. Megjegyzem, előtte 2015 őszén az Újpest ellen bokaszalag-szakadást szenvedett, már az is nagy szó volt, hogy alig több mint két hónap múlva visszatért. Az élet fintora, hogy negyvenévesen ismét egy súlyos sérülésből épül fel.
Ezzel az alkattal, ennyi idősen? Ezt a kérdést egyébként ő maga teszi fel a vele készült remek interjúban, arra a felvetésre, gondolta-e, hogy pályán lesz akkor, amikor betölti a negyvenediket...
S még két emlék vele kapcsolatban: 2015-ben a Feröer elleni Eb-selejtezőn ugyancsak csereként két gólt vágott a 2–1-re megnyert találkozón. Egy hónappal később a norvégok elleni pótselejtezőn (2–1) a Groupama Arénában nemes egyszerűséggel vágta a gyepre Even Hovlandot, aki – a csatár szavajárása szerint – pofára esett, mint a zsíros kenyér.
Ő a „Bödedani”, magam saját használatra a Bödinho nevet használom vele kapcsolatban. Nyilván a szimpátia vezérelt, hogy a portugál nyelv kicsinyítő képzőjét biggyesztem – nyelvtanilag némiképpen helytelenül – a nem éppen kis termetű támadó nevéhez. A paksi játékos megfordult – mit megfordult, hét idényt lehúzott! – a Ferencvárosban is, a klub örökranglistáján 86 góljával tizedik a legeredményesebb góllövők listáján, olyan klasszist szorított ki az első tízből, mint Fenyvesi Máté, s ez még akkor is bravúr, ha a 76-szoros válogatott Tüske balszélsőként inkább az előkészítésben jeleskedett.
A 25-szörös válogatott elnyűhetetlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 531 élvonalbeli mérkőzésével negyedik a rangsorban Végh Zoltán (570), Kuttor Attila (560) és Illés Béla (540) mögött. Bödinho megcélozza minimum a dobogót, de ami a legfontosabb, góljai után két nagyobb fiához megy oda ünnepelni.
Semmi extravagáns őrület, szívből jövő tettek.
Ez Böde Dániel.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Miha Blazic méltó örökösei – Borsos László jegyzete

Ha én zászló volnék – Thury Gábor publicisztikája

Két klub, két út – Vincze Szabolcs jegyzete

Nemzeti vagy klubérdek? – Bobory Balázs publicisztikája

Fellegvárak nyomában – Jakus Barnabás jegyzete

Mindig magasabbra! – Thury Gábor jegyzete

A csendnek is van hangja – Borbola Bence jegyzete


