Fotó: Czagány Balázs (archív)
Fotó: Czagány Balázs (archív)
„Eszem ágában sincs abbahagyni a futballt. Miért is tenném, amikor végre rendbe jött a lábam, nincsenek fájdalmaim, elmúlt belőlem a félsz, és ugyanúgy terhelhetem, mint sérülésem előtt. Az utóbbi hét meccsen megint élveztem a futballt, más kérdés, hogy a Fradiban alig-alig adtak erre lehetőséget” – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak Lisztes Krisztián.
A 32 esztendős játékos valóban kevés lehetőséget kapott az elmúlt szezonban is a másodosztályban „ragadó” Ferencvárosban, ami sokak számára némiképp meglepő volt. S nem volt ezzel másképp maga a játékos sem.
„Jóval több szerepet kaphattam volna. Amikor visszatértem a Ferencvároshoz, úgy voltam vele, vissza kell zökkennem, eltelik majd néhány hét, mire felveszem a ritmust, s újra a csapat erősségei közé tartozhatok. Ehhez képest rendszeresen a cserepadon ültem, és mást sem hallottam, mint hogy öregfiúkcsapatban játszom” – tette hozzá a középpályás.
A szezon után aztán végleg megköszönték az „angolok” Lisztes szolgálatait.
„A Fradiban nevelkedtem, itt lettem profi futballista, sokat köszönhetek a klubnak, és azt gondolom, én is adtam valamit ennek az egyesületnek. Talán nem így kellett volna elköszönni tőlem” – kesergett Lisztes.
Na de mi lehet az oka, hogy ismét nem harcolta ki a feljutást a csapat.
„Azért, mert csapatként is megbukott. A legtöbb játékos saját magával foglalkozott, egyéni érdekeit tartotta szem előtt, így aligha lehet nyerni. Pedig a keret alkalmas volt a célok elérésére. Úgy láttam, egykét fiatal nem érezte igazán, vagy nem tudta, hol játszik, s hogy mit jelent számára Fradimezben futballozni. Meg aztán furcsa volt az az edzésmunka, amelyet itt végeztünk” – értékelt Lisztes.