Ferenczi István szerint a magyar foci jóval gyengébb, mint néhány éve volt

–Nem hiányzik Anglia?
Sokszor eszembe jut az a hangulat, amely körülveszi ott a futballt. Aki egyszer futballistaként belekóstolt ebbe, nehezen szabadul tőle. Zsúfolt stadionok, lelkes szurkolók, kifogástalan körülmények – kinek ne hiányozna ez? De amikor a nyáron a Fradihoz szerződtem, pontosan tudtam, hová kerülök. Elhiheti, hogy amikor mondjuk Tökölön vagy Vecsésen játszunk, nem kezdem összehasonlítgatni a helyi sporttelepet a Wolverhampton vagy a Queens Park Rangers arénájával. Ugyanakkor azt sem tagadom, vágyom arra, hogy itthon legalább megközelítőleg annyira szeressék a futballt, mint a szigetországban.

– Ahhoz legalább elszántan, lelkesen kellene futballozni, s akkor még a színvonalról nem is beszéltünk...
– Tudom én, hogy a kivételezett magyar futballisták közé tartozom, hiszen a Fradi játékosa vagyok. De el tudom képzelni, milyen lehet mondjuk a BKV Előre labdarúgójának lenni, s kifutni néhány tucat egykedvűen szotyizgató drukker elé. Ez a tyúk és a tojás esete: akkor lesz jobb futballunk, ha sok lesz a néző, és akkor telnek meg a lelátók, ha emelkedik a játék színvonala. De azt hangsúlyoznám, ha már Angliát hoztuk szóba: a szurkolók ott akkor is megtapsolják az embert, ha rosszul passzol, vagy kapura lövés közben a szögletzászlót találja telibe. Itthon az ilyesmiért anyázás jár.

– A színvonalról beszéltünk: milyen a magyar NB II?
– Jóval gyengébb, mint néhány évvel ezelőtt. Ezt azért merem állítani, mert az egész magyar labdarúgásra érvényes ez. Szembetűnő a visszaesés: olykor nosztalgiázom, s arról mesélek a fiataloknak, hogy nagyjából tíz évvel ezelőtt Győrben 28 ezren szurkoltak a Fradi elleni bajnokin. Akkor az ETO futballistája voltam, életre szóló élmény volt a zsúfolt lelátók előtt szerepelni. Sajnos évről évre romlik a színvonal, és csökken a nézőszám.

– Nem bántja, hogy hiába lőtte a gólokat számolatlanul az ősszel, hiába üzent Erwin Koemannak, a kapitány mégsem válogatta be?
– Ha mi a Fradival sikeresek leszünk, s nemcsak a másodosztályban, hanem az NB I-ben is, én pedig továbbra is ilyen tempóban lövöm a gólokat, nem bánom, hogy észre sem vesznek a válogatott irányítói. Erwin Koeman nem számol velem, ez egyértelmű. Kár, szívesen lépnék pályára olyan klasszisokkal, mint Gera Zoltán, Huszti Szabolcs vagy Juhász Roland.

– Még angol szemmel is klasszisoknak tartja őket?
– Természetesen. Ha ez a három fiú Angliában születik, egészen más pályát fut be. Most ott szerepelne a nevük valamelyik nagycsapat összeállításában. Kérdem én, a finn Sami Hyypiä mennyivel jobb futballista, mint Juhász Roland? Mégis alapember a Liverpoolban.

A FERENCZI ISTÁNNAL KÉSZÜLT TELJES INTERJÚ MEGTALÁLHATÓ A SZOMBATI NEMZETI SPORTBAN!