Tizenegy klubnál volt ősszel edzőcsere, a ZTE-nél és a Vasasnál bejött a váltás – NB II-es értékelés

Az NB II-es mezőny több mint fele edzőt cserélt az őszi szezonban, a ZTE-nél, a Vasasnál, a Kazincbarcikánál, az ETO FC Győrnél, a Nyíregyháza Spartacusnál, a Ceglédnél, a Budafoknál, Siófokon, Balmazújvárosban, Mosonmagyaróváron és az utolsó játéknap után Vácon került sor trénercserére – ami hol több, hol kevesebb sikert hozott.

AHOL BEJÖTT AZ EDZŐVÁLTÁS

A legmeghökkentőbb váltás a remekül rajtoló ZTE FC-nél történt a 7. forduló után, a Tiszakécske elleni 2–1-es győzelmet követően köszönték meg Nagy Tamás munkáját. A zalaiak az előző szezonban majdnem kiestek a másodosztályból, míg Naggyal a 3. helyen álltak, a klubvezetőség szerint azonban nem volt elég látványos az együttes futballja. A tréner helyett Dobos Barna érkezett Dunaújvárosból, akitől azt várták el, hogy feljutó helyre kormányozza a csapatot, s ez végül is megvalósult – a nagy skalp, a Gyirmót legyőzése mellett a zalaiak kiütötték a Soroksárt, a Monort és a Siófokot, igaz, utolsó három bajnokijukon kétszer is kikaptak, így állnak a 2. helyen.

A Vasasnál is bejött az edzőcsere. Az angyalföldiek Kis Károllyal kezdtek, de a Kazincbarcika elleni vereség után csak a 10. helyen állt a gárda, ez pedig Kis állásába került. Az erőnléti edző, Ferenczi István irányított ezután két mérkőzésen, majd érkezett a Vasast korábban az NB I-be feljuttató Szanyó Károly, akivel mind a négy bajnokiját megnyerte a csapat (a Cegléd, a ZTE, a Monor és a Budafok ellen), összesen 14 gólt szerzett és ötöt kapott. Az angyalföldiek így nyolcpontosra csökkentették a hátrányukat a feljutó helyektől, ez az új szakvezető jövetele előtt még 14 pontnyi volt.

A Kazincbarcikai SC-nél is jól döntöttek, amikor Koleszár György helyére Gálhidi Györgyöt nevezték ki. A 8. forduló után történt a váltás, ekkor a borsodi alakulat a 18. helyen állt, míg Gálhidivel hat meccset is megnyert és felkapaszkodott a 9. pozícióba – úgy, hogy az utolsó öt őszi bajnokiján nyeretlen maradt.

A Ceglédi VSE-t a 8. kör után nyeretlenül, a 20. helyen adta át Klausz László, helyére Nagy Tibor került, aki a tabella legaljáról egészen a 15. helyre kormányozta az együttest úgy, hogy hat bajnokin is három pontot szerzett.

Tizennégy forduló jutott Vitelki Zoltánnak a Budafoki MTE kispadján, 12 ponttal a 18. pozícióban hagyta a gárdát utódjára, a sérüléséből lábadozó Csizmadia Csabára, aki megbízott edzőként irányította azután a társaságot. Nos, a XXII. kerületiek sokáig vele sem tudtak eredményesebbek lenni (egy siker után sorozatban hatszor kikaptak), ám a jó hajrá – négy találkozón három siker – azt jelenti, hogy nem kell kieső helyen tölteniük a telet. A klubvezetőség pedig hálás Csizmadia munkájáért, akit nyárig kinevezett vezetőedzőnek.

Nem a nyugalom jellemezte a Credobus Mosonmagyaróvár őszét, hiszen Várhidi Péter a Budaörs elleni 3–0-s vereség után nem túl békés körülmények között távozott. Nem ment bele a közös megegyezéses szerződésbontásba, ráadásul ideiglenes utódja, Takács Gábor kritizálta is őt, de jobb eredményt ő sem tudott felmutatni, vele a csapat négy meccsen mindössze egy pontot gyűjtött. A hajrára megérkezett a Vasas-legenda Tóth András, és egy csapásra megváltozott minden. A mentális javulás az eredményeken is meglátszott, hiszen az együttes az utolsó négy mérkőzésén 8 pontot szerzett, így csak két egység a hátránya a 17. helyezett Siófokkal szemben.

AHOL NEM JÖTT BE A TRÉNERCSERE

Az ETO FC Győrnél nagy tervekkel vágtak neki ennek a szezonnak (is), azonban a rossz rajt Mészöly Géza állásába került. A trénercsere a 7. játéknap után, a Csákvár elleni 3–1-es hazai fiaskót követően történt meg (akkor az ETO a 11. helyen állt), majd Mészöly helyére a korábbi másodedző, Király József ült le, ám a csapat azóta csak öt meccsen győzött, így továbbra is nagyon távol áll a feljutó helyektől (jelenleg a 10.). Más jellegű következményei azonban lettek a gyenge szereplésnek: az őszi szezon befejezése előtt öt játékossal, Debreceni Andrással, Koltai Tamással, Magasföldi Józseffel, Hamar Ádámmal és Baracskai Rolanddal szerződést bontott a klub.

A 10. fordulóban az ETO FC Győrtől elszenvedett 1–0-s vereség után döntöttek úgy az elöljárók a Nyíregyháza Spartacusnál, hogy megválnak a fiatal trénertől, ifj. Bozsik Józseftől. Akkor a 19. helyen álltak, 7 ponttal, kilenc mérkőzés óta nyeretlenül, és úgy tűnt, a korábbi asszisztensedző, Lengyel Roland kinevezésével minden megváltozik. Az új tréner egy 6–3-as Békéscsaba elleni győzelemmel kezdett, és bár a Szpari felzárkózott a középmezőny aljához, a nagy áttörés vele sem sikerült.

A BFC Siófoknál hét összecsapás jutott Varga Attilának, a tréner a 18. helyen adta át a csapatot utódjának, ifj. Mihalecz Istvánnak. Vele sem táltosodott meg azonban a Balaton-parti gárda, amely csak az utolsó őszi játéknapon, a sereghajtó Monor ellen elért soványka siker miatt nincs a kiesőzónában.

Balmazújvárosban kényszerű okok miatt kellett új edzőt keresni, hiszen Horváth Ferenc a 9. forduló után, a Monor elleni 1–0-s győzelmet követően elköszönt a klubtól és az NB I-es Haladás edzője lett. Az új szakvezetővel, Bekő Balázzsal aztán mindössze egy bajnokit nyert meg a szebb napokat látott együttes (2–1-re a Nyíregyháza ellen), utolsó hat idei bajnokiján mindössze két pontot könyvelhetett el és visszacsúszott a kiesést jelentő 18. pozícióba.

AHOL FEL SEM MERÜLT AZ EDZŐVÁLTÁS ÉS JÓL SZEREPELTEK

A listavezető Gyirmót FC Győr Szepessy László irányításával kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, a legtöbb győzelmet aratta (14-et) és a legtöbb gólt szerezte (46-ot) a mezőnyben. A Balmazújvárostól, a Soroksártól és a Budafoktól elszenvedett vereség ugyan a kevésbé védhető kategóriába tartozik, azonban az együttes ezek után hét gólt vágott a Monornak, míg négyet (idegenben) a Vasasnak. Előnye a táblázat élén ráadásul még nagyobb is lehetne, de a szezonzárón a Tiszakécske otthonában aratott 4–3-as sikere előtt egymás után két hazai meccset is elveszített.

A Kaposvárnál bizalmat szavaztak a Rákóczit az NB III-ból feljuttató fiatal trénernek, Waltner Róbertnek, aki egészen szenzációs őszt produkált a csapattal, mely a 3. helyen található, csak kevesebb győzelme miatt nem feljutó helyen. A somogyiaknak volt egy nagy sorozatuk, 13 mérkőzésen át veretlenek maradtak, aztán a hajrában is remekeltek, idegenben múlták felül a Soroksárt és a Gyirmótot.

Több alkalommal is gondja volt a játékvezetőkkel Boér Gábornak, a Békéscsaba 1912 Előre vezetőedzőjének, ám a szakember végig élvezte a vezetők bizalmát. A lila-fehérek az első tíz meccsükből csak egyet veszítettek el (ekkor az élen álltak), aztán kicsit visszaestek, a hajrában azonban összeszedték magukat és csak a mosonmagyaróvári 3–0-s vereség rontja az összképet.

Bognár György pozíciója minden bizonnyal az egyik legstabilabb az NB II-es klubokat végignézve. A Budaörsi SC szakmai igazgatója ismét remek csapatot rakott össze, amely úgy áll az 5. helyen, hogy legyőzte többek között a ZTE-t, a Vasast, illetve oda-vissza az ETO FC Győrt.

Az előkelő 6. helyet foglalja el az Aqvital FC Csákvár, amely a 8. fordulóig veretlen volt, és amelyet ősszel nehezen lehetett megverni, ez mindössze a Békéscsabának, a Tiszakécskének, a Gyirmótnak és a Ceglédnek sikerült. Szijjártó István vezetőedző remekül megtalálta a fiatalok és az idősebb labdarúgók egyvelegét, igaz, tavasszal már nem áll rendelkezésére a nyolcgólos Bobál Gergely, aki a ZTE-hez szerződik.

Jó és rossz sorozatok jellemezték a Lipcsei Péter által irányított Soroksár SC teljesítményét. A XXIII. kerületi gárda jól rajtolt, első hét meccséből ötöt megnyert, ezután aztán egymás után négyszer kikapott, majd két siker után végül hét mérkőzésen át nyeretlen maradt. A kissé hektikus szereplés miatt azonban fel sem vetődött Lipcsei menesztése és a 8. hely azt bizonyítja, hogy ez jó döntés volt.

Ijesztően rosszul rajtolt a Duna Aszfalt Tiszakécske VSE, amely az első két bajnokiján kilenc gólt kapott és egyet sem szerzett. Az újonc aztán lassacskán magára talált, igaz, második győzelmét csupán a 12. fordulóban érte el. Szabó István vezetőedző menesztése azonban ekkor sem merült fel, a csapat pedig ezután legyőzte a Békéscsabát, a Kaposvárt, a Balmazújvárost is, és feljött a 11. helyre.

A Dorogi FC új szakemberrel, Miskei Attila kezdte el az őszt, és szinte végig a középmezőnyben tanyázott, így a klubnál elégedettek lehetnek a szakmai stábbal.

A döntetlenek gyűjtésében (11) élen járt a Vác FC, amely Zoran Szpisljak vezetésével játszotta le a szezont és stabil középcsapatnak számított úgy, hogy a legkevesebb gólt kapta. Negatívum viszont, hogy az együttes november 4-e, Vácra való visszaköltözése után egyetlen meccsét sem tudta a váci stadionban megnyerni (a mérleg négy döntetlen). Azonban tavasszal mégsem a szerb szakember irányítja az együttest, mivel az utolsó, Dorog elleni bajnoki után távozott a klubtól, és úgy tudjuk, hogy nem a klub kezdeményezte a váltást.

AKI CSALÓDÁST OKOZOTT, MÉGSEM VÁLTOTTAK

Egyetlen ilyen klub van, a harmadik újonc, a BSS Monor. A hazai meccseit Óbudán játszó gárda mindössze a Siófokot, a Vácot és az Óvárt tudta legyőzni, utolsó hat bajnokiját pedig kivétel nélkül elveszítette. A vezetők érdekes módon kitartottak a fiatal edző, Horváth Dávid mellett, azonban az MTK-s fiatalokkal kibővített keret kevésnek tűnik a másodosztályhoz.