Hosszabbított a ZTE egyik sikerkovácsa – mit tehet egy sportigazgató?

MENNYIT TEHET HOZZÁ A SIKERHEZ EGY SPORTIGAZGATÓ?

„Két éve hajszálnyival maradtunk le a feljutást érő második helyről, tavaly meg majdnem kiestünk. Igazi hullámvasút a miénk. Főleg, ha azt nézzük, hogy tavaly hasonló költségvetésű kerettel majdnem kiestünk. Tudatosabb volt a kiválasztás, ez sportigazgatónk, Sallói István érdeme, míg Dobos Barna kezében jó helyen volt a szakmai munka” – nyilatkozta nemrég a csakfoci.hu-nak Végh Gábor, a ZTE labdarúgócsapatának tulajdonosa.

A fentiekhez talán még annyit érdemes mindenképp hozzátenni, hogy Dobos Barnát is Sallói István javaslatára szerződtette a Zalaegerszeg, korábban Dunaújvárosban dolgoztak együtt. A váltás nagy meglepetést keltett, ugyanis Nagy Tamással – akivel nyáron már Sallói érkezése előtt megállapodott a klub – jól kezdett a ZTE, szeptemberben a 3. helyen állt a csapat, de Végh Gábor nem volt elégedett a játék képével. Az eredmények azóta igazolták, az edzőváltással nem járt rosszul a csapat.

Mielőtt azonban belemennénk a zalai siker hátterébe, érdemes azt boncolgatni egy kicsit, mit tud hozzátenni egy sportigazgató egy klub működéséhez, mennyiben más ez a szerep, mint, mondjuk, az ügyvezetőé, és miért van az, hogy az NB I-ben mai napig nem minden klub alkalmaz sportigazgatót. Miközben azért találunk olyan klubot is, amelynél a sportigazgató szisztematikus munkája mellett az eredmények sem maradtak el – Kovács Zoltán 2015-ben szerződött a Vidihez, azóta bajnokságot nyert a csapat, bejutott az Európa-liga csoportkörébe, idén pedig Magyar Kupa-döntőt játszhat.

„Először is azt kell megérteni a szereppel kapcsolatban, hogy a sportigazgató csak a tulajdonos által meghatározott keretek között tud dolgozni – mondta megkeresésünkre Sallói István. – Ezt azért fontos leszögezni, mert gyakran kötik a nevemhez, hogy azok a klubok, melyeknél dolgoztam, nehéz anyagi helyzetbe kerültek, de normális esetben a sportigazgató kap egy keretösszeget és neki azon belül kell sakkoznia a játékosok mennyiségével és bérköltségével, a klub finanszírozásának, gazdasági stabilitásának biztosítása nem feladata.”

Vagyis ha le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a sportigazgató a szakmai és az üzleti rész közötti kapocs, de érdemes a konkrét feladatait is tisztázni.

„Az egész futballvállalkozás onnan indult, hogy a tulajdonosoknak kellett egy klubvezető, egy edző és a játékosok. A futball nagyon dinamikus fejlődése és egyre növekvő versenye különböző tudományágak bevonását igényelte. A feladatok sokasodtak, elkezdtek szétválni és minden területen specializálódni, mert ahogy mondani szokták, egy ember nem érthet mindenhez, de mindenki érthez valamihez magas szinten! Aklubvezetési feladatok osztódtak, marketing, értékesítés, mérkőzésrendezés, kommunikáció stb., s ugyanúgy a szakmai feladatok is, edző, pályaedző, kapusedző, erőnléti edző, videoelemző stb. azazaz üzleti és szakmai rész kettévált. Az üzleti rész vezetője az ügyvezető, a szakmai rész vezetője a sportigazgató. A sportigazgató feladata a szakmai rész felügyelete, az akadémia és első csapat közötti híd megteremtése, a játékospolitika, a játékfilozófia megtervezése a tulajdonos által kitűzött célok figyelembevételével. Egyébként Németországban már a sportigazgatói feladatot is sok helyen kettébontották, és létrejött az úgynevezett „kader planer”, akinek konkrétan a játékoskeret kialakítása csak a feladata, és a sportigazgatónak marad a tárgyalás, akadémia és HR-menedzsment.”

De vajon miért van az, hogy Magyarországon még mindig nem minden klubnál találunk sportigazgatót?

„Itthon még mindig nem egyértelmű, hogy egy klub legnagyobb értéke a játékos és a célok elérésének legfontosabb eleme a megfelelő kiválasztás – válaszolta felvetésünkre Sallói. – Ezért nem nyert elég teret a sportigazgatói poszt, de szerencsére a Magyar Labdarúgó-szövetség a tettek mezejére lépett és elindította a képzést, így remélhetőleg itthon is egyértelmű lesz egy-egy tulajdonos számára, hogy a klub szakmai építését a megfelelő sportigazgató kiválasztásával kell kezdeni, aki majd kiválasztja az edzőt és a játékosokat.”

HOGYAN LETT MAJDNEM KIESŐBŐL FELJUTÓ A ZTE?

A korábbi 13-szoros válogatott labdarúgó a gazdasági nehézségek ellenére sportvezetőként is tudott eredményeket felmutatni korábbi állomáshelyein. A Siófok bajnokként feljutott az NB I-be, az Újpest 2004-ben és 2009-ben ezüstérmet szerzett, a Kecskemét 2011-ben Magyar Kupa-győztes lett. Zalaegerszegre éppen a KTE korábbi tulajdonosa, Rózsa Pál ajánlotta.

„Amikor Végh Gábor megkeresett, máraz első találkozásunkkor azt kérdezte, mennyi idő alatt tudjuk feljuttatni a csapatot, mert annak ellenére, hogy majdnem kiestek, ő nem adja fel, és számára fontos küldetés a ZTE visszajuttatása az NB I-be. Én két dolgot kértem, határozza meg a játékosokra fordítható büdzsét (átigazolási díj, ügynöki díjak, bérkeret) és enyém lehessen szakmailag a végső szó, hogy kit igazolunk” – tekintett vissza a zalai kezdésre Sallói, majd arról is beszélt, hogyan alakult ki a feljutást kivívó keret.

„A tervünk egyszerű volt, maximum két éven belül fel kell jutni. Az első évadban meg kell találni annak a csapatnak a gerincét, amelyik a következőben egyértelmű esélyesként száll harcba a feljutásért. Azért kellett két évadban és így négy átigazolási időszakban gondolkodni, mert az előző, katasztrofális idény után összesen öt felnőtt játékos és néhány fiatal maradt az öltözőben. Normál esetben egy-egy átigazolási időszakot követően maximum három új játékos épülhet be a kezdőcsapatba. Mi tizenhárom új játékost igazoltunk nyáron! Az első cél az volt, hogy a csapat maximum hat pont hátrányban lehet a téli átigazolási időszakig. Télre terveztük a következő hullámot, de már egy kialakult csapatra, posztspecifikusan. Az már néhány forduló után látszódott, hogy nyáron nagyon beletaláltunk, és már idén rá kell mennünk a feljutásra. Télen ennek megfelelően még öt játékost igazoltunk.”

A sportvezető szerint a Zalaegerszeg sikerének titka a tudatos csapattervezés, az egyértelmű célok és az azok eléréséhez megfelelő háttér biztosítása volt, mert az infrastruktúra, a személyzeti háttér és a szurkolói bázis is feljogosította a klubot, arra hogy NB I-es célokat szövögessen.

„A tulajdonos nagyon korrekten megmondta, van egy keret, amin belül mozoghatok, mert »erőből« nem tudunk igazolni, nem kívánja túlvállalni magát. Ez a keret azért megengedte, hogy ütőképes csapatot alakítsunk ki, de mellette a nyári és különösen a téli edzőtábor biztosítása is nagy jelentőséggel bírt. Én a nyugati mintában hiszek, a nyugalomban és a támogatói közegben. A tulajdonos ennek minden felelősségével, az öltöző és a szakmai stáb kezelését is rám bízta, ami rendkívül fontos. Ezeket a srácokat én válogattam össze, pontosan tudtam, ki miért került hozzánk és mi a szerepe az éves menetelésünkben. A játékosok mellet Dobos Barna vezetőedző szerepe is fontos volt. Ehhez a feladathoz olyan edzőre volt szükség, aki nagyon erős mentálisan, nyugalmat áraszt és egységessé teszi az öltözőt, aki a kívülről érkező nyomást megfelelő szintre tompítja a játékosoknál.”

És hogy hogyan tovább?

„Végh Gáborral már megegyeztünk az NB I-es feltételekről, meghosszabbítottuk a szerződésemet, ezután jön az edző, majd a játékosok szerződésének meghosszabbítása, vagyis megyünk tovább és folytatjuk a munkát. Terveink vannak, de először is a konkrét feladatokhoz kell megtalálnunk a megfelelő embereket, ahogy azt az NB II-ben is tettük, így haladhatunk lépésről lépésre előre, próbálunk majd okosan, a realitásokat figyelembe véve igazolni, ahogy eddig is” – hangsúlyozta Sallói.

EMLÉKEZTETŐ
LABDARÚGÓ NB II
35. FORDULÓ
CEGLÉDI VSE–ZTE FC 1–2 (1–0)
Cegléd, Zsengellér Gyula Sporttelep, 540 néző. Vezette: Erdős József (Farkas Balázs, Baghy Csaba)
CEGLÉD: Mursits – Kárász, Preklet, Farkas A., Fejes J. – G. Bíró (Varjas Z., 67.), Pallagi, Szilágyi P. (Lukács R., 61.), Földi B. – Olasz D., Oldal (Csirmaz, 73). Vezetőedző: Schőn László
ZALAEGERSZEG: Zöldesi – Bolla, Lesjak, Devecseri, Gergényi – Bedi, Kocsis G., Grumics – Farkas II B. (Babati, a szünetben), Bobál G. (Novák Cs., 80.), Barczi (Hudák M., 78.). Vezetőedző: Dobos Barna
Gólszerző: Oldal (1–0) a 10., Bobál G. (1–1) az 54., Lesjak (1–2) a 93. percben
Kiállítva: Kárász (a második sárga lap után) a 89. percben
MESTERMÉRLEG
Schőn László: – Nehéz bármit is mondani, mert a csapat végiggürizte, végigküzdötte a mérkőzést, voltak gólszerzési lehetőségeink is, mégsem nyertünk. Megyünk tovább!
Dobos Barna: – Nagyon örülünk a győzelemnek, mert a feljutás kiharcolása volt a célunk, és ez sikerült is. Ettől függetlenül nehéz volt a három pont begyűjtése.