Címlapsztori: edzőváltás után keresi a kiutat az NB II-ből a Honvéd és a Vasas

Két patinás klub ugyanazzal a céllal. A Budapest Honvéd és a Vasas FC egyaránt tavaly tavasszal esett ki az élvonalból, vagyis jelenleg az NB II-ben, a Merkantil Bank Ligában szerepelnek. Kispesten öt év leforgása alatt a második tulajdonosi kör vette át az irányítást a közelmúltban, míg Angyalföldön koncepcióváltás figyelhető meg. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, a szurkolókat egyetlen kérdés foglalkoztatja: mikor lesz erős élvonalbeli csapatuk?

BUDAPEST HONVÉD

Davide Lanzafame passzolt George Ikenne-Kinghez, a védő jobbról beadott, Eppel Márton pedig – Viníciust megelőzve – szépen lőtt a bal alsó sarokba, Kovácsik Ádám nem védhetett. Ha azon a hét évvel ezelőtti, május 27-i estén, amikor a Bp. Honvéd huszonnégy év elteltével megszerezte 14. bajnoki címét a Videoton legyőzésével (1–0) megkérdeztük volna az összes, öröm- és alkoholmámorban úszó kispesti szurkolót, néhány év múlva hol, milyen magasságokban tarthat a klub, aligha lett volna egy is, aki azt válaszolja: tulajdonosváltás, pénzszórás, káosz, nihil és NB II vár a patinás egyesületre. Ekkor még George F. Hemingway irányította a klubot, aki bár – sokszor joggal – kapott hideget-meleget átigazolási politikája és nyers stílusa miatt, azért nem lehetett elvitatni az érdemeit: a vele dolgozó játékosok zöme azt mondta, amit megígért, be is tartotta. Rend és fegyelem jellemezte a valóban szűk büdzséből gazdálkodó klubot, miközben különleges, egyben családias hangulat uralkodott a régi klubházban: megvolt a maga bája, hogy a George F. Hemingwayről készült festmény nézett vissza az emberre a folyosón, mielőtt betért volna a tulaj irodájába… Persze nem áll szándékunkban pajzsra emelni, de ha összehasonlítjuk azzal az érával, amely 2019 áprilisában kezdődött, nos…

Ég és föld a különbség.

Emlékezhetünk, a Honvéd-drukkerek döntő többsége csodás napra ébredt (legalábbis azt hitték), amikor Hemingway tizenhárom év után eladta a klubot a Metalcom csoporthoz tartozó befektetőcégnek, a Reditus Equity Zrt.-nek. A legtöbben azt gondolták, elérkezett a Kánaán, Kispesten is olyan lehetőségek adódnak, mint korábban szinte soha.

„Figyelem a meccseinket, megőrülök attól a rengeteg kamupassztól, amit látok”   – Hogyan fogadta a hírt a kispesti tulajváltásról? – Bízom benne, hogy jó irányba indulunk el, ideje lenne. Mondanám, két-három éven belül jussunk vissza az NB I-be, de ehhez nyugodt körülmények és tudatos, folyamatos munka szükséges. Reálisan nézve a helyzetünket és látva a csapatot, a feljutás ebben az idényben nem lehet elvárás. Kellene még három-négy tapasztaltabb futballista, túl sok a fiatal, de tisztában vagyok azzal, jó játékost csak úgy lehet hozni, ha zsebbe nyúl a tulaj. Figyelem a meccseinket, megőrülök attól a rengeteg kamupassztól, amit látok – az öregfiúkban oké, hogy ne kelljen futni, járjon a labda, de a Honvédnak ki kellene szolgálnia a közönséget, lelkes, lendületes játékot akarnak látni a szurkolók, akik előtt le a kalappal, mert ebben a nehéz időszakban is kitartanak a klub mellett. – Jó öt év alatt a tizenegyedik vezetőedző ül a kispadon Laczkó Zsolt személyében. – Vagyis egy edző körülbelül fél évet bír ki, ez komolytalan. A mi időnkben csak akkor volt váltás, amikor tényleg nem adódott más választási lehetőség, általában két-három évet kihúzott egy szakember. – Gondolta volna hét évvel ezelőtt, amikor a Honvéd bajnoki címet ünnepelhetett, hogy 2024-ben arról beszélgetünk, hogy a csapat a második idényét tölti az NB II-ben, s jelenleg a tizenkettedik helyen áll a tabellán? – Nem… Akkor George F. Hemingway irányította a klubot, üzleti alapon. Oké, számos balhé volt, a szurkolók sokat kritizálták, de csak az ő regnálása idején szereztük meg a tizennegyedik bajnoki aranyat. Például ő bontotta le a kerítést még a régi Bozsik-stadionban, sövényt ültetett a helyére, voltak jó gondolatai és lépései. Persze amikor hozott tíz játékost, sokan csak vakarták a fejüket, de mindig azt mondta, ha kettő beválik, már jól járt. Megmutatkozott a munka és a megkövetelt szigor eredménye, észszerűen gazdálkodott. Sokáig a saját pénzét fektette a klubba, ezt nem lehet tőle elvenni. Találkoztam vele a legutóbbi, Ajka elleni mérkőzésen, amikor a vendégek megszerezték a második gólt, felállt és hazament.

„A csapat sohasem lehet kishitű magával szemben, ezért cél a dobogó és annak a legmagasabb foka – ha nem így gondolnánk, nem ülnénk itt” – mondta bemutató sajtótájékoztatóján 2019 tavaszán a klub egyik új tulajdonosa, Bozó Zoltán, s a másik tulajdonos, Mendelényi Dániel is hasonlóan bizakodóan beszélt. Sőt az is elhangzott, utol kell érni a Ferencvárost és a Videotont – láthatjuk, mennyire sikerült… Bozó Zoltán a következő kérdésre így felelt: „Hogy lehet-e jó anyagi befektetés a Honvéd? Mindent megteszünk, hogy a klub gazdálkodása ugyanolyan jó, vagyis nyereséges legyen, mint az előző tulajdonos idején volt.”

A hírek szerint ez nem sikerült, olyannyira, hogy óriási adósságot halmoztak fel, ami nem meglepő: hallani lehetett, hogy miután sorra köszöntek el a vezetőedzőktől, az elválás rendre rengeteg pénzbe került. Óriási, irreális fizetéseket kaptak a játékosok is, teljes szakmaiatlanság uralkodott a klubházban. Fegyelemről, rendről szó sem volt, semminek sem volt következménye, haverkodás, jópofizás ment, aminek mindig ugyanaz a végeredménye: teljes szétesés. A tavaly nyári élvonalbeli kiesés után sem történt érdemi változás, ugyanúgy váltogatták az edzőket, jó öt év alatt a napokban kinevezett Laczkó Zsolt a tizenegyedik (!) vezetőedző, aki próbálja rendbe rakni a Honvédot. Előtte Supka Attila, Giuseppe Sannino, Pisont István, Bódog Tamás, Horváth Ferenc, Nebojsa Vignjevics, Thomas Courts, Dean Klafuric, Pinezits Máté és Csertői Aurél irányított – több-kevesebb sikerrel.

Laczkó Zsoltot már az új tulajdonos nevezte ki, a Reditus Equity Zrt.-től végül a Leisztinger Tamás cégcsoportjához tartozó Arago-Sport Kft. vásárolta meg a 115 éves klubot. Az újonnan érkező Fórizs Sándor sportigazgató és Séllei Árpád ügyvezető azt tűzte ki célul, hogy három éven belül fel kell jutni az élvonalba. Hangsúlyozták, szeretnék az esélyt megkapni a szurkolóktól – a fanatikusoknak viszont tele van a hócipőjük mindenféle türelemmel, reménnyel és várakozással. Tetteket, eredményeket akarnak látni, hiszen évek óta úgy szentelnek időt, pénzt a csapatra, hogy az mindig arcul csapja és cserben hagyja őket.

Hogy ezek az emberek mikor örülhetnek újra bajnoki címnek, ismét huszonnégy évet kell-e rá várni rá, nem tudni. Egyelőre az NB II-es arannyal is beérnék.

VASAS

A Honvéddal ellentétben a Vasasnál az elmúlt években nem volt tulajdonosi káosz, anyagi gond és szakmai türelmetlenség sem. Sőt. Régóta nem látott stabil körülményeket teremtett meg, anyagi biztonságot és kedvező légkört hozott létre a tulajdonosi kör, amelynek tagja a 79 százalékos részesedésével többségi tulajdonos Nagy György és a 20 százalékos tulajdonrészt birtokló Nagy Miklós sportigazgató (egy százalék az anyaegyesületé, a Vasas SC-é), továbbá erős főszponzora is van az egyesületnek az OTP Bank révén.

Csak éppen a pályán maradnak el a sikerek… Nem találja a helyes utat az angyalföldi klub, pedig Nagy György és Nagy Miklós elhivatottsága megkérdőjelezhetetlen. A tőkeerős főszponzor támogatása az elmúlt években lehetővé tette a hazai szinten neves játékosok igazolását, csupán ahhoz ragaszkodnak – ami dicséretes, tekintve, hogy az OTP Bank elnöke, Csányi Sándor egyben a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke is –, hogy kizárólag magyar labdarúgók szerepeljen a csapatban. Ez a kitétel önmagában nem lehetne gátló tényezője a sikereknek a pályán, hiszen láthatjuk a Paks és a Kecskemét példáján, helyt lehet állni kizárólag honi játékosokkal is az első osztályban. Különösen beszédes, hogy a 2022–2023-as idény végén a csupa magyarral felálló három NB I-es csapat közül a Kecskemét (újoncként!) ezüst­érmes, a Paks pedig ötödik lett, míg a Vasas utolsóként esett ki, kilenc ponttal a még benn maradó Fehérvár mögött.

És az elmúlt hét idényben ez volt a csapat egyetlen élvonalbeli évada, pedig 2017 tavaszán még bajnoki bronzérmes és kupadöntős volt.

Mivel a piros-kékek az elmúlt években a Paksnál és a Kecskemétnél jóval nevesebb és drágább magyar játékosokat tudtak szerződtetni, óhatatlanul felvetődik a gyanúja, hogy nem a megfelelő labdarúgókra költötték el az erősítésekre szánt pénz – holott az érkezők túlnyomó része tényleg nagy fogásnak tűnt, szerződtetésükkor senki sem támadta miattuk a vezetőket. Amikor egyenesbe került anyagilag a klub, arra is képes volt 2020 januárjában, hogy az NB II-be csábítsa a bajnokság felénél az NB I-ben a góllövőlistát vezető újpesti középcsatárt, Feczesin Róbertet, aki 12-szeres válogatott volt, de már majdnem 34 éves. Valamilyen rejtélyes oknál fogva ez a típus, az idősödő, volt válogatott játékos lett a Vasas átigazolási politikájának etalonja. Érkeztek sorban a többiek: Pátkai Máté 23 válogatottsággal 32 évesen, Márkvárt Dávid három válogatottsággal 27 évesen, Baráth Botond 11-szeres válogatottként 30 évesen, Holender Filip 16-szoros válogatottként 28 évesen. Talán utóbbi kettő kivételével mindannyian kudarcot vallottak. Beszédes, hogy az elmúlt négy évben a Vasashoz érkező új játékosok összesen csaknem százszor léptek pályára a magyar válogatottban – de a Vasasba szerződésük után egyikük sem, soha többé.

Nem igaz, hogy bárkit megvehetnek az angyalföldiek   – Utólag nem bánja, hogy nem az előző idény végén döntött az edzőváltás mellett, amikor elmaradt a várva várt feljutás? Úgy egész nyáron már az új edzővel készülhetett volna a keret. – Az edzőváltás nem egyszemélyes, hanem klubszintű döntést igényel, amelyet a tulajdonosi körrel közösen, minden lehetőséget mérlegelve hozunk meg. Most is így történt, bizalmat szavaztunk Gera Zoltánnak. Ahogyan az élet egyéb területein, a labdarúgásban sincs ha és volna, kár a múlton merengeni. A jelenre és a jövőre kell figyelnünk, arra, hogy megtaláljuk a vezetőedzőt, aki hosszú távon is sikeres lehet. – Tóth Milán megtartása jelentős fegyvertény, ám nagy volt a nyári játékosmozgás a keretben. Összességében hogyan értékeli az átigazolási időszakot? – Minden meghatározó játékosunkat megtartottuk, akit szerettünk volna, arra figyeltünk, hogy a hiányposztokra vagy a csapaton belüli egészséges versenyszellemre törekvést szem előtt tartva igazoljunk. Úgy érzem, mindkettő sikerült, hiszen az érkezők mindegyike erősítést jelenthet – néhányan ezt már a pályán, tétmeccseken is bizonyították, illetve vannak fiatal tehetségeink, akikben ott a potenciál, remélhetőleg élnek a bizalommal. – Az elmúlt években a Vasas neves magyarokat szerződtetett, többen válogatottként érkeztek, míg az utóbbi időben koncepcióváltás figyelhető meg, leginkább tehetségeket igazolnak. Mikorra tehető az új stratégia kifutása? – Sokan talán még mindig azt gondolják rólunk, bárkit megvehetünk. Ez olyannyira nem igaz, hogy a költségvetésünkben nincs külön keret az átigazolásokra – szabadon igazolható játékosokat szerződtetünk, vagy csak akkor tudunk pénzért labdarúgót venni, ha eladásokból megteremtjük a forrásokat. És annak az elvárásnak is meg kell felelnünk, hogy csak magyar futballisták alkothatják a keretünket. Valóban úgy döntöttünk, más irányt kell választanunk. A Vasas Kubala Akadémián saját nevelésű tehetségei mellett elsősorban olyan ambiciózus fiatalokat próbálunk megszerezni, akik nem végállomásként, sokkal inkább lehetőségként tekintenek a Vasasra. Hogy ennek a koncepciónak mikor lehet meg a kifutása, arra nehéz egyértelmű választ adni, hiszen éppen fiatal koruk miatt ezek a játékosok most még csak reménységek. Tóth Milán példáját látva viszont – akinek egy évvel ezelőtt szinte alig ismerték a nevét, a nyáron pedig kis túlzással minden NB I-es klub szerette volna átigazolni – van okunk a bizakodásra.

De az sem sült el jobban, amikor a felnőttválogatottságig végül el nem jutó, korábbi fiatal tehetségeket vett magához a klub Vernes Richárdtól Bobál Gergelyen, Cipf Dominikon, Balogh Norberten, Novothny Somán, Géresi Krisztiánon át Radó Andrásig – pedig Radót például az NB I aktuális gólkirályaként szerződtette Zalaegerszegről. Különösen elszomoríthatja a szurkolókat, hogy még azoknak a saját nevelésű, közönségkedvenc játékosoknak a visszatérése sem hozott látványos sikert, akiket a 2018-as kiesés után elengedett a klub: Berecz Zsombor és Vida Máté sem tudta azt a formáját mutatni, mint első angyalföldi ciklusában.

A vezetőedzők is mind különböző karakterek voltak a német Michael Oenning 2018-as távozása óta, különböző erényekkel és hiányosságokkal. Többnyire kellő türelmet is kaptak, de az energikus Bene Ferenc vagy Kondás Elemér, illetve a higgadt Schindler Szabolcs és Kuttor Attila sem vált be igazán (leginkább még Kuttor, aki első nekifutásra feljuttatta a csapatot, négy év NB II-es lét után), sem Desits Szilárd, sem a talán túlságosan is csendes Gera Zoltán. Utóbbi már más helyzetben is találta magát, mint elődei, hiszen markáns irányváltás mellett döntött a vezetőség, a kiégett sztárok helyett egyértelműen a fiatalokra és a Vasas Kubala Akadémia – amely a Puskás Akadémia után a második legtöbb játékost adja a korosztályos válogatottakba – neveltjeire, ennek a feladatnak a szépsége mellett szintén megvan a maga nehézsége. Zászlóshajója ennek a vonalnak a 22 éves Tóth Milán, aki az elmúlt idényben nagy feltűnést keltett klasszis futballistákra emlékeztető megmozdulásaival – más kérdés, hogy az új idény első négy meccsén szinte észre sem lehetett venni, olyan, mintha még nyaralna…

De talán lehet hosszabb távon is tervezni a korábban a Sturm Graznál is tapasztalatokat szerző tehetséges fiatallal, és rá építeni a jövő csapatát. Nagy kérdés persze, hogy a vezetőedzői feladatokat átmenetileg ellátó László András után milyen szakemberre bízzák ezt a különös összetételű, tehetségekben gazdag, de ütőképes csapattá összeállni továbbra is képtelen keretet. Keménykezű, határozott edzőjük jó ideje nem volt a piros-kékeknek, lehet, hogy ez a karakter illene a legjobban a jelenlegi játékosállományhoz. Úgy tudjuk, többek között Pintér Attila és Bódog Tamás is a vezérkar látókörébe került.

LABDARÚGÓ NB II
5. FORDULÓ – élő eredménykövető
Vasárnapi mérkőzések
17.30: BVSC-Zugló–Szentlőrinc – élőben az NSO-n! 
19.00: Aqvital FC Csákvár–Békéscsaba 1912 Előre – élőben az NSO-n!
19.00: Soroksár SC–Budapest Honvéd FC – élőben az NSO-n! 
19.00: FC Ajka–Kisvárda Master Good – élőben az NSO-n!
19.00: HR-Rent Kozármisleny–Vasas FC – élőben az NSO-n! 
19.00: Opus Tigáz Tatabánya–Budafoki MTE – élőben az NSO-n! 
19.00: Kolorcity Kazincbarcika SC–Gyirmót FC Győr – élőben az NSO-n!
Hétfői mérkőzés
20.00: Mezőkövesd Zsóry FC–Szeged-Csanád Grosics Akadémia (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!