Sántha Gergely az elején elmondta, tíz éve egy kilátástalan helyzetben lévő klubot vettek át, miután az azt üzemeltető gazdasági társaság felszámolás előtti helyzetbe került, kezelhetetlen mértékű, rendezetlen tartozásállománnyal. Az infrastruktúra állapota is kiábrándító volt, de rövid idő alatt sikerült úgy megerősíteni a labdarúgócsapatot, hogy azonnal visszajutott az élvonalba, és most is ott van a legjobbak között.
„Leisztinger Tamás saját vagyonából tíz év alatt több mint 5 milliárd forintot invesztált a DVTK-ba – foglalta össze az elnök. – Ezen felül az ő, valamint a DVTK menedzsmentje által mozgatott kapcsolatrendszerből legalább ekkora mértékű TAO-forrás érkezett a DVTK-hoz. Ez arányait tekintve sokszorosa annak a támogatási mértéknek, ami a tulajdoni hányad alapján az Arago Holdingra esne, ez szintén a DVTK, illetve az észak-magyarországi sport fejlesztése melletti elköteleződésünket mutatja.”
„Sokszor hallom, hogy a többségi tulajdonos gazdagodott a diósgyőri ingatlanfejlesztésekkel, ami eléggé sarkított megállapítás, hiszen ezek, valamint a DVTK működtetése nem »for profit« tevékenység, ezen beruházásokkal a városrész, Miskolc városa és a diósgyőri gyerekek, sportolók lettek gazdagabbak, hiszen ezek az épületek, pályák mindig Diósgyőrben lesznek, az itt élő, itt sportoló emberek örömére.”
Sántha a labdarúgócsapat kapcsán úgy látja, soha nem volt még ilyen kiélezett a bajnokság, a negyedik helytől lefelé három ponton belül van mindenki. „Ez a semleges szurkolóknak jó, mert van izgalom, de mi már nem szeretnénk annyit izgulni, mint a korábbi években. Ezért idén egyben tartottuk a csapat magját és csak minőségi labdarúgókat igazoltunk a nyáron, érkezett négy magyar szinten is kiemelkedő játékos, Hegedűs János, Gheorghe Grozav, Stefan Drazic és Augusto Max, valamint kölcsönvettünk két tehetséges grúz fiatalt, akik ha bebizonyítják, hogy erősödhetünk velük, akkor maradnak, ha nem akkor visszatérnek majd klubjukhoz. Biztos vagyok benne, hogy a csapat a PAFC ellen mutatott játékát folytatva ismét maga mellé állítja majd a szurkolókat.”
A komolyabb célokért viszont egyre nagyobb költségvetésre van szükség, ehhez nagyobb regionális összefogás szükséges, miután az sehol nem elég, ha csak a többségi tulajdonos invesztál a klubba. Sántha szerint szükség lenne a régió kisebb-nagyobb vállalkozásainak támogatására is, amely az elmúlt 10 évben szinte teljesen elmaradt.
Az elnök megjegyezte, talán kevesebb kritika érné a munkájukat, ha a labdarúgócsapat folyamatosan az első három helyért küzdene, és nem lenne csak egy szakosztályuk, de ha az összes többi sportág költségvetését – amely források túlnyomó része nem szabadon felhasználható – is a labdarúgásra fordítanák, akkor sem tudnák felvenni a versenyt a három legtehetősebb magyar klubbal.
„A szurkolók azért is szurkolók, mert óvják és féltik a szeretett klubjukat és mindenkinek lehet véleménye a csapatról, az edzőről, vagy éppen a klubvezetésről Azt viszont nehezen tudom megérteni, hogy ha éppen jó a csapat, akkor minden rendben van, de ha jön egy rosszabb széria, akkor pedig biztosan mindenki csak a lábát lógatja a klubnál. Ez nem így működik. A háttérben az eredményektől függetlenül mindenki, a számvitelen dolgozó kolléganőtől a fotóriporteren át a pályamunkásokig teszi a dolgát. Ez érvényes a klubvezetés tagjaira is. Lehet kritikát megfogalmazni a játékosokkal, az edzőkkel, a vezetőkkel kapcsolatosan, de azt nem fogjuk hagyni, hogy közösséget romboló, gyalázkodó, fenyegető légkör legyen az uralkodó Diósgyőrben” – fejtegette a klubvezető.
És hogy mivel lenne elégedett újabb tíz év múlva?
„Elsősorban azt szeretném látni, hogy az akadémiáról egyre több fiatal játsszon folyamatosan az első csapatban és esetleg olyanok is legyenek köztük, akik külföldön tudják folytatni a labdarúgó-pályafutásukat. A jelenlegi keretben lévő saját nevelésű fiatalok többségükben azóta kezdtek el Diósgyőrben focizni, mióta elkezdtük fejleszteni a klub utánpótlását. Bízom benne, hogy rajtuk kívül is egyre többen ragadnak majd meg a felnőttcsapatban.”
„Néhány éven belül szeretném, ha ismét nemzetközi kupában indulhatna a labdarúgócsapatunk és jó lenne egy bajnoki cím kosárlabdában, női labdarúgásban, egy kimagasló eredmény jégkorongban, és hogy diósgyőri sportolók induljanak az olimpián. És azt is szeretném látni, hogy a DVTK családban egység van, nem pedig széthúzás és ellenségeskedés” – zárta az interjút Sántha Gergely.