Lazovics parédézott, a Videoton kiütéssel győzött

 

A MÉRKŐZÉS ONLINE KÖZVETÍTÉSÉT IDE KATTINTVA OLVASHATJA EL!

LABDARÚGÓ NB I
15. FORDULÓ
VIDEOTON–MEZŐKÖVESD 4–0 (Lazovics 7., 66., Henty 16., Scsepovics 36.)
Felcsút, Pancho Aréna, 1347 néző. Vezette: Karakó Ferenc

A Mezőkövesd kapusa, Tomás Tujvel ott állt a felcsúti Pancho Aréna kapujában, és épp így morfondírozhatott magában: „Jé, milyen szépen szálló labda, gyönyörű íve van, lelket melengető gyönyörködni benne.”

Aztán az a labda bepottyant a kapujába.

Nem lett volna szabad ennek így történnie, bármennyire szép íve is volt annak a labdának, amelyet szabadrúgás címszó alatt Danko Lazovics a tizenhatos sarka elől ívelt mesterien a hosszú felső sarokba. Inkább bődületes hiba volt ez a korábbi székesfehérvári kapustól. Most azonban ezzel a góllal szerzett vezetést már a hetedik percben a Videoton.

Az első félidő Danko Lazovicsról szólt. A fehérváriak 34 esztendős szerb támadója a parádésan kivitelezett gólja után úgy ficánkolt a sárga-kék védők között, mint hal a vízben. Játékának nem volt ellenszere. Az első félidőben szerzett újabb két Vidi-gólban is főszerepet játszott: a 16. percben ő ugratta ki remek ütemben az akciót gólra is váltó Ezekiel Hentyt, a 36. percben pedig jobbról egy 25 méteres labdát tett hajszálpontosan Marko Scsepovics lábára, aki öt méterről nem is hibázott, jobbal a jobb alsó sarokba sodorta a labdát.

Az előbbi esetnél volt azonban egy különös közjáték. Ezekiel Henty a leshatáron ugrott ki (több visszajátszás után sem lehetett eldönteni, lesen volt-e a nigériai), a partjelző nem jelzett, a mezőkövesdi védelem azonban leállt, a támadó pedig Tomás Tujvel mellett a kapuba lőtt. Karakó Ferenc játékvezető elsőre felülbírálta asszisztensét, majd úgy döntött, hogy önmagát is felülbírálja, és mégis megadta a gólt.

Ha fordítva dönt, a mezőkövesdieken az sem segített volna túl sokat, a vendégek alig-alig tudtak hozzászagolni a mérkőzéshez. Danko Lazovics a gólja és a két gólpassza mellett egyszer labdát is szerzett, majd 17 méterről úgy emelt kapura, hogy a labda csak pár centivel ment a léc fölé, egyszer pedig kihagyhatatlan helyzetbe hozta Marko Scsepovicsot, aki azonban néhány méterről, nagy helyzetből fölé lőtt.

A borsodiak vezetőedzője, Kuttor Attila vélhetően a legszívesebben újra Videoton-mezben lett volna, mint 1989-ben, amikor a fehérváriak játékosaként mutatkozott be az NB I-ben a Veszprém elleni mérkőzésen. De az is lehet, hogy visszakívánkozott előző munkahelyére, a Vidi U17-es csapatának kispadjára. Merthogy most nem tehetett mást azon kívül, hogy széttárta a kezét.

A szünetben kettős cserével igyekezett feltüzelni a csapatát, ám azt azért ő sem gondolhatta, hogy a pályára küldött Tóth Bence és Baracskai Roland majd döntő fordulatot hoz a játékba. A Videoton ugyan visszavett, és jelentősen többet tartózkodott ellenfele térfelén a Mezőkövesd, a hazaiak minden kontrája életveszélyes volt. Ezek közül az egyik a 66. percben gyönyörű góllal ért véget: a csereként beállt Géresi Krisztián iramodott meg középen, kitette a labdát jobbra Marko Scsepovicshoz, aki középre gurított a második ütemben üresen érkező Danko Lazovicshoz, ő meg nemes egyszerűséggel vágta a labdát a bal felső sarokba. Az egyenlőség jegyében a két gólpasszához dukáló második gólját is megszerezte a mérkőzésen.

Újabbra már nem volt lehetősége, mert csaknem negyedórával a vége előtt Marko Nikolics lehozta a pályáról – igaza volt, egy ilyen egyoldalú meccsen kár lett volna a sérülését kockáztatni. A hajrában még Stopira, Loic Nego és Szabó Bence is növelhette volna a fehérvári gólok számát, de a végeredménnyel így is elégedett lehet a Ferencvárossal a bajnoki címért versenyt futó Videoton.

A Mezőkövesd viszont nagy bajban van, a három héttel ezelőtti edzőváltás nem oldotta meg a gondokat, a csapat azóta is csak egy pontot gyűjtött.