NB I: A nyáron mindenképpen váltanom kellett volna – Futács

– Megkönnyebbült?
– El sem tudom mondani, mennyire – válaszolta a Nemzeti Sportnak Futács Márkó, a ZTE harmincéves támadója, akinek érkezését szerdán jelentette be az egyesület, s fél évre írt alá a csapathoz (előzőleg a Mol Fehérvár játékosa volt). – Örülök, hogy lezárhatom a mögöttem hagyott fél évet, és ismét kizárólag a futballra összpontosíthatok. Csütörtök délelőtt már az új társakkal edzettem, ám mivel szerdán felkészülési mérkőzést játszott a csapat, az első keret nagy részének regenerációval telt a tréning. Ezzel együtt élveztem, hogy ismét kapura lőhetek, passzolhatok és labdához érhetek. A Fehérvár NB III-as csapatánál a futóteszteknél tartott a téli felkészülés, amikor távoztam, úgyhogy nagyon hiányzott a labda.

– Az őszi szezonban két NB III-as bajnokin kapott lehetőséget a Mol Fehérvár második számú csapatában. Mibe tudott kapaszkodni azokban a hónapokban?
– Sokat segített, hogy ott volt mellettem Elek Ákos, és közösen szenvedtük végig az őszt. Erősítettük egymást, próbáltuk felfelé húzni a másikat. Nélküle nem bírtam volna ki azt az időszakot. Mindketten szerettünk volna játszani az első csapatban, de olyan helyzetbe kerültünk, hogy nem volt rá lehetőségünk. Azért viszont hálás vagyok a második együttes stábjának, hogy végig partner volt a munkában. Sok minden történt az utóbbi időben, de ez már a múlté, csak a jövőre kívánok figyelni.

– Segítsen megérteni, miért került körön kívülre Fehérváron. Annyi látszik, hogy az előző idény őszén négy bajnokin öt góllal kezdett, a tavasszal kevesebb lehetőséget kapott, az ősszel pedig egyetlen percet sem, és az NB III-as csapatban is csak két bajnokin lépett pályára. Mi történt?
– Erről nem szeretnék beszélni. Mélyen érintett ez a fél év, sok kérdőjel van bennem, de túl vagyok a nehéz időszakon. Igyekszem ebből is tanulni, pozitív érzésekkel várom a tavaszi szezont. Hálás vagyok a Zalaegerszegnek, hogy a féléves kihagyásom dacára számít rám.

– Annyit még áruljon el, ha a nyáron már látta, hogy Fehérváron nem rúg labdába, miért nem szerződött másik csapathoz?
– Talán én is hibáztam. A történtek után külföldön szerettem volna folytatni, ám nem érkezett olyan ajánlat, amelyre rábólintottam volna. Most már tudom, a nyáron mindenképpen váltanom kellett volna, hiba volt, hogy nem tettem meg.

– Mikor körvonalazódott, hogy a ZTE-ben folytatja?
– A történtek után semmiképpen sem akartam kivárásra játszani, minél előbb meg akartam találni az új csapatomat és csatlakozni a társakhoz. A ZTE megkeresését követően sokat beszélgettem Sallói Istvánnal, aki az első perctől éreztette velem, szeretne megszerezni, és a történtek után kifejezetten imponált, hogy ennyire bízik bennem. Azokat a szavakat mondta, amelyeket minden hasonló helyzetben lévő játékos hallani akar, és amikor a hírekben láttam, hogy a csapatok sorra kezdik a téli felkészülést, egyre erősebben éreztem, hogy nincs mire várni. Olyan együttesben akartam folytatni, amelyben szívesen látnak. Szerintem jól döntöttem.

– Mit vár a következő fél évtől?
– Remélem, hasznos tagja leszek a csapatnak. A többség befogadó és barátságos közegről beszélt a ZTE kapcsán, a csapat tele van fiatalokkal, és mivel Boér Gábor is a dinamikus, lendületes támadófutballban hisz, bizakodom. Persze a legjobban a sikerek kovácsolják össze a csapatot, úgyhogy bízom benne, győzelmekkel kezdjük a tavaszt, a jó kezdés pedig lendületet ad a folytatásra.

– Mennyi időt ad magának a formába kerüléshez?
– Az utóbbi négy-öt hétben Shane Tusuppal dolgoztam együtt, keményen edzettünk, úgyhogy a fizikumom rendben van. A meccshiány eleinte érződhet rajtam, de mivel sok találkozót játszunk a tavasszal, hamar utolérhetem magam.

– Milyen érzés dolgozik önben a legerősebben a történtek után?
– Az öröm. Végre ismét pályán lehetek, és visszatérhettem a profi futball körforgásába. Most csak ez számít.