Döntetlen a Honvéd ellen, tovább nőtt a Fehérvár hátránya

LABDARÚGÓ NB I
17. FORDULÓ
Mol Fehérvár–Budapest Honvéd 0–0
Székesfehérvár, Mol Aréna Sóstó, 3050 néző. Vezette: Berke

ÉLŐ SZÖVEGES TUDÓSÍTÁS ITT!

Annak tudatában lépett pályára a Mol Fehérvár hazai pályán, hogy hátránya hét pontra duzzadt a Ferencváros mögött, a forduló nyitó meccsén ugyanis az éllovas magabiztosan győzte le 4–0-ra a Paksot. Így aztán létfontosságú volt a fehérvári csapatnak a győzelem, hogy ne szakadjon le vetélytársától.

A hazaiak kispadján Joan Carrillo vezetőedző az első hazai pontjait szerette volna megszerezni: a spanyol szakember az ősszel hibátlan volt a csapatával idegenben (3–1 Diósgyőrben és 2–0 Kisvárdán), pályaválasztóként viszont 2–0-ra elveszítette a Paksi FC elleni bajnokit.

És ha már az elveszített hazai bajnoki: a Mol Fehérvár hazai pályán ugyan három sikerrel kezdte a bajnoki idényt, azóta azonban öt bajnokin négyszer is pont nélkül maradt – ha valamit, akkor ekkora luxust nem engedhet meg magának egy, a bajnoki címet megcélozó együttes. A Budapest Honvéd eltiltás miatt hiányzó szakvezetője, Giuseppe Sannino nélkül vette fel a küzdelmet, és bár középpályájáról Gazdag Dániel és Nagy Gergely személyében meghatározó futballisták hiányoztak, Hidi Patrik visszatérésével, valamint Patrick Ikenne-King felépülésével nem nézett ki olyan rosszul ez a csapatrész.

Noha a Mol Fehérvár kezdett jobban, a két kapus közül mégis Kovácsik Ádámnak kellett először védenie Kesztyűs Barna szép lövésénél, majd a kapufa mentette meg a házigazdát a góltól, miután Amadou Moutari spiccel a belső oldalát találta el. A Honvéd egy pillanatig sem futballozott megilletődötten, labdaszerzés után villámgyorsan ment át támadásba, elsősorban Moutari megindulásai jelentettek veszélyt a házigazda kapujára.

Nem volt könnyű helyzetben a Mol Fehérvár, hiszen ellenfele visszaállt a saját térfelére, és bár Kovács Istvánék próbáltak nagy türelemmel, sokat passzolva játszani, nem igazán találtak rést a kispestiek védekezésében. Azért ne felejtsük el, a játékrész felénél óriási helyzet adódott a fehérváriak előtt: Ivan Petrjak keresztbemozgása után nagyszerűen lőtte laposan a kapu elé a labdát, Loic Nego tökéletes ütemben érkezett, hét méterről azonban kapu fölé bombázott.

Az első félidő hajrája egyértelműen a hazai együttesé volt, többször is veszélyes ívben érkezett Tomás Tujvel kapuja elé a labda, csakhogy az érkezők vagy késtek egy ütemet, vagy pedig volt egy vendéglabdarúgó, aki blokkolni tudott. Kényszer szülte az első változtatást, Nego ugyanis megsérült, így az ugyancsak francia Lyes Houri bemutatkozhatott az NB I-ben.

Csaknem hét perce tartott a második félidő, amikor Petrjak erőszakosan szerzett labdát a felezővonal közelében a vendégek térfelén, jól látta, hogy középen Kovács István lépéselőnyben van, megjátszotta csapattársát, aki tizenegy méterről jobb külsővel, nagy helyzetben kapura lőtt, Tujvel viszont bravúrral hárított. Petrjak sérülése újra kényszerpályára állította Joan Carrillót, a szélső hordágyon hagyta el a játékteret, így a fehérváriak vezetőedzőjének megint csak kényszerből kellett változtatnia.

A játékrész közepén tombolt a hazai szurkolótábor, a nem sokkal korábban becserélt Georgi Milanov remek centerezése után Futács Márkó a hálóba fejelte a labdát, Berke Balázs játékvezető azonban les miatt – jogosan – érvénytelenítette a gólt. Jó volt látni, hogy egyik csapat sem elégszik meg a döntetlennel, ahogy a Mol Fehérvár, úgy a Budapest Honvéd is három ponttal akarta indítani az évet, és bár mindkét oldalon voltak hibák, az akarást, a hozzáállást nem érhette kritika.

Az idő előrehaladtával egyre inkább érezni lehetett, hogy amelyik csapat előnybe kerül, megszerzi a győzelmet – és Banó-Szabó Bence kapáslövésénél bizony nagyon közel járt a gólhoz a fővárosi együttes. A ráadásra emberelőnybe került a Fehérvár, miután Naser Aliji megrúgta Fiola Attilát, de nem volt benne annyi, hogy kicsikarja a győzelmet – igaz, Armin Hodzic fejese majdnem utat talált a kapuba. 0–0

ÉLŐ SZÖVEGES TUDÓSÍTÁS ITT!