Hihetetlen hiba is kellett hozzá, de az Újpest legyőzte a Honvédot

LABDARÚGÓ NB I
16. FORDULÓ
Újpest–Budapest Honvéd 2–1 (Tischler 22., Windecker 61., ill. Lanzafame 82.)
Budapest, Szusza Ferenc Stadion, zárt kapus mérkőzés. Vezette: Bognár Tamás

A MÉRKŐZÉS ONLINE KÖZVETÍTÉSÉT IDE KATTINTVA OLVASHATJA EL!

Csend kísérte, amerre elgurult.

A labda útját ezúttal nem követte nézőtéri hangzavar, a szurkolótáborok moraja. Bántóan üres és csendes volt a régebben oly zajos Megyeri úti stadion. Az Újpest ebben a szezonban immár negyedik alkalommal játszott zárt kapus találkozót, bár erre aligha lehetnek büszkék a negyedik kerületben, és amikor kikocogott a pályára a két csapat, a telt házas újságírószektorban mindenki felállt a Himnusz tiszteletére.

Nyolc Celsius-fokot mutattak a hőmérők, futásra ingerlő időben kezdődött a meccs, s a lilák tűntek az első pillanattól kezdve gyorsabbnak, agresszívabbnak és motiváltabbnak. Két nagy hazai helyzet jelezte a hazaiak elszántságát és győzni akarását: az egyiknél Gróf Dávid, a Honvéd kapusa messze kint a kapujából figyelte riadtan, hogy ez a ziccer is kimarad.

Furcsa volt nézni, s hallani a két edző reakcióit. Ezúttal minden szót, minden sóhajt, minden indulatos megjegyzést érteni lehetett a nézőtérről. Nebojsa Vignjevics szinte végig ezer fokon égve mondta a magáét, míg kollégája, Erik van der Meer valamivel csendesebben, látszólag nyugodtabban figyelte az eseményeket.

„Lanza, Lanza...!" – ez hangzott el a legtöbbször a pályán. A Honvéd labdarúgói gyakran keresték passzal és szóval Davide Lanzafamét, aki vezére a bajnokcsapatnak. S ez még akkor is igaz, ha az olasz futballista ezúttal messze volt a csúcsformájától, mint ahogy az egész kispesti alakulat is.

Megérdemelten szerzett vezetést Tischler Patrik révén a lila-fehér alakulat, s az embernek eszébe jutott, hogy Georges Leekens szövetségi kapitány alighanem mindenkire kíváncsi, mindenki tiszta lappal indul nála, és bizony elkelne a válogatottba egy gólerős center.

A hórihorgas támadó a képessége alapján megfelelne ennek az elvárásnak, ám ahogy Nebojsa Vignjevics épp a héten nyilatkozott vele kapcsolatban, van még hová fejlődnie. S a szerb mester azt sem titkolja, hogy alaposan megdolgoztatja a csatárt, aki góllal jelezte, hogy van benne potenciál, s emellett volt egy bivalyerős szabadrúgása is.

A szünet után a kispestiek agilisabbnak, „harapósabbnak" tűntek, hogy aztán a szezon potyája újra visszavesse őket. Windecker József olyan találatot szerzett, amelyet jövő nyáron, de talán három év múlva is ismételgetnek. Az internet slágere lehet ez a gól, melynél az újpestiek mozgékony, hasznosan futballozó középpályása gondolt egy merészet, és jó negyven méterről kapura suhintotta a labdát, amely csak szállt, szállt, majd pattant egyet Gróf Dávid előtt, aki meghökkentő mozdulattal elcsúszott, utat engedve a második hazai találatnak.

Akkor úgy tűnt, a nagy kérdések eldőltek, a Honvéd játékosait valósággal sokkolta csapattársuk kapitális hibája (és ezt most pontosan lehetett érzékelni, ugyanis senki sem szidta Gróf Dávidot közülük), így az Újpest a folytatásban magabiztosan terelte a labdát a rengeteg rontással, sok-sok üresjárattal tarkított mérkőzésen.

A lilák a kocogós iramban is növelhették volna tovább az előnyüket, ám a szerencse megmentette a Honvédot a súlyos vereségtől. Davide Lanzafame azért egyet villant, és ha nem megy neki, ha nem sziporkázik, akkor is betekeri, benyesi a labdát – ezúttal a bal alsó sarokba.

Cseke Benjámin közvetlenül a lefújás előtt egyedül roboghatott a vendégkapu felé, ám gyengén, erőtlenül a vetődő Gróf Dávid kezébe emelt, majd a játékvezető a sípjába fújt, s véget vetett a néma ütközetnek.

Windecker József találata