Elkezdte az NB I-es felkészülést a KTE-Hofbau! Az NB II-ből az élvonalba felkerülő kecskeméti csapat ügyvezetője, Filus Andor a vezetőedző Szabó Istvánnal és Vágó Levente csapatkapitánnyal kedd délután a Sportrádió élő adásának vendége volt. Az NB III-ból felkerülő újonc évente szintet lép, de a legégetőbb kérdés: hol játszhatja a hazai mérkőzéseit?
„Az MLSZ legfontosabb előírása a fedett nézőtér – mondta lapunknak a rádióműsor előtt az ügyvezető.
– Ez a másodosztályban is szabály, de vannak létesítmények, amelyekben ponyvával fedik be az ülőhelyeket, szóval, nincs részletezve pontosan, mit jelent a fedett lelátó. Máshol évek óta nincs ilyesmi, a csapat mégis kap engedélyt, igaz, csak az NB II-re, így a szövetség jóindulatán, engedékenységén múlik, rendezhetünk-e otthon bajnoki mérkőzést. Szerdán az MLSZ illetékeseivel konzultálunk, pályabejárást tartunk, megbeszéljük, mit tehetünk, és mit kell tennünk azért, hogy hazai pályán futballozhassunk. Mondani sem kell, ez a célunk, a kecskeméti szurkolók miatt mindenképp szeretnénk megegyezni a szövetséggel, bizakodunk. Rajtunk nem múlik, megtennénk, ami tőlünk telik, a találkozón ott lesz Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is. Úgy gondoljuk, az élvonal átlagos nézőszámán tudnánk emelni, de csakis otthon, ez nem kérdés.”Az ügyvezető elmondta, a csapatbuszok és a VIP-vendégek elhelyezése is fontos szempont, a stadion adottságai nyilván meghatározzák a klub lehetőségeit, de érthetően bántana mindenkit, ha ilyen, a laikus számára kevésbé fontos kérdésen múlna, saját otthonában rendezhetné-e a mérkőzéseit az együttes. A licenckérelemhez csatolni kellett egy opciót, amellyel akkor élne a klub, ha végül nem játszhatna Kecskeméten (az MTK küldött árajánlatot a KTE-nek, így a Hidegkuti Nándor Stadiont nevezték meg a lila-fehérek), de egyelőre nyitott kérdés: hol játszik majd az újonc?
És az is: hogyan?
„Épp kedden volt tizenegy éve, hogy a Kecskemét a Puskás-stadionban a Videoton legyőzésével Magyar Kupa-győztes lett – emlékezett Szabó István, aki akkor Tomiszlav Szivics segítőjeként ott ült a kispadon. – Most pedig azt mondom: a stábtagoknak döntő szerepük volt abban, hogy a Vasas mögött a másodikok lettünk és mindenki mást meg tudtunk előzni. A nyolcadik-tizenkettedik hely volt a cél, újoncként nem is lehettek vérmesebb reményeink, de ahogy haladtunk előre, úgy kerültünk egyre közelebb a legmagasabb osztályhoz. A Szeged elleni, televíziós mérkőzést érzem a végső fordulópontnak: akkor meggyőző teljesítménnyel megvertünk egy közvetlen riválist, onnantól nyíltan beszélhettünk arról, hogy ez a csapat bizony feljuthat. Dolgoztam Pakson, ha ott működik, hogy légiósok nélkül ennyi gólt szereznek és stabil NB I-es középcsapatot alkotnak, akkor mi is reménykedhetünk, de nyilván meg kell majd erősíteni az együttest.”
A szakember hozzátette, az már januárban véglegessé vált, hogy június 16-án egészségügyi felméréssel indul a nyári munka, huszadikán az edzések is elkezdődnek, és aki volt Szabó István játékosa, igazolja: a felkészülés valóban kemény munkát jelent, ez most sem lesz másként. A nyári program már fél éve összeállt, akkor, amikor még nem lehetett tudni, melyik osztályban futballozhat a KTE, de ez a körültekintő tervezést, az előrelátó gondolkodást jelzi.
A kecskeméti futball egy évtizede megmutatta magát, és most újra nagyszerű eredményt ért el – az alföldi városban izgatottan várják az élvonalbeli idényt.
És persze annak drukkolnak, hogy otthon drukkolhassanak.