Eddig csak egyszer ért révbe a Kalózhajó

A görög labdarúgó-válogatott világbajnoki történelme nem nevezhető éppen díszmenetnek, hiszen a dél-európaiak eddig mindössze egyetlenegyszer léptek pályára a nagy tornán, mégpedig 1994-ben. Akkor kétségkívül nem könnyű csoportjukban a pofozógép szerepét töltötték be, el is ment a kedvük egy ideig a futballtól.

Egy kivételes képességű generáció viszont először a korosztályos Európa-bajnokságon mutatta meg oroszlánkörmeit, majd a hellének nagyobbfajta csodát művelve megnyerték a 2004-es kontinenstornát. „Kicsúszott eredmény!" – vélte mindenki, ennek megfelelően a következő világbajnokságra ki sem jutottak. A „Eb-győsztesz" hősök nagy része visszavonult, és nem mutatkoznak méltó utódok, ennek ellenére részt vehettek a 2008-as Európa-bajnokságon, majd a 2010-es világbajnokságra is kvalifikálták magukat. Magyarországról nézve tudjuk csak, hogy mennyire nem lebecsülendő eredmények ezek...

SOKÁIG KISELEJTEZVE

A Görög Labdarúgó-szövetség 1926-ban alakult meg, egy év múlva vették fel őket a FIFA-ba. Éppen jókor kezdtek szervezkedni, hiszen nemsokára kiírták az első világbajnokságot, bár ezen az első hivatalos mérkőzését csak 1929 áprilisában (Görögország–Olaszország 1:4) megvívó nemzeti csapat nem indult. Pedig az év elején legyőzte azt a Jugoszláviát, amely Uruguayban, a világbajnokságon a legjobb négy közé jutott. Később az 1950-es kivételével az összes világbajnoki selejtezőn elindultak, két alkalomtól eltekintve sikertelenül. Első nagy villanása a görög labdarúgásnak az 1971-es, a Panathinaikosz által szerzett Bajnokcsapatok Európa-kupája-ezüst volt, amelyet Puskás Ferenc vezetésével értek el. Az első nagy torna, amelyre kijutottak, az 1980-as Európa-bajnokság volt, ám ott nem élték túl csoportjukat; első vb-részvételükre pedig egészen 1994-ig kellett várniuk.

LEGALÁBB JÁTSZHATTAK AZ ISTENI DIEGO ELLEN

Az Egyesült Államokban rendezett tornára többek között a magyarok testén át kijutó, Alketasz Panaguliasz vezette görögök Minu – Aposztolakisz, Manolasz, Kalidzakisz, Kolicidakisz – Kofidisz, Caluhidisz, Niopliasz, Ciantakisz (Marangosz, 46.) – Szaravakosz, Mahlasz (Mitropulosz, 58.) összeállításban vereséget szenvedtek a Diego Maradona által vezetett argentinoktól, majd a Hriszto Sztoicskov fémjelezte bolgárok ugyanilyen arányban bizonyultak jobbnak. Érdekes módon a harmadik mérkőzésen pályára lépő tartalékok szerepeltek legjobban, hiszen csak 2–0-ra kaptak ki a nigériaiaktól.

2004: CSODÁK ESZTENDEJE

Ezzel jó időre el is lőtték puskaporukat, a kilencvenes években egészen mélyre süllyedtek, de legnagyobb klubjaik szép lassan megerősödtek anyagilag, mindemellett egyre több görög futballista kerülhetett a komolyabb európai bajnokságokba. Ez a folyamat egy csodában teljesedett ki: a portugáliai, 2004-es kontinenstornán a német Otto Rehhagel vezetésével a „Kalózhajó" döbbenetes módon aranyat szerzett. Az 1998-as U21-es Eb-n már letette névjegyét az Angelosz Hariszteasz féle generáció, a portugáliai tornán viszont egy komplett csapat egyszerre hozta élete legjobb és legszerencsésebb formáját. A fináléban ráadásul a házigazdákat győzte le – a torna során másodszor! „Görögország nyert, a futball vesztett" – mérgelődött a mérkőzés után a spanyol Marca, nem is alaptalanul, lévén a Rehhagel-fiúk inkább fegyelmezettségükkel és mezőnymunkájukkal, mint varázslatos játékukkal érték el sikerüket. Ki emlékezett a nagy ünneplés idején már arra, amikor a selejtezők során két vereségbe belefutva Athén utcáin tüntettek a német mester ellen...

KONTINENSBAJNOKKÉNT IS LEMARADTAK A VB-RŐL

Az év végén Trajanosz Dellasz, Angelosz Hariszteasz, Mihalisz Kapszisz, Antoniosz Nikopolidisz, Jorgosz Szeitaridisz és a torna legjobbjának megválasztott Theodorosz Zagorakisz is bekerült az Aranylabda 50 jelöltje közé, de a vb-selejtezők során az ukránok, a törökök és a dánok is megelőzték őket. A 2008-as Eb-re kvalifikálták magukat (a magyarokat kétszer is elverték), ott viszont három vereséget szenvedett Rehhagel némiképp nosztalgiacsapatnak tetsző válogatottja. Az afrikai világbajnokságnak viszont résztvevője lesz az alaposan megújított gárda: a legkönnyebb csoportban ugyan sokszor megbotlott, és csak a második helyen zárt, de az ukránok elleni pótselejtezős párbajt 1–0-s gólkülönbséggel megnyerte.