Mezkavalkád I.: Tudom, mit viselnek idén nyáron

Vágólapra másolva!
2010.05.17. 13:37
null
Közös fotózáson a Nike által szponzorált csapatok: a brazilok a hazai, a többiek az idegenbeli mezükben – KATTINTSON A KÉPRE A GALÉRIÁHOZ<br />
A 2010-es labdar&uacute;g&oacute; vil&aacute;gbajnoks&aacute;got felvezető sorozatunk keret&eacute;ben t&ouml;bb r&eacute;szben mutatjuk be a d&eacute;l-afrikai torn&aacute;n szereplő nemzeti v&aacute;logatottak hivatalos mezeit &eacute;s azok t&ouml;rt&eacute;net&eacute;t. Milyen technol&oacute;gi&aacute;val k&eacute;sz&uuml;lnek a csapatok szerel&eacute;sei? Mi k&ouml;ze Or&aacute;niai Vilmosnak a holland, vagy az ak&aacute;ci&aacute;nak az ausztr&aacute;l mezhez? Milyen sz&iacute;nekben j&aacute;tszott kor&aacute;bban Braz&iacute;lia? T&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt ezekre a k&eacute;rd&eacute;sekre is v&aacute;laszt kaphat a sorozat első r&eacute;sz&eacute;ből.&nbsp;

VERSENY A VERSENYEN BELÜL

A vb-mezeknek eredetileg egyszerű volt a szerepük: megkülönböztetni az egyes nemzeti válogatottakat egymástól. Manapság azonban ez az egyik legjobban jövedelmező iparág a sportágon belül.

A sportszergyártó vállalatok közül az adidas például 1.8 milliárd dolláros eladással számol a dél-afrikai vb kapcsán. A német cég sokáig egyeduralkodó volt a piacon, 1994-től kezdve azonban a Nike is mind inkább beszállt az üzletbe, aminek révén a válogatottak vetélkedésén túl egy új front is nyílt a háttérben, ez pedig a gyártók küzdelme. A két nagy óriás márka „háborúja" közben egy harmadik, a Puma is próbál minél nagyobb szeletet kihasítani a tortából, mára sikerült szinte minden afrikai csapatot az ügyfelei között tudnia. Az élesedő harcnak van pozitív hozadéka is, ugyanis egyre kreatívabb mezekkel álltak elő a gyártók (elég csak a színes afrikai szerelésekre gondolnunk), valamint egyre nagyobb szerepet kaptak a tartóssági és környezeti szempontok is.

A mai első részben a Nike által szponzorált vb-résztvevőkkel foglalkozunk. Az amerikai sportszergyártó cég vb-mezei már egy környezetbarát technológiával, újrahasznosított műanyag palackból kifejlesztett anyagból készültek. A cél a mérgező anyagok szintjének minél nagyobb mértékű csökkentése volt, az egyes mezeket nyolc darab újrahasznosított műanyag palackból állították elő.

A Nike tájékoztatása szerint csaknem 13 millió palackot használtak fel a gyártás során, ez a mennyiség elegendő lenne 29 futballpálya lefedésére. Ha pedig minden egyes ilyen palackot lefektetnének, akkor  3000 km hosszú vonalat kapnánk, amely hosszabb, mint Dél-Afrika teljes partvonala.

A tervezésnél persze figyelembe vették az adott ország nemzeti jellemvonásait is, és a kulturális sajátosságok kihangsúlyozásával alkották meg az egyes dresszeket. A továbbiakban bemutatjuk az egyes válogatottak hazai, illetve idegenbeli mezeit, valamint azok történetét.

A TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ ÉS KÖRNYEZETBARÁT MEZEK
 
 


Ausztrália

Mint (szinte) minden ausztrál válogatottnak, a labdarúgó nemzeti csapatnak is arany és zöld a színe. A legenda szerint a színválasztásnak – aminek semmi köze nincs a zászlóhoz – az ausztrál címerben szereplő akácia az eredete. Először 1899-ben az auszi krikettválogatott vette fel az arany és zöld mezt, és az szépen lassan minden nemzeti együttesnél elterjedt.

A kissé furcsa – és Ausztráliában sokat kritizált – idegenbeli mez színe, amely szöges ellentéte a hazai dressznek, a címer és a zászló kékjére utal.

Az ausztrál hazai és idegenbeli mez
Az ausztrál hazai és idegenbeli mez

 
Brazília

A legifjabb focirajongók is a sárga-zöld-kék mezzel azonosítják a selecaót, pedig sokáig tartott, amíg a brazilok kidolgozták ezt a kombinációt. Volt a mez fehér, fehér-zöld, sárga-fekete, sokáig fehér (kék gallérral)-fekete, majd tiszta fehér (kék gallérral). A fehér-kék korszaknak a végét a nemzeti gyászt okozó 1950-es Uruguay elleni meccs okozta, a játékosok és a kapitány mellett a dressz is „megkapta a magáét". A „nem hazafias" mez helyett a Correio de Manha napilap pályázatot hirdetett egy új kidolgozására, amelyben a nemzeti lobogó mindegyik színe szerepel.

A győztes a 19 éves, Pelotasban élő Aldyr García Schlee lett, aki zöld galléros sárga mezt, kék nadrágot és fehér sportszárat skiccelt fel. 1953 decemberében pályamunkáját győztesnek hirdették ki, a brazil válogatott pedig először 1954 márciusában állt fel az új „kiskanári" mezben. Az idegenbeli mez most már hosszú ideje kék-fehér.

A 2010-es mezek – a Nike többi vb-dresszéhez hasonlóan - visszatérnek a klasszikus, egyszerű stílushoz. Nagy változtatás ugyanakkor nem történt a korábbi modellekhez képest, a hazai mez továbbra is a klasszikus „kanári-sárga", zöld gallérral, de a két karon megjelenik egy-egy zöld csík is. Az idegenbeli kék mez, nem feltűnő, finom pontokat tartalmaz.

 

A brazil hazai és idegenbeli mez
A brazil hazai és idegenbeli mez

 
Hollandia

Az oranje első hivatalos mérkőzésén fehér dresszt viselt nemzetiszín szalaggal, ez ma az idegenbeli mezeken köszön vissza. Ettől persze még a hollandokat mindenki a narancssárgával azonosítja, amely Oriániai Vilmos és az Orániai ház színe. A narancssárga szín már a spanyolok ellen harcoló holland hazafiak zászlóin felbukkant, a mai állami lobogó elődje is narancs-fehér-kék volt.. Az idegenbeli mez első ránézésre retro hatású, az említett nemzetiszínű vonalakkal, amelyek a sportszár hátulján is megismétlődnek.

A holland hazai és idegenbeli mez
A holland hazai és idegenbeli mez

 

MEZKAVALKÁD I.
 



Portugália

Sok rejtély és sztori itt nincs, a portugálok egyszerűen a zászló illetve a címer színeit viselik – a korábban többször is látott idegenbeli fehér-kék kombináció a monarchikus időkre emlékeztet, ez a királyi család színe volt ugyanis.

Az, hogy a pirosnak éppen melyik árnyalata szerepel a mezen, zöld, piros vagy fehér-e a nadrág, illetve hogy a zöld a dresszen milyen szerepet kap, gyakorlatilag nagy tornáról nagy tornára változik. 1966-ban Eusébióék piros-fehérben jutottak el a vb elődöntőjéig. A piros és zöld egyébként az ibériai föderalizmusra és a köztársaságpártiságra utal, a mostani zászló 1910-ben váltotta fel a kék-fehéret.

A 2010-es hazai mezen egyből feltűnik a széles vízszintes zöld csík, amely finom piros pontokat tartalmaz. Ezzel szemben az idegenbeli szerelésen fehér alapon vastag piros és zöld függőleges csíkokat láthatunk – az egész mez pedig kísértetiesen hasonlít az 1978-as mexikói váltómezre.  

A portugál hazai és idegenbeli mez
A portugál hazai és idegenbeli mez


Szlovénia

A szlovén zászló fehér-kék-piros, így adódik a kérdés, ugyan miért visel többek között a labdarúgó-válogatott is zöldet, miközben a jégkorongozók például maradtak a lobogó színeinél? Nos, a „szlovén zöld" a hivatalos magyarázat szerint a természetet és a hegyvidék erdőit jelöli. Szerepet játszhatott az is a választásban, hogy a függetlenné vált szlovénok a mezszínnel is ki akarták fejezni a különállásukat a jugoszláv kék-fehér-pirostól. A mezen a nemzeti jelkép, a Triglav hármas hegycsúcsa látható (ez a zászlón és a címerben is megtalálható).

Az idei mezen is feltűnő helyen, gyakorlatilag az egész mellkast beborítva látható a hegycsúcsra utaló szaggatott vonal. A hazai szerelés fehér alapon zöld, míg az idegenbeli majdnem teljesen zöld.  

A szlovén hazai és idegenbeli mez
A szlovén hazai és idegenbeli mez


Szerbia

Jugoszlávia felbomlása után a „plávi" azaz kék mez maradt, még a szerb-montenegrói időkben is. Mikor Montenegró 2006-ban kinyilvánította függetlenségét, a „fehér sasok" új mezt kaptak, piros-kékre építve. Az új színkombinációt a nemzeti csapat először 2006 augusztus 16-án, Csehország ellen viselte, a színek a zászló sorrendjében haladnak lefelé (piros mez-kék nadrág-fehér sportszár). A trikolór eredete a pánszláv eszmére vezethető vissza, érdekesség, hogy a szerb színeket 1835-ben még török szultáni fermán hitelesítette először, mint tengerészeti jelképet!

Az idei hazai mezen megjelenik két fehér egymást metsző csík is, míg az idegenbeli mez szinte teljesen fehér.  

A szerb hazai és idegenbeli mez
A szerb hazai és idegenbeli mez


Amerikai Egyesült Államok

Tradicionálisan a „red, white and blue"-ból jóval több van az amerikai válogatottak mezeiben a fehérből és a kékből, mint a pirosból – a hazai mez szinte mindig fehér, az idegenbeli és a harmadik állandóan változik. Kivétel volt az 1994-es, hazai rendezésű vb két meze, szerencsére azóta mind az akkori első, mind az akkori második számú dresszt elfelejtették... A jelenlegi mezeken az átlós sáv az 1950-es vb-n használtra emlékeztet.

A hazai mezen fehér alapon jelenik meg a szürke átlós sáv, míg az idegenbeli összeállítást obszidiánnak szokták nevezni.

Az amerikai hazai és idegenbeli mez
Az amerikai hazai és idegenbeli mez


Új-Zéland

A rögbiválogatott az „All Blacks", a labdarúgócsapat az „All Whites", a fehér mez pedig angol örökség. Az idegenbeli mez azért itt is fekete, a dresszeken ott van az egyik nemzeti jelképnek számító ezüst toll. A rögbicsapatok az eredeti kék után már az 1890-es évek végén feketét, illetve fehéret viseltek, 1897-ből fennmaradt egy rajz egy labdarúgóról, aki szintén fekete mezben és fehér nadrágban feszít.

Az új-zélandi hazai és idegenbeli mez
Az új-zélandi hazai és idegenbeli mez


Dél-Korea

A vörös és a kék szín a zászlóban is szerepel, a vörös a jang, a kék a jin principiumot jelöli. A hivatalos nemzeti szín fehér, ehhez képest a válogatott rendszeresen pirosban szerepel, pedig ehhez a színhez a koreai háború alatt egyfajta „nemzeti fóbia" kapcsolódott délen. A jelenséget több kutató is leírta, a válogatott 2002-es szereplése állítólag nagyban hozzájárult a vörös szín sokkal pozitívabb megítéléséhez. A dél-koreai válogatott 1954-ben még kékben szerepelt a világbajnokságon, így kapott egy kilencest az Aranycsapattól.

Az idei hazai összeállítás piros (mások szerint lazac színű) mezből (kék gallérral), fehér nadrágból és piros zokniból áll, míg idegenben fehér-kék-fehér kombinációban játszanak. Mindkét mez finoman beleszőtt mintákat is tartalmaz.  

A dél-koreai hazai és idegenbeli mez
A dél-koreai hazai és idegenbeli mez
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik