Kádár Tamás öt éve még kézilabdás volt

Vágólapra másolva!
2010.01.29. 07:24
null
Kádár (jobbra) néhány éve még nem a futballkarrierre készült (Fotó: Action Images - archív)
Ha hiszik, ha nem, Kádár Tamás, a magyar labdarúgás egyik legnagyobb hátvédtehetsége 14 éves koráig csak iskolája csapatában játszott, ott is inkább kézilabdát. Manapság, 19 esztendősen már az angol másodosztályt vezető Newcastle United megbecsült és egyre többször bevetett futballistája.

„Fiatal, fejlődő játékos, aki a híresen kemény angol másodosztályban, a szélsőhátvéd embert próbáló posztján áll helyt mérkőzésről mérkőzésre" – méltatta az angol sajtóban néhány héten belül másodszor a 19 éves légióst Chris Hughton, a csapat menedzsere. A nyilatkozatban egyedül a „mérkőzésről mérkőzésre" fordulatba köthetünk bele, de abba is egyre kevésbé: a 2009–2010-es idényben Kádár Tamás eddig öt bajnoki, két FA-kupa- és egy Ligakupa-találkozón lépett pályára (legutóbb a Crystal Palace ellen 2–0-ra megnyert szerdai Championship-összecsapást futballozta végig).

A rend kedvéért rögzítsük még egyszer: Kádár öt esztendő alatt jutott nulláról az angol bajnokságig. Jól hangzik, nem?

„De. Utólag helyesnek bizonyult a döntés, hogy amikor kétezer-négyben Veszprémből Zalaegerszegre költöztem, a kézilabda helyett inkább a futballt választottam" – értékelt szerényen a tizenéves légiós, aki annak idején szinte kettesével vette a fokokat a ZTE ranglétráján. A serdülő, az ifi B és az ifi A csapatokban kis túlzással még meg sem tanulhatták a nevét a társak, már lépett is tovább a következő szintre, hogy aztán egy hűvös késő őszi napon, 2006. november 11-én a Dunakanyar-Vác ellen (1–1) a nagyok között is bemutatkozzon. Ekkor 16 és fél éves volt, és középiskolai szinten már kétszeres országos bajnok – kézilabdában.

„Eleinte sokkal fontosabb sportágként tekintettem a kézire, mint a labdarúgásra, ám amikor profi szerződést kaptam, abba kellett hagynom. Hogy sikerült-e valamit átmentenem a kézilabdás tapasztalataimból a futballba? Persze, rengeteget! Állítom, a kézis évek során nyúltam meg, senkitől sem örököltem ezt a termetet. Abban is biztos vagyok, hogy az elrugaszkodás, a magasra ugrás képességét is akkor sajátítottam el, és lám, mostanában éppen a fejjátékomat dicsérik sokan."

Ám nem csak azt. Harcosságát, fejlett passzjátékát is méltatják, a rendszeres játéklehetőséget azonban senki sem garantálja neki. Márpedig számára ez a legfontosabb szempont, olyannyira, hogy ha feljut a jelenleg a Championship első helyén álló Newcastle, ő a saját érdekeit követve nem feltétlenül fogja a 2008 januárja óta szolgált együtteshez láncolni magát.

„Tisztában vagyok azzal, hogy nekem játszanom kell – jelentette ki a bal oldalon és középen is hasznosítható (de szerdán kényszerűségből jobbhátvédként alkalmazott) védő. – A harcolással nem lenne baj, az biztos, de ha néhány hét után úgy tapasztalnám, kevés a futball, okosabb váltani."

A TELJES CIKKET A NEMZETI SPORT PÉNTEKI SZÁMÁBAN OLVASHATJÁK.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik