– Nem izgult?
– Kellett volna? – csodálkozott Dzsudzsák Balázs.
Sohasem volt ilyen eredményes szezonja Dzsudzsák Balázsnak. A múlt vasárnapi gólja ebben a bajnokságban már a tizenkettedik volt, ezzel túlszárnyalta eddigi rekordját. A középpályás 2007 elején érkezett Eindhovenbe, abban a fél szezonban háromszor volt eredményes, az első teljes bajnokságban tizenegy alkalommal talált a hálóba – harminckét bajnokin. Most pedig huszonkilenc meccs, tizenkét gól a mérlege, és még hátravan négy bajnoki... |
– Nem, csak...
– A tizenegyes miatt?
– Igen. Főleg azért, mert minden pontra égető szükségük van, hogy az ősszel a Bajnokok Ligájában szerepeljen a PSV, szóval, egy ilyen hajrában megadott tizenegyesen eurómilliók múlhatnak...
– Ez igaz. Egy kedves barátom itt volt a meccsen, elmentünk utána vacsorázni, és azt kérdezte: mi jut eszembe Roby Baggióról? Mondtam, hogy nagyon jó játékos volt, és kihagyta a tizenegyest a brazilok ellen az ezerkilencszázkilencvenvennégyes világbajnoki döntőben. Látod, mondta a barátom: rúgott több száz gólt, adott ezer gólpasszt, eldöntött rengeteg nagy meccset, de mindenkinek az jut eszébe, hogy elrontotta a büntetőt. Persze az vb-döntő volt, s csak azt akarta mondani ezzel: egy hiba feledtethet sok jó megoldást, ezért izgult, amikor odaálltam a labda mögé.
– És ön?
– Érdekes, az étteremben, ahogy hallgattam őt, átfutott rajtam, mekkora is volt a tét. Úgy léptünk pályára, hogy tudtuk, az Ajax nem hibázott, csak majdnem, hiszen a kilencvenkettedik percben nyerte meg a meccsét, tehát nekünk is muszáj győznünk, ha nem akarunk leszakadni. Nyögvenyelős volt a játékunk, és amikor megkaptuk a büntetőt, elbizonytalanodtam: hova rúgjam? A labdát a csapatkapitányunk, a belga Timmy Simmons adta oda nekem, és azt mondta: nyugi, belövöd. Aztán Nordin Amrabat szólt, hogy ne izguljak, ő tudja, hogy gól lesz. Letettem a labdát, és minden izgalom elszállt, tudtam, hogy laposan lövöm, és gól lesz.
|