Bogdán: Nem leszek álszerény, tényleg jó voltam

– Ilyenkor jön az, hogy a továbbjutás érdekében lemondott volna néhány bravúrról, ugye?
– Természetesen nagy harci tett lett volna részünkről az FA-kupa-elődöntőbe jutás, de akkora nyomás alatt futballoztunk az egész mérkőzés során, hogy erre nemigen volt esélyünk – válaszolta a Tottenham vendégeként 3–1-re elveszített negyeddöntő másnapján a féltucatnyi bravúrt bemutató, a mérkőzés legjobbjának megválasztott Bogdán Ádám a Nemzeti Sportnak. – Amúgy meg nem leszek álszerény, én is úgy érzem, tényleg jó voltam, bár ahhoz, hogy a szédületesen futballozó Tottenhamet több mint hetven percig nullán tartsuk, szerencse is kellett.

– Most a védéseire céloz? Csak mert volt belőlük jó néhány, amely a bravúr kategóriájába sorolható.
– Igen, azokra is. Az első kapott gólnál viszont határozottabbnak kellett volna lennem, mert megelőzhető lett volna a gól, de még egyszer mondom, ebben az időszakban akkora nyomás alatt tartott minket a Tottenham, hogy ilyen körülmények között tíz percig is borzasztó nehéz megfelelően összpontosítani, nemhogy hetvenig vagy kilencvenig. Mindenesetre ebből a mérkőzésből is leszűrhetek tanulságokat, mint ahogy az elkövetkező hetekben, hónapokban és években is biztos lesznek ilyen esetek. A tökéletességre törekszem, ahhoz pedig tanulni kell, nem is keveset.

– Olvasta már a dicséreteket?
– Innen-onnan hallottam, hogy kiemelték a teljesítményemet.

– Még Harry Redknapp, a Spurs sokat látott menedzsere is piedesztálra emelte, holott ő előbb keres valami viccesen megközelíthető és megfogalmazható témát, mint hogy a legyőzött ellenfélből méltasson valakit.
– A nyilatkozatával egyelőre nem találkoztam, de a Tottenham játékosai mellett ő is odajött hozzám személyesen gratulálni.

– Publikus, amit mondott?
– Maradjunk annyiban, hogy a rá jellemző módon, de szemlátomást őszintén gratulált. Szó szerint nem idézném, mert úgysem jelenhetne meg az újságban.

– Cserébe igazán gratulálhatott volna neki az angol szövetségi kaptányi kinevezéséhez…
– Jó vicc lett volna, de abban a pillanatban még a meccs hatása alatt voltam, eszembe sem jutott humorizálni.

– Az első félidőben Gareth Bale, a Tottenham világklasszis balhátvédje – hol meg szélsője – kétszer is távoli lövéssel próbálkozott. A televízión keresztül is érzékelhető volt, hogy sistergős bombái vannak.
– Na, én meg közelebbről észlelem ugyanezt, szóval képzelheti. Elemi erővel tud lőni, bár ha már itt tartunk, számomra a harmadik gól, Louis Saháé volt elképesztő. Félelmetes, hogy ezek a labdarúgók akár csak egyet lépve is micsoda erővel és pontossággal rúgják meg a kapusok számára egyébként is nagy ellenségnek számító, a levegőben szitáló Umbro labdát.

HA ARRA IS KÍVÁNCSI, HOGY BOGDÁN GYEREKKORÁBAN PRÓBÁLKOZOTT-E A JÉGKORONGGAL, NETÁN MÁS SPORTÁGAKKAL, HOGY SIKERÜLT-E TÚLLÉPNIÜK FABRICE MUAMBA MÁSFÉL HÉTTEL EZELŐTTI DRÁMÁJÁN ÉS HOGY HOGYAN VÉLEKEDIK A KIESÉS ELŐL MENEKÜLŐ CSAPATA HÁTRALÉVŐ SORSOLÁSÁRÓL, AKKOR KERESSE A NEMZETI SPORT CSÜTÖRTÖKI SZÁMÁT.