„Az élet nagy rendező – idézi a belga Derniere Heure a ritka egybeeséshez fűzött Bukrán-kommentárt. – A szezon számomra legfontosabb meccsét éppen a születésnapomon vívjuk. Kívánhatnék ennél többet? Két idényt töltöttem a Couvin-Mariembourg kötelékében, és csak szép emlékeket őrzök a csapatról.”
A sors fintora, hogy az elmúlt szezonban Bukrán mostani csapata kétszer is legyőzte az akkorit, és a tabellán meg is előzte – igaz, végül mindkét egylet feljebb léphetett egy osztállyal.
„De nem ezért cseréltem csapatot – folytatta nevetve a magyar légiós. – Lehet, hogy az elmúlt szezon két meccsének élménye még ott van egykori társaim fejében, de amint felhangzik a kezdő sípszó, senki sem foglalkozik majd a múlttal.”
Bár sokan biztos kiesőnek jósolták az Onhaye-t, és a csoportban elfoglalt 13. hely egyelőre nem jelent biztonságot, Bukrán szerint a 13 forduló során megszerzett 15 pont biztató a jövőre nézvést (a Couvin-Mariembourg három ponttal előrébb tart). S hogy közel a negyvenhez mit gondol a saját jövőjéről?
„Ameddig a testem bírja, folytatom a futballt. Amilyen sokáig csak lehetséges, a pályán leszek” – mondta a húsz éve légióskodó, az elmúlt tíz esztendőben Belgiumban futballozó, egyszeres magyar válogatott játékos.