Elöl Arsavin, a háttérben olajmilliók: ide kerül Elek Ákos

Elek Ákosra március elején érkezett ajánlat a kazah élvonalból, amelyet hamarosan megegyezés követett, a játékos elutazott orvosi vizsgálatra leendő csapatához, a Kajrat Almatihoz. A 42-szeres magyar válogatott középpályás úgy állapodott meg a diósgyőri vezetőkkel, hogy megfelelő külföldi ajánlat esetén a DVTK elengedi.

„Bár érkezett megkeresés magyar klubtól is, tartottam a szavam és nem igazoltam el másik magyar egyesülethez. Én is szívesen szerződtem volna Nyugat-Európába, de onnan nem érkezett komoly ajánlat, ezért oda megyek, ahol engem akarnak. Megtisztelő ez a mostani ajánlat, a kazah bajnokság nagyon erős, a legjobb csapataik folyamatosan El- és BL-szereplők, ezért jó esélyem van arra, hogy megmutassam, mire vagyok képes és bár a DVTK vezetői az elmúlt néhány napban próbáltak maradásra bírni, a távozás mellett döntöttem” – indokolta döntését Elek Ákos, akinek elmondása szerint még komoly tervei vannak a Diósgyőrrel. A következő időszakot viszont Almatiban tölti.

MIÉRT ÉPPEN KAZAHSZTÁN?

Március elejére már nagyon kevés lehetősége adódik azoknak az európai futballistáknak, akik más országba akarnak szerződni. A legtöbb piac bezárt (így múlt héten például a kínai is), az UEFA-országokon belül már csak az észak-európai ligák és néhány tavaszi-őszi rendszerű bajnoki szezont lebonyolító volt szovjet tagköztársaság fogadóképes. Az északi bajnokságok csapatai nem szoktak skandináviai tapasztalat nélküli, 25 éven fölüli játékosokat igazolni.

Két magas szintű ázsiai ligában (a japán J-League és a dél-koreai K-League) még nyitva van az átigazolási ablak, ám ezekben az országokban a légiósok létszámára vonatkozó korlátozások nehezítik meg a szerződésben reménykedők dolgát, ráadásul a J-League szakvezetői szinte kivétel nélkül a brazil vonalat erőltetik igazolásnál. Az európai szövetség égisze alá tartozó, még átigazolási időszakban lévő országok közül anyagilag valószínűleg a kazah élcsapatok kínálják anyagilag a legjobb lehetőséget.

MILYEN A KAZAH BAJNOKSÁG?

Ugyanolyan vegyes képet mutat, mintha végignéznénk a stadionokat Asztanától Karagandáig – a pályákat tekintve szovjet hodálytól ultramodern ötcsillagos arénáig találunk mindent, és a tizenkét csapatos élvonal klubjai között is óriásiak a különbségek. A bajnokság domináns csapata az Asztana, a főváros büszkesége.

Más kérdés, hogy mint ahogy Asztana is tervezett város (csak 1997-ben lett Kazahsztán fővárosa, átvéve a funkciót Almatitól, a korábbi Alma-Atától), fő futballklubja is „tervezett csapat”, mondhatni, mesterségesen kreált kirakatklub. A csapatot Lokomotiv Asztanaként alapították meg 2009-ben, majd 2011-ben átnevezték Asztanára.

A klub a kazah vezető Nurszultan Nazarbajev fennhatósága alatt létrehozott Asztana Elnöki Sportklub égisze alá tartozik. Az ernyőklubba olyan csapatok tartoznak, amelyek Kazahsztán jó hírét vihetik a nemzetközi porondon – a nemzeti kék-sárga színeket viselő szakosztályok közül a leghíresebb az Asztana profi országúti kerékpáros csapata. A főtámogató a Samruk-Kazyna állami jóléti alap, mely a legfontosabb kazah vállalatokat tömöríti. Mondhatni, van némi központi hátszele a csapatnak.

Elek leendő klubja, a Kajrat Almati ezzel szemben Kazahsztán legnépszerűbb és legnagyobb múltú csapata, az egyetlen kazah klub, amely kivívta a szereplés jogát a bombaerős szovjet élvonalban. A Kajrat 1986-ban a Dinamo Kijev, a Dinamo Moszkva, a Szpartak Moszkva, a Zenit, a Dinamo Tbiliszi és a Sahtar Doneck után hetedikként végzett a bajnokságban, ez pedig hatalmas bravúrnak számított. Két évvel később az almati gárda már kiesett, s nem is jutott vissza az első ligába a Szovjetunió felbomlásáig.

Az önálló kazah bajnokság első kiírását (1992) a Kajrat így is megnyerte, ám azóta csak egyszer tudott diadalmaskodni a hazai pontvadászatban. A patinás klub 2005 és 2012 között a mezőny alsóházában szerénykedett, hogy aztán új erőre kapjon, és az Asztanával, valamint az Aktobével harcoljon a dobogóért. Két bronz- és egy ezüstérem után most már az arany a cél.

A fent leírtak alapján nem meglepő, hogy a legtehetősebb, jelenleg a bajnokságban domináló Asztana és a legnépszerűbb, legnagyobb hagyományú Kajrat („a nép csapata”) összecsapása a legnagyobb érdeklődéssel várt mérkőzés az országban.

OLAJFÜGGÉSBEN

A kazah klubok anyagi helyzete – hasonlóan az egész országéhoz – jócskán függ az olajáraktól. Ha alacsonyan vannak a világban az olajárak, az a helyieknek gazdasági problémákat okoz, a klubok költségvetésében pedig befoltozandó lyukak támadnak.

Épp ezért nehezen kiszámítható, épp meddig nyújtózkodhatnak a focicsapatok. Most éppen jó a prognózis, a kazahok 2,8 százalékos GDP-növekedéssel számolnak a vártnál magasabb olajárak miatt.

„A kazah futballban azt látjuk, hogy egy klubnak jók az anyagi lehetőségei az egyik évben, aztán ennek vége a következő idényre. Ez az instabilitás bármelyik klubbal végezhet” – mondta erről az Asztana vezetőedzője, Sztanimir Sztoilov, amikor az AFP hírügynökség munkatársai rákérdeztek a helyi labdarúgás anyagi hátterére. A volt bolgár szövetségi kapitány azért saját klubja anyagi ügyeiről nem nyilatkozott...

A kazah klubok hátteréről érdekes képet fest a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó UEFA Benchmarking Report, az európai szövetség éves áttekintése a kontinentális futball helyzetéről. A klubok bevételi forrásainál Grúzia (81 százalék) után Kazahsztánban a legmagasabb (78 százalék) az „egyéb” bevételek aránya. A magyar kluboknál ez az arány szintén meglehetősen magas, de a kazahhal nem összevethető (43 százalék). A kazah források eloszlása arra utal, hogy a klubok nagymértékben tulajdonosi vagy támogatói donációktól függenek. A kazah futballban a közvetítési jogdíjak, a szponzoráció, a jegy- és kereskedelmi bevételek, valamint a játékoseladások is egészen minimális szerepet kapnak. A másik nagyobb bevételi csatorna az UEFA küzdelemsorozataiban megszerzett pénzdíjaké.

A KAJRAT MÖGÖTTI KAJRAT

A Kajrat mögött Kajrat áll: Kajrat Boranbajev kazah üzletember, aki egy éve az első helyi McDonald's megnyitásával került be a nemzetközi hírekbe. Boranbajev az ország egyik leggazdagabb embere, aki egy nagy bankot (Halik Bank), illetve egy vagyonfelügyelő céget (Almali) is a klub szponzorai közé állított.

Szintén nem mellékes, hogy a klubtulajdonos lánya, Alima, Nurszultan Nazarbajev elnök unokájához, Ajszultanhoz ment feleségül, az esküvőről mindent elmond, hogy Kanye West szórakoztatta a vendégeket… Az almati csapatot hosszabb ideje támogatja a KazRosGas vállalat is, mely a Gazpromhoz kötődik – ez megmagyarázhatja azt is, miért érkeznek a (Gazprom támogatta) szentpétervári Zenittől játékosok. A helyi önkormányzat az utánpótlásképzésben vállal szerepet.

A klub ultramodern edzőkomplexummal várja a játékosokat, melyet 2015-ben adtak át. Az almati pálya viszont még szovjet örökség, az 1958-ban átadott Központi Stadion tipikus „tál”, futópályával és a játéktértől távol lévő lelátókkal. A Kajrat Almati egyik fő célkitűzése, hogy tovább modernizálja a már így is részben átépített stadiont, melybe 23804 drukker fér be – az Asztana elleni csúcsrangadókon 19 000 közelébe is felkúszhat a nézőszám. A Kajratnak van messze a legnagyobb átlagnézőszáma (10319) az országban.

ARSAVIN ÉS A BOTRÁNYOS FIZETÉS

A klub és a liga legnagyobb sztárja kétségtelenül az orosz Andrej Arsavin. A Zenit és az Arsenal egykori csillagának már nagyon úgy tűnt, leketyeg pályafutása, amikor Szentpétervárról eligazolt a Kubany Krasznodarhoz, és ott nem csinált semmit. Almatiban viszont magára talált, az előző idényben 28 mérkőzésen 8 góllal és 9 gólpasszal segítette a Kajratot.

Eleknek lesz kit kiszolgálnia középpályáról, lévén még a legutóbbi két kazah gólkirályi címet begyűjtő elefántcsontparti Gerard Gohou, a legértékesebb kazah játékos Baujrzsan Iszlamhan, valamint a hosszú Bundesliga-karriert maga mögött tudó, kilencszeres horvát válogatott Ivo Ilicevic lesz még a támadószekcióban.

Érkezése után Arsavinból – illetve fizetéséből – parlamenti interpelláció is lett. Egy éve Muhtar Tinikejev képviselő egy némiképp demagóg felszólalásban ékes szavakkal ostorozta azt a jelenséget, hogy a csapatok „rengeteg pénzt vesztegetnek” külföldi sztárokra. Felszólalásából kaphatunk egy kis képet a kazahsztáni futballistafizetésekről: szerinte Arsavin évi egymillió amerikai dollár (kb. 293 millió forint) fölött keres valamivel, a légiósok bérével kapcsolatban pedig havi 30000 dollárt (kb. 8.8 millió forint) emlegetett Tinikejev.

A Kajrat Almati visszalőtt a képviselőnek: a klub leszögezte, hogy Arsavin aztán közel sem keres ennyit, ráadásul – remek színvonalú akadémiájának köszönhetően – az utánpótlásképzésben is élen jár, tehát rengeteget tesz a kazah futball jövőjéért.

Az UEFA már idézett felmérése szerint Kazahsztánban az európai átlagot messze meghaladó mértékben, 40 százalékkal nőttek a futballistafizetések az elmúlt évben. A 12 élvonalbeli kazah klub 104 millió eurót (32.23 milliárd forintot) költött bérekre, ez csapatonként átlag 8.67 millió euróra (2.69 milliárd forint) jön ki. A magyar átlag ugyanezen jelentés szerint átlag 3.5 millió euró (1.1 milliárd forint), tehát egy kazah klub jóval többet költ bérekre. Átlagos bérköltség alapján a kazah Premjer Liga a 13. az európai bajnokságok között, az NB I az összevetésben a 24. helyen áll. A kazah klubok bevételeinek 78 százaléka elmegy a fizetésekre, ez igen magas szám.

MILYEN A SZÍNVONAL?

A posztszovjet futballvilággal foglalkozó, angol nyelvű Futbolgrad elemzése szerint a kazah bajnokság színvonala jócskán elmarad az orosz élvonaltól, pláne az élcsapatoktól. A 28 esztendős chilei irányító Gerson Acevedóval kapcsolatban azt írták: „két motivációs forrása lehet annak, aki ilyen korban Kazahsztánba szerződik, a pénz vagy az európai kupaszereplés.”

A Transfermarkt játékospiaci portál 19, legalább egymillió euró értékű játékost tart számon a kazah élvonalban, az NB I-ben ugyanez a szám 4. A legértékesebb futballista a 22 éves szerb válogatott középpályás, Nemanja Makszimovics (Asztana), a legértékesebb hazai játékos a Kajrat Almati csapatkapitánya, Baujrzsan Iszlamhan, aki 23 évesen már klubjában és a válogatottban is a karszalagot viselte. Játékoskerete értéke alapján a Kajrat és az Asztana messze kiemelkedik a mezőnyből, utánuk az Aktobe, az Ordabaszi és a Tobol képviseli a következő kategóriát.

Az elmúlt években szerepelt jelentős NB I-es tapasztalattal bíró játékos is a kazah Premjer-ligában Foxi Kéthévoama személyében. Az egykori diósgyőri, újpesti és kecskeméti középpályás négy szezont húzott le az Asztanában, 2014-ben gólkirály volt, 117 tétmérkőzésen 31-szer talált be. Egyértelműen meghatározó figurája volt a kazah élvonalnak – reménykedjünk abban (Bernd Storck szövetségi kapitány nevében is), hogy Elek Ákos is kiemelkedő teljesítményt tud nyújtani.

A kazah bajnokság március 8-án rajtol el, a Kajrat Almati március 9-én rögtön rangadóval kezd egyik közvetlen riválisa, az Aktobe ellen. A lebonyolítás az NB I-ével megegyező, a tizenkét csapat három kört, tehát harminchárom mérkőzést játszik.