A Szegeden született tizenkilenc éves, magyar és szerb állampolgárságú labdarúgó édesanyja magyar, édesapja szerb, ennélfogva Magyarországot és Szerbiát is a hazájának tekinti. A Tisza Volánban kezdett futballozni, majd egészen fiatalon Koblenzbe került, ugyanis az apa munkát kapott a német városban, és csak a nagyszülők maradtak Szegeden.
Történetünk hőse először a Koblenz gyermekcsapatában szerepelt, de nehezen szokta meg az új környezetet. Megtanulta a nyelvet, az idősebbekhez került, és ott már a játék, a beilleszkedés is jobban ment, egy évvel később pedig már a Bayer Leverkusennél pallérozódott.
Az ott töltött hét esztendő alatt kapta a legjobb képzést, remek edzői voltak, akik nem csupán a taktikára tanították, de csiszolták a technikai tudását is. Ennek köszönhetően mindkét lábbal barátságot ápol a labdával, ráadásul rendkívül gyors.
Eleinte persze nem érezte a változást, ám rájött, Németországban egészen más iramban játsszák a futballt, mint amilyet odahaza megszokott. Tehetségére, játékkészségére a magyarok és a szerbek is felfigyeltek, s azon kevesek közé tartozik, akik elmondhatják magukról, hogy két ország utánpótlás-válogatottjába is kapott már meghívót. Leverkusenből előbb a Crvena zvezdához került, majd a télen az OFK Beograd vette kölcsön a fiatal támadót.
„Szerbiában tetszik a mentalitás, ráadásul gyermekként, úgy, mint apám, én is Zvezda-szurkoló voltam – mondta Milan Szenics. – Mindkét országból hívtak a válogatottba, ám megsérültem, és a felépülésem után a szerbek voltak a gyorsabbak. Jól éreztem magam a magyar utánpótlás-válogatottban is, amelybe két szegedi barátom is meghívást kapott. Élvezem a kettős állampolgárság előnyeit, például azt, hogy van esélyem a magyar felnőttválogatottságra is, egyúttal büszke vagyok rá, hogy játszhatok a szerb utánpótlás-együttesben. Tudom, kevesen értik, hogyan lehetséges ez, de ha hívnak, mennék Bernd Storck csapatába is – Magyarországhoz és Szerbiához is kötődöm, így nagy megtisztelés lenne, ha valamelyik ország válogatottjában játszhatnék.”
Milan Szenics anyai nagyszülei továbbra is Szegeden élnek. A város csupán kétórányi utazásra fekszik Belgrádtól, így ha csak teheti, az ifjú labdarúgó hazaugrik a barátnőjével.