„Rengeteg különmunkát végzek, izmot építek magamra, ami előnyömre válik. Az állóképességemen még lehet fejleszteni, ezért rengeteget dolgozunk az alsó végtagjaimra. Így a sérülések is el tudnak kerülni. Úgy érzem, hogy most nagyon fitt és egészséges vagyok” – kezdte Balogh Norbert a DTV-nek.
Az olasz tapasztalatairól is beszámolt a 22 éves játékos.
„Sok labdarúgóhoz hasonlítottak a Palermónál, sajnálatos, hogy nem kaptam meg azt a lehetőséget, amit jól fel tudtam volna használni. Sok sérülésem is volt, viszont nem kaptam annyi játékpercet, hogy meccsről meccsre tudtam volna magam építeni. Olaszországban ez így alakult, az APOEL-nél most kezdem magam összeszedni.”
„Leginkább a védekezésre álltunk rá a Palermónál, nekünk, csatároknak is tolódnunk kellett, és az embereket is muszáj volt átvennünk. Ehhez próbáltam alkalmazkodni. Sajnos nem tudtam beverekedni magam a kezdőbe, kaptam ugyan játéklehetőséget, de nem eleget, ilyen rövid idő alatt nem tudtam igazán megmutatni magam. Az utolsó meccseken sem játszhattam, mert edzőváltás történt, és az új tréner is csak azokra számított, akik az előző mérkőzésen játszottak. Ezt követően jött az edzőtábor, ott egy meccsen sikerült három gólt szereznem, és végül a klub úgy döntött, hogy kölcsönbe megyek az APOEL-hez.”
„Az eleje nehezen indult, be kellett illeszkednem a csapatba. A játékostársak szerencsére már az első nap elfogadtak. Mindenkivel jó barátságot ápolok, meg vagyok elégedve a körülményekkel. Nehezen indult, hiszen amikor megérkeztem, edzőváltás történt, és csak két hónap után kaptam meg a bemutatkozási lehetőséget. Ez jól is sikerült, adtam egy gólpasszt. Amikor az ember érzi a bizalmat és koncentrál, akkor minden összejöhet. A bemutatkozásomkor odajött hozzám az edzőm és azt mondta, hogy amikor nézte a meccset és elküldött melegíteni, csak arra gondolt, hogy az emberek tapsolnak. Elnézett jobbra, és látta, hogy az én melegítésemet tapsolják, nem a játékunkat. Azt kérdezte tőlem: tudom-e, hogy ez mit jelent? Nos azt, hogy elismernek.”
A válogatottról is megkérdezték Baloghot.
„Az első két válogatott meccsemnél is már nagyon boldog voltam, jól tudtam beszállni, majdnem gólt is szereztem, sokan meg is dicsértek. Marco Rossival kapcsolatban olyan emlékem van, hogy amikor három-egyre nyertünk a Debrecennel a Honvéd ellen, a meccs után azt mondta nekem, hogy nagy játékos lesz belőlem, ha így folytatom. Az a célom, hogy bekerüljek a nemzeti csapatba, de az első célom, hogy most kezdőjátékos legyek az APOEL-nél.”
Baloghot a DVSC szerződési szándékról is kérdezték.
„Nem tudtam a Loki érdeklődéséről, pont edzőtáborban voltam akkor. Igazából nem figyelem annyira az újságcikkeket, próbálok arra koncentrálni, hogy mindennap a legjobbamat nyújtsam. A menyasszonyom nagyon sokat segít nekem ebben, ha hazaérek, mindig nagyszerű fogadtatás vár. Nagyon fontos, hogy az otthoni jó légkör meglegyen.”
„A DVSC-nél – habár nem voltam ott túl sokat – szépen fel tudtam magam építeni. A Palermóban Serie A-s csapatok ellen léphettem pályára, világbajnokok ellen, mint például Buffon. Ezek olyan dolgok, amiket át kell érezni, nem lehet csak úgy beszélni róla.”