– Két évvel ezelőtt góllal mutatkozott be csapatában a Wolfsburg ellen, szombaton ismét fejjel volt eredményes Wolfsburgban. Mondhatjuk, hogy szeret ellene játszani?
– Fekszik nekem a csapat stílusa, a Volkswagen Arenában rendre jól megy a játék – mondta lapunknak Sallai Roland, a Freiburg 23 éves, 16-szoros válogatott szélsője, aki fejesével alakította ki a 2–2-es végeredményt a Wolfsburg ellen. – Az első félidőben is közel jártam a gólszerzéshez egy szabadrúgást követően, akkor még nem találtam a kapuba. Szerencsére a fordulás után rögtön sikerrel jártam.
– Kiválóan mérte fel a helyzetet a gólja előtt.
– Praktikus megoldást választottam, és nem teketóriáztam. Ha átveszem, kilépnek rám az ellenfél védői, esetleg valaki a labda útjába áll. Gyorsan cselekedtem, láttam, hogy éppen beférhet a labda kapuba, így a fejesemmel átíveltem Koen Casteels fölött.
– A Bild beharangozója alapján a szombati összecsapásuk kiemelten fontos volt az Európa-liga-indulásért zajló versenyfutásban. Ennek függvényében csalódott az idegenbeli döntetlen miatt, vagy örül, hogy felálltak kétgólos hátrányból?
– Hullámzó volt a mérkőzés, az első huszonöt percben ugyan többet birtokoltuk a labdát, a gólokat a Wolfsburg szerezte. Szerencsénk is volt a videobíróval, mert háromgólos hátrányból nehezebb lett volna visszakapaszkodnunk. Nem adtuk fel, egyenlítettünk, így megmaradt az esélyünk, hogy kilépjünk a nemzetközi kupaporondra. Ugyanakkor megértem vezetőedzőnk, Christian Streich csalódottságát, mert a második félidőben nyerhettünk volna. Ettől függetlenül igazságos eredmény született.
– Említette edzőjét, aki kétszázötvenedik Bundesliga-meccsén ült a kispadon. A koronavírus-járvány okozta kényszerszünetet követően mindig a kezdőcsapatba jelölte. Milyen kapcsolatot ápol vele?
– Az éremnek mindig két oldala van, akárcsak a játékos–edző kapcsolatnak. Mindkét fél részéről fontos a bizalom, s nekem az a feladatom, hogy a gyakorlásokon mutatott teljesítményemmel jelezzem neki, ha készen állok a játékra. Jól teljesítettem az edzéseken, ezért szerepet szán nekem a csapatban, és remélem, a gólommal is megmutattam, megszolgálom a bizalmat. Ez kölcsönös adok-kapok a labdarúgás világában, remélem, még sokáig így marad.
– A Wolfsburg ellen szerzett góljai keretbe foglalták eddigi kétéves pályafutását a német élvonalban. Ha visszatekint akkori önmagára, mit lát? Hogyan értékeli németországi időszakát?
– Ha összehasonlítom a bemutatkozó mérkőzésemet a Bundesligában a szombati találkozóval, elmondható, hogy rengeteget fejlődtem. Taktikailag érettebb lettem és megerősödtem. Az akkori énem és a jelenlegi teljesen más, magabiztosabb vagyok a pályán, bátrabban megyek bele a párharcokba. Már nem izgulok az összecsapások előtt, nincs bennem drukk. Ennek eredménye, hogy a tavasszal sokat játszom, a céljaim között szerepel, hogy a Freiburg húzóemberévé váljak.
– Nem kerülték el a sérülések a pályafutása során. Sok légióstársával szemben azonban sohasem jelentett törést a karrierjében, ha nem játszhatott huzamosabb ideig, mindig visszaküzdötte magát a kezdőcsapatba. Minek köszönheti a mentális erejét?
– Úgy neveltek, hogy küzdjek az álmaimért, ne adjam fel soha. A sérülések megnehezítették az életemet, de már többször bizonyítottam, valahogy mindig vissza tudok kapaszkodni. A Freiburgban többször verekedtem be a csapatba magamat hosszabb kihagyás után, ezért jó érzés, hogy Christian Streich számít rám. Fontos visszajelzéseket kapok, s a bizalmat igyekszem jó játékkal meghálálni.
Sallai gólja a Wolfsburg ellen