Szoboszlai a legdrágább magyar futballista lett! Biztosan?

1. SZOBOSZLAI DOMINIK (a Salzburgtól a Leipzighez, 2020-ban, 20 millió euróért)

Szoboszlai Dominik nem véletlenül napjaink legfelkapottabb kelet-közép-európai labdarúgója, aki húszévesen még elég fiatal ahhoz, hogy egy topcsapat is megvegye a közeljövőben, és máris elég rutinos ahhoz, hogy egy topligás élcsapatban is húzóember legyen. Szokatlan még az idősebb szurkolóknak az érte adott hatalmas összeg, de ezen a nyáron 53 (ötvenhárom) játékos váltott húszmillió euróért vagy annál nagyobb értékben klubot, és akkor még nem is szóltunk az egytucatnyi olyan futballistáról, akiknek a különböző opciók és bónuszok lehívásával átugrik ezen a határon a transzferdíja. Ha már határ: Szoboszlai 2000 őszén született, idehaza a Videotonban kezdett el futballozni, de a Főnix Goldban (itt szintén édesapja keze alatt) és az MTK-ban is megfordult, 2017 tavaszán 500 ezer euróért vették meg az osztrákok a Főnixtől.

2. DZSUDZSÁK BALÁZS (az Anzsi Mahacskalától a Dinamo Moszkvához, 2012-ben, 19 millió euróért, az inflációt beszámítva mai 20.67 millió euróért)

Dzsudzsák Balázs anzsis kalandja nagy port vert fel akkoriban, ám az vesse rá az első becsületsértést, akinek felajánlottak már évi egymilliárd forintnyi fizetést, no meg ugyanennyi készpénzt előre kedvcsinálónak egy olyan munkáért, amelyről kétségkívül nem álmodozott az előző években, de azért mégsem kell beleszakadnia... Dzsudzsák mahacskalai karrierje igen rövidre sikeredett: nyolc bajnoki és egy kulcscsonttörés jutott neki osztályrészül. A ballábas szélsőt kereső Dinamo Moszkva kívánságlistájára így is rákerült, 2012 januárjában pedig igent is mondott a tizenegyszeres (szovjet) bajnokcsapatnak. Ahogyan az újabb átigazolását követően mondta: „aki bukásnak állítja be a klubcserémet, annak azt kívánom, hogy bukjon akkorát, mint én”. Tény: egy patinás klub 19 millió eurót tett le érte, ezt pedig Magyarországról elindulva (2020-ig) csak neki sikerült elérnie. Dzsudzsák 112 tétmérkőzés, 13 gól és 30 gólpassz után lépett tovább Moszkvából, trófeát nem nyert a Dinamóval – ehhez 2012-ben került a legközelebb, ám a moszkvaiak kikaptak a kupadöntőben a Rubin Kazanytól.

3. DZSUDZSÁK BALÁZS (a PSV-től az Anzsi Mahacskalához, 2011-ben, 14 millió euróért, az inflációt beszámítva mai 15.65 millió euróért)

Samuel Eto'o. Roberto Carlos. Szulejman Kerimov, a dagesztáni Krőzus. És Dzsudzsák Balázs. A rövid Anzsi-kitérő valószínűleg az egyik legmegosztóbb, legtöbbet vitatott magyar átigazolás, mely a szélső karrierívében – ezt alighanem már kimondhatjuk – meghatározó volt. Később komoly Dzsudzsák-szakértők kiderítették, a Lazio kivételével komoly európai klubtól komoly ajánlat nem is érkezett.

A Nyírlugosból indult Dzsudzsák 24 éves korára a PSV-ben a holland bajnokság egyik sztárjává vált, talán élete legjobb formájában futballozott, ezért volt meglepő, hogy miközben topligás kérők soráról szóltak a hírek, honfitársunk az Anzsi Mahacskalát választotta. A hagyományos nagycsapatok konkrét ajánlata késett, az eindhovenieknek pedig kapóra jött a gaz(dagesztáni) kérő, mert nekik mindegy volt, kitől jönnek a milliók. Az Anzsi tündöklése kérészéletűnek bizonyult, de az egyre mélyebbre süllyedő klub beírta magáta magyar futballtörténelembe is. Dzsudzsákért később a Bursaspor 1.6, az al-Vahda 3 millió eurót fizetett.

4. DÉTÁRI LAJOS (az Eintracht Frankfurttól és a Budapest Honvédtól az Olympiakoszhoz, 1988-ban, 18 millió nyugatnémet márkáért, euróba átszámolva 8.7 millió euróért, az inflációt beszámítva mai 15.84 millió euróért)

Nem egyszerű ügy Détári Lajos átigazolása, és olykor az egykori zseniális középpályás sem volt „egyszerű ügy”. Ne feledjük, még a szocializmus véghajrájában jártunk, amikor 1987-ben eligazolt a Budapesti Honvédból az NSZK-beli Eintracht Frankfurtba, 3.6 millió nyugatnémet márkáért, majd egyetlen kiváló idényt követően 18 millió márkáért a görög Olympiakosz Pireuszhoz került. A Juventus csak 12 milliót ígért, de a helyzetet bonyolította, hogy akkoriban a magyarok csak kölcsönbe kerülhettek Nyugatra, a Frankfurt gyakorlatilag a kölcsönidényekről mondott le: végül a görögök javára, akik a németeknek 11.1 milliót fizettek, 6.9 milliót pedig az akkori szabályoknak megfelelően az OTSH-nak, azaz az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak és a kispestieknek. Euróban számolva a Transfermarkt szerint 1.8 milliót fizetett 1987-ban a magyar fiút a Monaco orra elől elcsípő Frankfurt, és 8.7 millión osztozhatott később – utóbbi összeg döbbenetesen nagy volt, de erről később még bővebben írunk majd!

Sokan még ma is a játékos apósát és korábbi edzőjét, Komora Imrét teszik felelőssé a görög kalandért, mondván, ő beszélte rá „Dömét" erre a váltásra; azonban a játékos, az adósságban úszó német és a rekordösszeget bezsebelő magyar egyesület is ezt a váltást pártolta.

5. SZALAI ÁDÁM (a Mainztól a Schalkéhoz, 2013-ban, 8 millió euróért, az inflációt beszámítva mai 8.52 millió euróért)

A Bajnokok Ligája csoportkörét megcélzó Schalke 2013 júniusának végén jelentette be, hogy szerződtette a magyar válogatott középcsatárát a Mainztól. A Mainz „rocktriójának” (André Schürrle, Szalai Ádám, Lewis Holtby) magyar tagja négyéves szerződést írt alá a gelsenkircheniekkel, és a Schalke nyolcmillió eurót tett le játékjogáért az asztalra. Megérte: augusztusban Szalai duplája döntő szerepet játszott abban, hogy a Schalke továbbjusson a görög PAOK ellen a BL-selejtezőben és kvalifikálja magát a főtáblára.

6. SZALAI ÁDÁM (a Schalkétől a Hoffenheimhez, 2014-ben, 6 millió euróért, az inflációt beszámítva mai 6.33 millió euróért)

Kékből kékbe, de már olcsóbban: a Hoffenheim 2014 nyarán kivásárolta szerződéséből Szalai Ádámot, és hatmillió eurót fizetett az előző idényben a Schalke mezében 40 tétmérkőzésen 9 gólt szerző csatárért. A sinsheimiekkel is megjárta Szalai a BL-t, a szurkolók pedig még mindig nagy becsben tartják – ezt az is jelezte, hogy tavaly ősszel transzparenssel mondtak köszönetet a „futballistennek”. Német csapatai közül Szalai a Hoffenheimben játszotta a legtöbb tétmérkőzést (113), és 25 alkalommal talált be. 2016-ban 600 ezer euróért kölcsönadták fél évre a Mainznak, ahová 2019-ben írt alá végleg, immár a Bosman-szabály alapján. Korábban a Real Madrid félmillió euróért vette meg a VfB Stuttgarttól, és 200 ezerért adta kölcsön a Mainznak, illetve 600 ezerért mondott le róla végleg.

ÖTMILLIÓ FÖLÖTT SENKI MÁS

Más magyar futballistáért a Transfermarkt rangsora szerint nem adtak ötmillió eurónál nagyobb összeget. Sallai Rolandért két éve 4.5 millió eurót tett le a Freiburg, Kádár Tamásért négymilliót 2020 elején a Santung Luneng, Nikolics Nemanjáért 2017 elején 3 milliót a Chicago Fire. Ugyanígy 3 milliót adott Dzsudzsák játékjogáért az al-Vahda, tehát a szélső a top 10-ben három helyen is szerepel!

Ugyanennyit áldozott Gulácsi Péter játékjogáért az RB Leipzig 2015-ben a Salzburgnak (ár/érték arányban ez azért kiemelkedő átigazolás!) vagy Huszti Szabolcsért korábban a Zenit. A kapusért adott összeg az inflációt is beszámítva ma 3.17 millió, Husztiért az oroszok mai értéken 3.46 milliót utaltak.

Sallai Rolandért a karrierje során éppen annyit fizettek, mint Husztiért (6.8 millió euró), Kádár „összetettben” 8.3 milliónál jár –Németh Krisztián 7.3 milliónál, és a Liverpool 2007-ben az MTK-tól hárommillióért költöztette el. Ez az összeg ma 3.63 millió euró.

A szocializmus idején Détári kölcsönvételéért egymillió amerikai dollárt ígért a Barcelona, ennél jóval nagyobb vételi opcióval, Nyilasi Tibort ugyanennyiért vették volna fél évre kölcsönbe Bernd Schuster sérülése idején a katalánok. A támadó végül 300 ezer dollárért, de magyar rekordért, 15 millió akkori forintért igazolt az Austria Wienhez, kölcsönbe (az összeg az internetes kalkulátorok szerint ma 650 ezer euró). A szocializmus végnapjaiban alighanem Kovács Kálmánért fizettek a legtöbbet Détári után, a csatár félmillió euróért hagyta ott a Honvédot az Auxerre kedvéért. Bálint László háromszori kölcsönadásáért korábban a Ferencváros összesen 70 ezer dollárt kasszírozhatott, pontosabb ennyin osztozhatott az állammal.