2016 óta nem került magyar az NB I-ből topligába – van másik út!

MAGYAR JÁTÉKOSOK SZÁMÁRA 2016 ÓTA NEM VEZET EGYENES ÚT AZ NB I-BŐL TOPLIGÁBA

2016 több szempontból határvonalnak tűnik a magyar futballban, nemcsak azért, mert 44 után újra Európa-bajnokságon szerepelhetett a magyar válogatott. Hanem például amiatt is, mert 2016 volt a legutóbbi olyan év, amikor az NB I-ből magyar játékos közvetlenül az öt legerősebb európai bajnokság egyikébe tudott szerződni és ott be is mutatkozott. Hat évvel ezelőtt ez többeknek is sikerült: a téli átigazolási időszakban Balogh Norbert 19 évesen, Debreceni VSC-től került az olasz Palermóhoz, a Videotontól távozó Kleinheisler László 21 éves korára lett a német Werder Bremen játékosa, majd nyáron Lang Ádám 23 évesen szerződött ugyancsak a Vidiből a francia első osztályú Dijonhoz, Nagy Ádám 21 évesen a Ferencvárostól az olasz Bolognához, mígSallai Roland19 évesen a Puskás Akadémiától ment a Palermóhoz.

Az elmúlt hat évben Schäfer András volt az egyetlen magyar játékos, akit az NB I-ből közvetlenül topligás klub első csapata szerződtetett, 2019 januárjában az MTK Budapest adta el a játékjogát az olasz Genoának, csakhogy az olasz élvonalban 20 évesen nem küldték pályára, csak az utánpótlás-bajnokságban. Sőt, amikor kölcsönadták a másodosztályú Chievónak, még a Serie B-ben sem kapta meg a lehetőséget. A most Dunaszerdahelyről az Union Berlinhez kerülő és a múlt héten a Bundesligában a Dortmund ellen már pályára is lépő, immár a 23. életévében járó középpályás esete már az elmúlt években kialakult piaci tendencia egyik példája.

Eszerint Magyarországról, magyar játékos számára – ezt fontost hangsúlyozni, mert a légiósok közül idén az albán Myrto Uzuni (Granada), 2017-ben az északmacedón Enisz Bardi (Levante) a La Ligába tudott kerülni – 2017 óta úgy vezetett út európai topligába, hogy felnőtt rutin nélkül előbb egy külföldi klub utánpótlásába szerződött és onnan küzdötte fel magát, vagy egy olyan bajnokságba ment, amelyikből eleve több játékost adnak el Nyugat-Európába.

Az előbbi kategóriába tartozott a Red Bull Salzburg utánpótlásából, majd másodosztályú fiókcsapatából, a Lieferingből is hamar kiemelkedő, ma már az RB Leipzigben futballozóSzoboszlai Dominik, valamint Olaszországban a SPAL, illetve a Parma utánpótlásából az első csapatba kerülő, a Serie A-ban néhány meccsen szereplő Horváth Krisztofer (SPAL, 3 meccs), Balogh Botond (Parma, 3 meccs), Kosznovszky Márk (Parma, 1 meccs) – mindannyian 18 éves koruk előtt mentek külföldre. UtóbbibaSchäfer András és az ősszel a Bochumban hat meccsen a német élvonalban is szereplő, gólt is szerző Novothny Soma, aki akkor igazolt a német klubhoz, amikor még a másodosztályban szerepelt. 2017 óta, a Magyarországon született, a magyar utánpótlásból induló játékosok közül ők hatan mutatkoztak be az öt európai topliga valamelyikében, igaz, Schäferen és Szoboszlain kívül a többiek már nincsenek topligás csapatnál.

A közeljövőben a második úton, vagyis köztes bajnokságokon keresztül lehet esélye eljutni topligáig Szalai Attilának (a Vasas és a Rapid Wien utánpótlása után Mezőkövesden játszott az NB I-ben, onnan igazolt Ciprusra, majd a török Fenerbahcéhoz), az angol Wolverhampton Wanderers kölcsönjátékosaként a svájci Grasshoppersben szereplő Bolla Bendegúznak (játszott az MTK utánpótlásában, majd Fehérváron és az NB I-ben kölcsönben Zalaegerszegen is) és a januárban az MTK-tól a Manchester Cityt is működtető City Group cégcsoporthoz aláíró 17 éves Vancsa Zalánnak, aki a tervek szerint nyártól a jelenleg belga másodosztályú Lommelhez csatlakozik.

A KLUBVEZETŐ SZERINT SOKAT JAVULT AZ NB I MEGÍTÉLÉSE

A tendencia, illetve a miértek kapcsán először Polyák Balázst, az MTK sportigazgatóját kérdeztük, az elmúlt évek topligás magyar újoncai közül négyen is játszottak a külföldre szerződésük előtt az MTK utánpótlásában (Szoboszlai Dominik, Balogh Botond és Kosznovszky Márk) vagy az első csapatában (Schäfer András).

„A topligás klubok annak érdekében, hogy csökkentsék a transzferek megtérülésének kockázatát, a régióból szinte kizárólag a fiatal, de már felnőtt tapasztalattal rendelkező játékosokat keresik. A klubok töredéke teheti meg a világon, hogy befektetési céllal és a későbbi potenciál miatt vásárol, főleg millió eurós nagyságrendben – mondta a Nemzeti Sportnak Polyák Balázs. – Vancsa Zalán esete annyiban is speciális, hogy a City Group-nak több országban is van érdekeltsége, így még az sem biztos, hogy nyártól a Lommelben játszik, és a jövőben is a fejlődéséhez igazítva tudnak majd dönteni, akár házon belül, hol szerepeljen.”

„Vancsa esetében meggyőző volt az UEFA Ifjúsági Ligában nyújtott kiemelkedő teljesítménye. Eldöntött két mérkőzést a cseh bajnok ellen. Klasszis gólt szerzett és mellette a csapata két nagyon szoros meccset játszott a belga Genk ellen, amely egyébként simán kiütötte a német és az angol bajnokot is. A belgák elleni meccsünkre európai topcsapatok sora küldött megfigyelőt: Ajax, Milan, Manchester United, Manchester City, és még sorolhatnám a csapatokat. Persze az is számított, hogy közben az NB I-ben is folyamatosan játszott és győztes gólt is rúgott, de a piacot látva úgy értékeltük, azzal már nem emelkedne az értéke, ha még egy évet nálunk marad, ezért döntöttünk a játékossal közösen a klub váltás mellett. Persze ahhoz, hogy ilyen szintű üzletet kössünk, szükség volt az átigazolásban közreműködő ICM Stellar ügynökségre is.”

Polyák Balázs kifejtette, az MTK-nál mindig több fiatal, húszéves vagy még fiatalabb labdarúgó van pályán egyszerre a bajnokságban – így tudott a klub az elmúlt években folyamatosan eladni külföldre játékosokat.

„Felnőtt csapatból felnőtt csapatba, utánpótlásból utánpótlásba lehet értékesíteni. Üzleti és karrier szempontból teljesen más szint a kettő. Sok fiatal szerepel az első csapat keretében és folyamatosan sokan vívnak ki helyet maguknak a kezdőcsapatban a bajnokság állásától függetlenül, mint akár legutóbb a Puskás Akadémia ellen Varju Benedek és Kata Mihály. A statisztikák szerint a mostani idényben nálunk több huszonegyév alatti futballista játszik, mint másik nyolc NB I-es klubban összesen. Az MTK évrőlévre megadja a lehetőséget a fiataloknak, hogy megmutathassák, képesek-e élni vele. Januárban Várkonyi Bence, Kovács Mátyás és Miknyóczki Ádám került be a keretbe és kapott is lehetőséget az NB I-ben.”

A sportigazgató hozzátette, a magyar bajnokság megítélése jelentősen javult, a mezőny létszáma így megérett a bővítésre. Egyre több akkreditációs kérelem érkezik az MTK bajnoki meccseire topligás klubok regionális megfigyelőitől, Angliából, Németországból, Spanyolországból. Véleménye szerint a régióban a magyar az egyik legerősebb és legjobban figyelt bajnoksággá vált. Ezért is bízik abban, hogy a jövőben az NB I-ből közvetlenül is tudnak a hazai fiatalok az öt topliga valamelyikébe szerződni.

A MENEDZSER SZERINT A JÁTÉKOSOK JÖVŐJÉRŐL NEM ANYAGI, HANEM SZAKMAI ALAPOKON KELL DÖNTENI

Persze az igazi áttöréshez arra is szükség lenne, ha egyre több fiatal magyar játszana meghatározó szerepet a nemzetközi kupainduló csapatokban – erről már Esterházy Mátyás, Bolla Bendegúz, Schäfer András és Szoboszlai Dominik menedzsere beszélt a Nemzeti Sport megkeresésére.

„Annak, hogy kevés hazai játékos tud az NB I-ből külföldre szerződni, az az egyik oka, hogy a magyar játékosok sok klubnak, például egy osztrák középcsapatnak már túl drágák. A játékosok szakmai felépítésében általában szükség van egy köztes lépcsőfokra az NB I után, még a topligába igazolásuk előtt. Ilyen volt Schäfer András esetében Dunaszerdahely, míg Bolla Bendegúz esetében ilyen lehet a Grasshoppers, de említhetjük a ciprusi, illetve a török bajnokságot is mondjuk Szalai Attila kapcsán. Viszont ahhoz, hogy a köztes lépcsőfokokra eljuthassanak a magyar játékosok, a jövőjükről, továbblépésükről nem anyagi, hanem szakmai alapon kellene dönteni, amikor ajánlat érkezik értük külföldről. Ahhoz pedig, hogy Magyarországról akár direktbe is topligába kerülhessenek a magyar tehetségek, arra lesz szükség a jövőben, hogy a nemzetközi kupában is lehetőséget kapjanak, felhívhassák magukra a figyelmet” – fogalmazott a játékosügynök.