FC Basel: Szalai Ádámra nem csak a pályán vár fontos szerep

– Szalai Ádám szerződtetéséről kedd estig semmilyen hír sem szivárgott ki. Mikor került képbe a magyar válogatott csatár?     
– Már régóta figyeltük, éppen ilyen karaktert kerestünk – válaszolta lapunknak Philipp Kaufmann, az FC Basel szakmai vezetője, aki június óta tölti be a pozíciót az egyesületnél. – Tavaly májusban átalakult a vezetőség összetétele, és ezáltal a hosszú távú koncepció is megváltozott. A stratégiánk arra épül, hogy tehetséges, fiatal játékosokat építsünk az első csapatba, s olyan szintre fejlesszünk, hogy három-négy éven belül európai topligába szerződhessenek. Ehhez viszont tapasztalt futballistákra is szükségünk van, olyanokra, akik a pályán hoznak minőséget, de ezen felül a személyiségükkel, a mentalitásukkal, az edzésmunkájukkal és a tapasztalatukkal segíteni tudják a fiatalokat. Egyfelől Szalai Ádám ezen a téren tökéletes, másfelől szükségünk volt egy klasszikus középső támadóra, aki erős, jól tartja meg a labdát és a kapunak háttal állva is képes építeni a támadásokat.

– Kívülről úgy tűnt, az utolsó pillanatban született meg az egyezség. Valóban így volt, vagy sikerült hetekig titokban tartani a tárgyalásokat?     
– Ha így tűnt, jól végeztük a munkánkat. Szalai Ádám tizenkét évet futballozott a Bundesligában, Mainzban is megbecsülték, ez nyilván megkönnyítette a tárgyalásokat. Néhány hónap volt hátra a szerződéséből, mi hosszabb távú megállapodást ajánlottuk, neki pedig volt annyi respektje az egyesületnél, hogy elfogadták a kérését, és elengedték hozzánk. Vele, valamint a Mainzcal és az ügynökével is korrekt viszonyban tárgyaltunk, végül sikerült regisztrálnunk a határidő vége előtt.

– A harmincnégy éves játékos idős vagy tapasztalt futballistát jelent az ön szemében?     
– A futballban nincs idős és fiatal, csak olyan, aki tud segíteni, illetve aki nem. A hosszú távú terveinkben a toptehetségek felépítése szerepel, de kellenek azok, akik segítenek nekik. Emiatt Szalai Ádám szerepe is jóval több lesz annál, mint hogy a hétvégi meccseken erősítse a csapatot. Azt szeretnénk, hogy terelje a fiatalokat, mutasson példát nekik, mert nagyon ritka az olyan személyiség, amilyen ő. Németül tökéletesen beszél, a Madridban töltött éveknek köszönhetően spanyolul is, úgyhogy a hazai és a külföldi játékosokkal egyaránt szót ért, nyilván ez is szempont volt.

– Egy másik magyar futballista, a tizenhét éves Gruber Zsombor is az FC Baselben szerepel, a támadó a nyáron kölcsönbe érkezett a Puskás Akadémiától. Az ő esetében mi a hosszú távú cél?     
– Az ő esete nyilván teljesen más. Hónapokon át figyeltük, és tavaly nyáron, az Újpest–Basel Európa-konferencialiga-meccs előtt személyesen is találkoztam vele és a családjával Budapesten. Fontos, hogy ne csak a futballistával beszélgessünk, azokat is szeretem megismerni, akik felnevelték, akikre a gyerek hallgat. Azért igazoltuk át, mert nagy kifutási lehetőséget látunk benne, tehetséges játékos, hosszú távon szeretnénk beépíteni az első csapatba. Azért döntöttünk az egyéves kölcsönszerződés mellett, mert minden gyerek másként reagál arra, hogy új környezetbe kerül, új csapathoz, és más edzésmódszerekkel találkozik. Ő sem élt még külföldön korábban, így először az U18-as csapathoz került, most az U21-essel készül. Egy év elegendő, hogy értékeljük a játékost, a nyáron pedig megbeszéljük, mi lehet a következő lépcsőfok neki.

– Hogyan kell felépíteni egy tizenhét éves játékost, hogy aztán megragadhasson az első csapat öltözőjében?     
– Az FC Baselnél jelenleg az akadémiai képzés jelenti a szívet, ez az alapja mindennek. Ott kell jó munkát végezni, fejleszteni a tehetségeket, és minden nap kihívás elé állítani őket. Olyan fiatalokat igyekszünk összegyűjteni a környékről, Svájcból és Európából, akikben megvan a kellő minőség, itt megkaphatják a képzés utolsó részét, mielőtt bedobjuk őket a mély vízbe. Utána jó esetben két-három évig az első csapatban szereznek tapasztalatot, ezalatt Bázelban ismerik meg a felnőttfutball légkörét, és ha a fejlődésük töretlen, előbb-utóbb szintet lépnek, amivel a klub és a játékos egyaránt jól jár.

– A keretben a svájci játékosok többnyire harminc év felettiek, a külföldiek pedig többnyire a húszas éveik elején járnak, s utóbbiakat az európai topligákba szeretnék értékesíteni. A koncepció az RB Salzburgéra hasonlít.     
– A svájci élvonal biztosítja a fejlődést, de a játékosok többsége nem végállomásként tekint rá. Ennek megfelelően az FC Basel is egyfajta nevelőegyesület. A célunk, hogy a nyugati csapatok olyan klubként tekintsenek ránk, ahonnan minőségi labdarúgók kerülnek ki. A mostani átigazolási idényben a Lille-nek, a Fiorentinának és a Valenciának adtunk játékost, a távozók helyére pedig újabb tehetségek érkeztek. Ennek a folyamatnak körforgásként kell működnie.

– A drukkerek nem mérgelődnek, ha rendre eladják a legjobb játékosokat?
– A szurkolóink fantasztikusak, az egész városban imádják a labdarúgást, rájuk mindenben számíthatunk. Egyébként ha azt látják, hogy eladjuk az egyik legjobb játékost, de helyette hasonló minőséget képviselő fiatal érkezik az utánpótlásból, és a keret versenyben van a bajnoki címért, akkor nincs miért elégedetlenkedni.

– Az előző évtizedben a klub sorozatban nyolc bajnoki címet nyert, ám kétezer-tizenhét óta egyszer sem végzett az élen. Mi változott az elmúlt öt évben?
– Négy és fél évvel ezelőtt átalakult a vezetőség, tavaly nyáron szintén, vagyis több változás történt a klubnál. A mostani időszak az újratervezésről szól, a nyári és a téli átigazolási időszakban is sok új játékos érkezett, de a célunk nem lehet más, minthogy ismét bajnokságot nyerjünk.

– Mi a cél a mostani idényben?
– A listavezető Zürich a Young Boystól és tőlünk is meglépett, úgyhogy a hátralévő fordulókban magunkra koncentrálunk, és arra, hogy a lehető legtöbb meccset nyerjük meg. Emellett a Konferencialigában is szeretnénk a lehető legtovább menetelni.