Gróf Dáviddal olyan történt, amire még nem volt példa pályafutása során

Szép születésnapi ajándékot kapott Gróf Dávid – a Levadiakosz kapusa múlt hét szerdán töltötte be 35. életévét, a hétvégén pedig biztossá vált, hogy csapatával az első helyen végzett a görög második liga B-csoportjában, így készülhetnek az élvonalra.

„Teljesen megérdemelten és magabiztosan szereztük meg az aranyérmet, de a kicsit fura lebonyolítás miatt azért észnél kellett lennünk – mondta lapunknak Gróf Dávid, a Levadiakosz magyar kapusa. – Ugyanis az alapszakasz után felezték a pontokat, így nem hat, hanem csak három volt az előnyünk a Láriszával szemben. Az más kérdés, hogy ezután míg mi a rájátszásban négy bajnokit nyertünk meg és egyszer ikszeltünk, a riválisunk mindössze három pontot kapart össze… Így pedig három bajnokival a vége előtt már tizenhárom pont a fórunk, vagyis behozhatatlan előnyre tettünk szert. Ősszel is sorra nyertük a meccseket, de olykor akadozott a gépezet, így a vezetőség úgy döntött, edzőt vált. A húzás bejött, mert tavasszal több alkalommal is simábban nyertünk mérkőzést, a játékunk pedig látványosabbá vált. Ami engem illet, gyakorlatilag végigvédtem az idényt, huszonnégy bajnokin álltam a kapuban, tizenöt alkalommal nem kaptam gólt – ilyenre még nem volt példa a pályafutásomban, a Honvéddal hét éve szerzett bajnoki cím során tízszer hoztuk nullára a meccseket. Érdekes, de a görög második ligában nehezebb védeni, mint az elsőben, és előfordult, hogy egy mérkőzésen csak egyszer kellett hárítanom, de akkor nagyot, és fontos is volt, míg egy szinttel feljebb sokkal jobban megdolgoztatják az embert. Koncentrálni kellett, de jól sikerült nekem és a csapattársaknak is.”

A játékos eddigi karrierje során négy bajnoki címet ünnepelhetett: kettőt az első osztályban (Bp. Honvéd, Ferencváros), s kettőt a második ligában (Debreceni VSC, Levadiakosz). És itt nem állna meg.

„Minden bajnoki cím más és más, aranyérmet szerezni mindig, minden körülmények között nehéz, így megbecsülöm mindegyiket. Megunhatatlan érzés. Ha belegondolunk, hogy a játékosnak jó esetben úgy húsz alkalma lehet arra, hogy az első helyen zárjon profi pályafutása során, a négy nem is olyan rossz szám, sőt. Kitűnő formában és erőben érzem magam harmincöt évesen is, sérülés miatt egy bajnokit sem kellett kihagynom, így azt mondom, messze még a pályafutásom vége, s az ötödik siker is összejöhet.”

Hogy hol lehet meg az újabb aranyérem, egyelőre kérdés: a kapus szerződése a nyáron lejár, s még nem tudni, hol folytatja.

„Kíváncsian várom én is, hogyan alakul a jövőm. Teljesen nyugodtak vagyunk a családdal, biztos a legjobb megoldást választjuk. Érdeklődés akadt otthonról és külföldről is, bízom benne, hogy két hónapon belül biztossá válik, hol folytatom. A feleségem és a kislányom is nagyszerűen érzi magát Görögországban, új otthonra leltünk, nemcsak Levadia, hanem az ország is csodaszép, befogadtak minket, segítőkészek az emberek. A klubnál az a cél, hogy a tavalyi kiesés után úgy vágjon neki az együttes az élvonalbeli idénynek, hogy ne csak a biztos bennmaradást, hanem nagyobb célokat is el lehessen érni, ehhez persze három-négy jó játékost kell szerződtetni. Örülök, hogy visszakerültünk oda, ahová való a klub – ha végül úgy alakul, hogy nem maradok, a Levadiakoszt a szívembe zártam, és mindig követem majd az életét.”