Lipcsei csata – Cselőtei Márk publicisztikája

DERÜLT ÉGBŐL VILLÁMCSAPÁS. Szerkesztőségünket is ekképp érte a hír vasárnap kora délután, hogy Lőw Zsolt lett az RB Leipzig új vezetőedzője. Persze folyamatosan figyelemmel követtük az eseményeket, de a szokottnál minden gyorsabban, zökkenőmentesebben történt, amiből jól látszik, a Red Bull előre felkészült, s titokban tudta tartani, mi zajlik a színfalak mögött. Délelőtt minden azzal kezdődött, hogy a csapat menesztette Marco Rosét, majd ahogyan lenni szokott, a szurkolói oldalak több lehetséges jelöltről is azonnal beszámoltak. Itt már felbukkant Lőw neve mint opció, és nem sokkal később a Sky és a Bild is előrehaladott tárgyalásokról írt a magyar szakembert emlegetve. Hogy az egyeztetések mennyire voltak előrehaladott stádiumban, jól jelzi, az első híreket követően alig egy óra telt el, a lipcsei klub máris közleményben jelezte: az idény végéig Lőw irányítja a Német Kupa-elődöntőre készülő, BL-indulásra vágyó együttest.

De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük azzal, miért váltott egyáltalán edzőt az RB Leipzig. A korábban a Borussia Dortmundot is irányító Marco Rose 2022 ősze óta, tehát két és fél éve vezette a lipcseieket, akikkel ugyan zömében jól teljesített, szintet lépnie nem sikerült velük. A csapat az idényben nagyon korán búcsúzott a Bajnokok Ligájától, a 32. helyen végzett az alapszakaszban, ami csalódás volt, bár hozzá kell tenni, a sorsolás nem könnyítette meg a dolgát. Rose alatt már a sorozatos őszi BL-vereségek idején is ingott a kispad, de az együttes stabilan ott volt a Bundesliga élmezőnyében, ami rendre megmentette az állását, ráadásul a Német Kupában is menetelt. Aztán elérkezett a tavasz, amelyet a Leipzig nem kezdett jó formában, kiszorult a BL-indulók közül, Rose menesztéséről pedig újabb pletykák kaptak szárnyra. Mivel a válogatott szünet alatt nem lépett a vezetőség, azt lehetett hinni, nincs veszélyben a 48 éves szakember pozíciója, de a legutóbbi fordulóban a közvetlen rivális Mönchengladbachtól elszenvedett vereséget követően a csapat visszacsúszott a hatodik helyre, majd vasárnap jött a hír: Rosét menesztették. Ezt követően került gyakorlatilag percek alatt a középpontba Lőw neve, majd – alighogy eljátszottunk a gondolattal, milyen volna, ha végre vezetőedzőként bizonyíthatna, ráadásul ilyen magas szinten – máris valósággá vált a kinevezése.

Lőw megbízatása ugyanannyira papírforma, mint amennyire meglepő. A 45 esztendős magyar szakember Thomas Tuchel segítőjeként korábban többször kijelentette, nem vágyik az elit ligás vezetőedzőket övező rivaldafényre, az őket érő nyomásra, megpróbáltatásra, ráadásul nemrég új munkát is vállalt, a Liverpooltól tavaly távozó Jürgen Klopp hívására ő lett a Red Bull egyik futballfejlesztési vezetője, amivel látszólag messzebb került a tényleges vezetőedzői beosztástól. Persze lehet, hogy épp ezért bizonyult ideális választásnak. Lőw edzői pályája a Red Bullnál kezdődött, majd vált egyre teljesebbé, nagy szerepe volt az ismert és általánosan elismert klubfilozófia kialakításában, megteremtésében, amit sokszor hajlamosak vagyunk alábecsülni. Végigjárta az RB-család ranglétráját, előbb az FC Liefering, utóbb a Red Bull Salzburg, végül az RB Leipzig másodedzője lett, mielőtt a Paris ­Saint-Germainnél, a Chelsea-nél és a Bayern Münchennél is Thomas Tuchel munkáját segítette volna. Az angol válogatott kispadjára már nem tartott a német sikeredzővel, ehelyett a már említett pozícióban visszatért a Red Bullhoz, s vélhetően abban is szerepet vállalt, hogy monitorozza elődje, Marco Rose munkáját. Szögezzük le gyorsan, Lőw egyelőre megbízott vezetőedző, kinevezése az idény végéig szól, könnyen lehet, hogy utána a tréningszerelést ismét öltönyre váltja, s visszatér Klopp mellé. Úgy gondolom, jelen állás szerint ez a legvalószínűbb forgatókönyv, de a kérdés az, van-e rá esély, hogy huzamosabb időre is elit ligás vezetőedzővé váljék…

Persze hogy van, legalábbis szeretném ezt hinni. Zsolt végtelenül szimpatikus, intelligens, tapasztalt, modern felfogású edző, aki a szakma legnagyobbjaitól leshetett el fortélyokat az elmúlt években, miközben világsztárokkal dolgozott együtt a pályán, legyen az Kylian Mbappé, Neymar, Thiago Silva, Antonio Rüdiger, Kai Havertz, Harry Kane, Jamal Musiala vagy éppen Joshua Kimmich. Szakmailag mindazzal fel van vértezve, ami ahhoz kell, hogy a legmagasabb szinten is sikeres legyen, a kérdés jóformán az, akarja-e a rivaldafényt, bírja-e a felelősséget. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy az RB Leipzig ezután minden meccsét megnyeri, magam is kíváncsi vagyok, Lőw hogyan állít fel kezdőcsapatot, milyen taktikai elképzelésekkel meccsel, mennyire lesz eredményes, azt azonban állítom, hogy az idény végén kizárólag rajta múlik, szeretne-e továbbra is elit ligás vezetőedzőként ténykedni – bárhogyan is alakul ez a másfél hónap.

Megalapozott sajtóhírek szerint az elmúlt években több Bundesliga- és Premier League-klub is érdeklődött iránta vezetőedzőként, hitték, hogy szakmai tapasztalatával a legmagasabb szinten is képes maradandót alkotni, Lőw azonban minden egyes alkalommal a nyugalmasabb munkakört választotta. Ez az ambíció hiánya miatt lenne? Nem gondolom, a vezetőedzői szakmának rengeteg ­árnyoldala van, amelyek főleg a sajtótájékoztatókon csúcsosodnak ki, amikor az újságírók minden, a csapattal kapcsolatos problémát az éppen ott ülő szakemberre húznak rá, akkor is, ha egy játékos vagy éppen egy vezetőségi tag hibázott. Ezt a fajta nyomást, folyamatos terhet, mentális megpróbáltatást nem mindenki vállalja, s az eddigiek alapján úgy tetszik, Lőw is ilyen ember, miközben szakmailag minden képzettsége megvan ahhoz, hogy elit vezetőedző legyen. Ez a másfél hónap kiváló alkalom lesz, hogy felmérje, szeretné-e ezt csinálni egyáltalán, jó-e benne, komfortos-e neki, s ha igen, és mellé még jól is teljesít, az sincs kizárva, hogy a lipcseiek meghosszabbítják a szerződését, s újra lesz olyan magyar vezetőedző, aki csúcsbajnokságban, ráadásul élcsapatot irányít. A jövőjével kapcsolatban ő is úgy fogalmazott, megbízatása hét hétre szól, utána visszatér fejlesztési vezetői pozíciójába. Meglátjuk, változik-e ezen a téren bármi. Addig is mi annyit tehetünk, hogy szurkolunk neki.

Annál is inkább, mert kinevezésének van egy másik, több kommentelő, fórumozó által is megpendített vonala, amely kiváltképp fontos a magyar labdarúgás számára: a válogatott kispadja. Marco Rossi sikerességét és eredményességét aligha lehet elvitatni, hatalmas tiszteletet harcolt ki magának az utóbbi években, és szó sincs róla, hogy az elmúlt időszak gyengébb eredményei után a leváltásában kellene gondolkodni, viszont a szerződése mindössze ez év végéig szól, s már ő is többször utalt rá, azt követően lehet, hogy befejezi. Ha egyenes ágon kijutunk a világbajnokságra vagy pótselejtezős pozíciót szerzünk – tehát 2026 márciusában a vb-szereplésért játszhatunk –, akkor szerintem nem kérdés, hogy Rossi legalább még fél évre hosszabbít, s ha lehetősége lesz, az amerikai vb-re is kivezeti a csapatot, de utána vélhetően elköszön. Ha így lesz, ha nem, a pótlásán már most el kell gondolkozni, s itt jön képbe Lőw Zsolt, aki szakmailag tapasztalt magyar tréner, akinek immár vezetőedzőként is lesz rutinja a legmagasabb szinten. Persze, ha beválik Lipcsében, s hosszú távon marad, még nehezebb lesz őt az MLSZ-nek elhoznia, de jó eljátszani a gondolattal, hogy van egy tökéletes jelölt, ha Rossi úgy dönt, távozik.

Lőw kedden az első hivatalos sajtótájékoztatóját is megtartotta a lipcseiek vezetőedzőjeként, Gulácsi Péterrel és Willi Orbánnal, a csapat két magyar válogatott játékosával együtt készül a szerdai, Stuttgart elleni Német Kupa-elődöntőre, amelyen megalapozhatja a klub következő heteinek sikerességét.

Nem titok, nagyon szurkolok neki, így a lipcseieknek is!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!