Székláb és mestermű – Bodnár Zalán jegyzete

SOKÁIG MEGLEHETŐS BOSSZÚSÁGGAL néztem a hétvége legnagyobb európai futballrangadóját, a Liverpool–Arsenal mérkőzést. A nagyívű felvezetést – egyes hírek szerint világszerte egymilliárd ember látta az összecsapást, amelyen az angol Premier League talán két legnagyobb esélyese feszült egymásnak – követően csalódást keltő volt a játék. Bosszantó volt a rengeteg rossz passz az ellenfél térfelén mindkét csapat részéről, a végletekig kockázatmentes játék és a rengeteg rossz döntés a játékosoktól. De a legbosszantóbb az volt, hogy a mezőny egyik legkreatívabb, legötletesebb és legtechnikásabb futballistája, Szobosz­lai Dominik eközben a jobbhátvéd posztján „vesztegel”.

Immár egymás után a második Liverpool-meccsen, a posztot sújtó sérülésre hivatkozva. Nem mintha nem oldotta volna meg kiválóan a továbbra is szokatlan feladatát a magyar válogatott csapatkapitánya (mint ahogyan a túloldalon, balhátvédként a válogatott másik erőssége, Kerkez Milos is, akinek három jó blokkja volt Noni Madueke mellett), mégis úgy gondolom, Madách Imre után szabadon: nehogy már Michelangelo faragjon széklábat! Nehogy már egy klasszis támadó középpályás végezze azt a munkát, amire a kevésbé képzett játékosok is alkalmasak lehetnek! Aztán a nagyon 0–0-szerű mérkőzésen elérkezett a 83. perc, és középről, a digitális technika szerint pontosan 29.5 méterről szabadrúgáshoz jutott a Liverpool. Négyen is vállalkoztak volna az elvégzésére, de nagyon szorítottam azért, hogy Mohamed Szalahék ezúttal belássák, ez a szög és ez a távolság Szoboszlainak fekszik a leginkább. Belátták… És máris a fülemben csengett az a mesterséges intelligencia által írt, a YouTube-on is fellelhető tavalyi dal, amely így kezdődik: „Mert úgyis minden mindegy, ha jön gól, egy Dominik-bombából, 25–30-ról…”

A 29.5 méter éppen belefér ebbe a távolságba. Gyönyörű, fantasztikus szabadrúgásgól volt, nagy idők nagy klasszisait idéző. És nemcsak csodaszép, hanem milyen fontos is: ezzel nyerte meg az idény egyik rangadóját a bajnoki címvédő Liverpool. Még mindig nehéz azt is megszokni, hogy két magyar játékos is kezdő a „vörösöknél”, hát még azt, hogy egyikük bombagólja dönti el az Arsenal elleni csatát. És ami szintén örömteli: ennél jobb hangulatban aligha térhetne haza Telkibe, a válogatotthoz két liverpooli légiósunk. Ne legyünk telhetetlenek, de igazán jöhetne egy ilyen Szoboszlai-bomba szombaton Dublinban is!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!