Kikapott a Mocsai-csapat - ismét a 4. hely jutott

Ilyés Ferencék ezúttal sem tudták megállítani a horvátokat (Fotó: Szabó Miklós)

Több mint két éve, a szlovénok elleni vb-selejtező visszavágóján, néhány perccel a vége előtt nem sokan gondolták volna, hogy férfi kézilabda-válogatottunk éremért játszhat majd az olimpián. Nagy hajrával azonban sikerült kijutni a világbajnokságra, ott jogot szerezni az olimpiai selejtezőtornán való részvételre. Svédországban megvalósult az álom egyik fele, a fiúk kvalifikálták magukat Londonba, ahol aztán folytatták menetelésüket, és egy lépésre kerültek az éremtől. Ezt a lépést az elődöntőben nem sikerült megtenniük, a londoni játékok záró napján azonban még volt egy lehetőségük.

Az esélyek mindenesetre nem mellettünk szóltak, a papírforma horvát sikert ígért. Slavko Goluza csapata a csoportban 26–19-re nyert a mieink ellen, és hibátlan mérleggel jutott a negyeddöntőbe. A visszavágás Császár Gáborral is rendkívül nehéz feladatnak bizonyult volna, de a Veszprém irányítója sérülés miatt nem játszhatott, így még inkább össze kellett szednie magát a sok nagy csatában amúgy is alaposan elfáradt Mocsai-csapatnak.

1. FÉLIDŐ

A csarnok nem telt meg teljesen, a szurkolók között azonban most is a magyarok voltak többségben. A kapunkban ezúttal Fazekas Nándor kezdett, a bal szélen pedig Vadkerti Attila.

Nem indult rosszul a meccs, Harsányi Gergely gólja után Nagy László és Blazenko Lackovic köszönt be kétszer-kétszer, harmadszor Domagoj Duvnjak egyenlített a horvátok részéről. 3–3

Harsányi hétméteresével negyedszer is mi szereztük meg a vezetést, ezután viszont az első helyzetét elpuskázó Ivan Cupic betalált, majd Igor Vori góljával először volt előnyben Horvátország. Ez utóbbi gólt már emberhátrányban kaptuk, mivel Nagy visszarántotta a lőni készülő Lackovic kezét, a hamburgi átlövőt le is kellett cserélni.

Az emberhátrányos játékot ezután is volt alkalmunk gyakorolni, hiszen Vadkertit, majd még egyszer Nagyot is kiállították. Nem estünk azonban kétségbe, Fazekas védéseivel, Harsányi, Nagy, valamint Zubai góljával tartani tudtuk az egygólos különbséget, a 18. percben 9–8-ra vezettek a horvátok.

Ezután egy kis kihagyás elég volt ahhoz, hogy hárommal elhúzzanak, de gyorsan visszazárkóztunk, Nagy László – aki óvatosságból a szélen védekezik a második kiállítása óta – továbbra is bátran lőtt, Vadkerti pedig szebbnél szebb gólpasszokkal vétette észre magát. 10–11

Két, szélről kapott gól után Mocsai Lajos Fazekas helyére Mikler Rolandot küldte a kapuba a 23. percben, de ő sem tudta megakadályozni, hogy a különbség négygólosra nőjön a két fél között. Mocsai Lajos a 25. percben így időt kért.

Sajnos ez sem hozott fordulatot, hiába lőtt remek gólt éles szögből Harsányi, és talált be labdalopás után Putics Barna, a szünetben 19–14-re vezetett Horvátország, amely az első félidőben 79 százalékkal lőtt.

2. FÉLIDŐ

A második játékrészt a magyar válogatott Iváncsik Gergővel kezdte, Lékai Máté pedig egy kiállítás kiharcolásával. Az emberelőnyt nem sikerült kihasználnunk, 1–1-re hoztuk. A lehetőséget ezután is megkaptuk a felzárkózásra, ugyanis újabb két horvátot kiállítottak a cseh játékvezetők, de sikerült kettős előnyben is gólt kapnunk. Húsz perccel a vége előtt a helyzetünk így semmit sem javult a szünethez képest.

Elég volt azonban egy-egy szép gól Lékai és Iváncsik részéről ahhoz, hogy Goluza időt kérjen. Ő is tudta, hogy nincs még vége. 19–23

Lékai és Putics találatával háromra is feljöttünk, de az egyenlítés közvetlen közelébe nem jutottunk. A 48. percben már újra öttel vezetett Horvátország. 21–26

A hajrába fordulva már nem a bronzérem megszerzése lehetett a célunk, hanem a kiütéses vereség elkerülése. A horvátoknak minden bejött, mi viszont kezdtünk teljesen szétesni. 22–31

A végén Lackovicnak már ahhoz is volt bátorsága, hogy kínai figura végén a háta mögött dobja kapura a labdát – ami a szomorú, hogy még be is jött neki...

A végén sikerült valamennyire kozmetikázni az eredményt, így 33–26-ra kaptunk ki. A magyar férfiválogatott tehát a kispályás kézilabda történetében negyedszer végzett negyedik helyen az olimpián (1980, 1988 és 2004 után). A Mocsai-csapat ezt öt vereséggel és három győzelemmel hozta össze, ami külön bravúr.

A 16 órakor kezdődő francia–svéd döntőről szintén folyamatosan frissülő cikkben számolunk be.