A meccsre koncentrálva

– Bosszús azért, amiért nem láthatta a Wisla Kraków válogatott játékosait?
– Természetesen jó lett volna látni újra a Wisla legjobb játékosait, hiszen közülük többen is játszhatnak ellenünk az Eb-selejtezőn. Ez lett volna a kémkedésünk utolsó felvonása, de mit csináljunk, ha egyszer elmaradt a meccs. Így sem volt felesleges az út, hiszen elmentem Chorzówba, megnéztem a stadiont, és több információt gyűjtöttem be. Amit már most érezhettünk, hogy óriási az érdeklődés a március végi, sorsdöntőnek is nevezhető selejtező előtt. Várhatóan ötvenötezren lesznek majd a lelátón, és abban bízom, hogy közöttük ott lesz sok-sok magyar.
– A Wislát nem leshette meg, de alighanem így is éppen eleget tud a lengyelekről.
– Bőven vannak információim leendő ellenfelünkről, de most már, hogy egyre közeledik a találkozó, nekünk a saját csapatunkkal kell foglalkoznunk, nem pedig az ellenféllel. Ott leszek az MTK–Dunaferr kupatalálkozón, a helyszínen tekintem meg a Ferencváros–Újpest rangadót. Már nincs sok időnk, és a legjobb formában lévő játékosoknak kell pályára lépniük Lengyelországban.
– Kapitány úr, ne vegye tolakodásnak vagy számonkérésnek a következő kérdést, ám nem lehet kikerülni, hiszen több újság is foglalkozott ezzel a témával, mi több, voltak, akik elítélték, sőt már lemondásra szólították fel Bozóky Imrét, az MLSZ elnökét. Ön, az elnökhöz hasonlóan aláírta azt a nyílt levelet, amelyet úgymond a hatalomhoz címeztek, és amely levél kiáll a Terror Háza változatlan működtetése mellett…
– Mindenkinek a magánügye, hogy mikor mit ír alá. Én is a lelkiismeretem szerint cselekedtem, mindenhol vállalom a lépéseimet, amelyre egyebek mellett az késztetett, hogy az apám három évig Szibériában raboskodott. Ezzel a kérdéssel nem akarok többet foglalkozni.

Kerestük Bozóky Imre MLSZ-elnököt is, őt azonban pénteken nem sikerült utolérnünk, ugyanakkor lapunkhoz is eljutott a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sajtóközleménye, amelyben a következőképpen fogalmaznak: "A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium álláspontja szerint senkitől sem lehet elvitatni azt a jogot, hogy politikai – akár pártpolitikai – kérdésekben nyilvánítson véleményt. Ha a kormányzattól független szakmai szervezetek, adott esetben a Magyar Labdarúgó-szövetség közszereplői és választott tisztségviselői foglalnak állást egy párt mellett és egy másik ellenében, nem a minisztérium, hanem választóik, a magyar labdarúgó-társadalom előtt kell elszámolniuk a politikai színezetű nyilvános fellépésükkel, ahogy a jogsértés létének vagy nem létének a kérdése is a szakma kompetenciájába tartozik. A minisztérium mindemellett őszintén reméli, hogy az MLSZ vezetőinek sportszakmai tevékenységét nem befolyásolja politikai elkötelezettségük.”
S ha már a labdarúgó-szövetség vezetőségéről esett szó.
Péntek délután Győrött a megyei önkormányzat dísztermében tartotta beszámoló küldöttközgyűlését a megyei labdarúgó-szövetség, és e tanácskozás befejezése után Gellei Imre szövetségi kapitány a megye területén dolgozó labdarúgóedzők részére tartott szakmai előadást.
Ugyancsak Győrött járt Kovács Attila, az MLSZ korábbi elnöke, a szövetség jelenlegi elnökségének tagja, és ő a Pro Urbe egyesület fórumán beszélt a magyar labdarúgás helyzetéről. Elmondta, hogy az MLSZ elnökségében ő képviseli az ellenzéket, és e minőségében kifogásolja, hogy amíg 1998-ban 220 millió forintot fizettek ki bérekre, személyi jellegű költségekre, addig 2003-ra ilyen célra már 890 millió forintot irányzott elő az MLSZ költségvetése. Kovács Attila szerint így nem igaz az az állítás, hogy nincs pénz a labdarúgásra, mert úgy az MLSZ-hez, illetve a ligához a különböző csatornákon át mintegy kétmilliárd forint folyik be, de ez a pénz visszaáramlik azok részére, akik nem a labdarúgásért, hanem a labdarúgásból élnek.