Akire ráfér még a terhelés

– Hogyan gondol az Agárdon töltött időre?
– Csodálatos hely, nagyszerűek a körülmények, ideális az ifikorú játékosok fejlődésére. Ott még nem lehet tudni, kiből lesz élsportoló, az viszont biztos, hogy aki elvégzi az iskolát, abból értékes ember lesz.
– Ön hol kezdett futballozni?
– Egerben, ahol tizennégy éves koromig laktam; testvérem és szüleim ma is ott élnek. Kiskoromban minden délután a lakótelepen játszottunk. Egy nap nem jött le velem focizni senki, ezért bementem az Eger salakos pályájára, amelyen Csuhay József éppen edzést tartott, és szólt, álljak be én is. Nagyon sokat köszönhetek neki, többek közt azt is, hogy az MTK szerződtetett.
– Hogyan került a felnőttkeretbe?
– A tavasszal a Csábi József által irányított tartalékcsapatban játszottam, és egyre jobb formába kerültem. A csúcspont a Fradi elleni juniormérkőzés volt. Szerencsémre azt a meccset Egervári Sándor is megnézte; egyébként egy nullára nyertünk. A találkozó után Sanyi bácsi behívott az edzői szobába, és azt mondta: már intézik a papírokat, mert szeretne leültetni a felnőttcsapat kispadjára az Újpest ellen, ugyanis sok a sérült.
– A felnőtteknél miként fogadták?
– Mindenki kedves és segítőkész. Először, bevallom, kicsit megilletődött voltam, emiatt sokat hibáztam a pályán, nem éreztem a ritmust. Ám a többiek ekkor is biztattak, hasznos tanácsokkal láttak el. Nagyszerű érzés Illés Béláékkal edzeni.
– Mit gondol, Egervári Sándor választása miért éppen önre esett?
– Talán a hozzáállásommal hívtam föl magamra a figyelmét. Hiszek abban, hogy az elvégzett munka megtérül. Tavaly például volt egy hosszú időszak, amikor kispados voltam az ifiben, mégsem adtam föl. Ha a felnőttek nem tréningeznek, én akkor a juniorral gyakorlok. Rám fér a terhelés.
– Részben a játéklehetőség-hiány miatt elveszhetnek az önnel egykorú játékosok. Nem ritka, a tehetségből is csak középszerű futballista lesz…
– Ebből a szempontból mi szerencsések vagyunk az MTK-nál, mert a fiatalok Bodajkon játéklehetőséget kapnak. A nagy ugrás, amikor már a felnőttcsapatba kerülés a tét. Egyébként nem győzöm hangsúlyozni: már attól roppant boldog vagyok, hogy a kispadra ülhetek.
– Éppen az Újpest ellen nevezték először a cserék közé, és akkor majdnem beállt...
– A hetvenedik percben jártunk, amikor izgulva öltöztem, rajtam volt már a mezem, ám Rósa Dénes gólt szerzett, és Egervári Sándor kényszerűségből átszervezte a csapatot, csatárt kellett beküldenie.
Akkor tehát hajszálon múlt Papp Gergely debütálása, a Borsodi Liga utolsó fordulójában azonban Rósa Dénes eltiltás miatt nem léphet pályára a Megyeri úton…
(Hogy végül is bemutatkozott-e az élvonalban a játékos, az az Újpest–MTK mérkőzés tudósításából derül ki.)