Egy győzelem még belefér az évbe

A szakember nem volt könnyű helyzetben, hiszen a lengyelek elleni 2–1-es vereség következtében csapata elvesztette az esélyt arra, hogy tagja legyen az Eb-döntő nyolcas mezőnyének. Nem sikerült a bravúr, a magyar U21-es válogatott nem tudta megfosztani veretlenségétől a 4. selejtezőcsoportban élen álló Lengyelországot, így a kvintett másik találkozójától, a Svédország–Lettország összecsapás eredményétől függetlenül tudni lehetett, hogy Magyarország nélkül rendezik meg az Európa-bajnoki döntőt, valamint az athéni olimpiát. Sajnos, az már a péntek esti összecsapás kezdete előtt valószínűsíthető volt, hogy a magyar olimpiai gárda még győzelem esetén sem végez továbbjutó helyen – azaz, hiába szerzi meg a második helyet, nem lesz tagja a hat legjobb csoportmásodiknak, és így nem játszhat az Eb-döntőbe kerülésért –, ám mégis sokan bíztak abban, hogy a korosztály sikeres mérkőzéssel búcsúzik a selejtezősorozattól. Nos, a remények nem váltak valóra, a magyar csapat hiába alakított ki legalább annyi gólszerzési lehetőséget, mint a riválisa, ahhoz még nem elég egységes, kiforrott tizenegyet alkotnak a benne lehetőséghez jutó labdarúgók, hogy egyetlen találat a győzelmüket eredményezze. Nyilván sokféleképpen lehet megközelíteni a megszerzett harmadik helyet, hivatkozhatunk szerencsére, balszerencsére, ám egy dologgal nehéz lenne vitatkozni: adódtak ugyan menet közben parádés kilencven percei a csapatnak – gondoljuk csak a svédek elleni 5–2-es Üllői úti meccsre –, sorozatban azonban nem tudott magas szinten teljesíteni az állomány.– Nagyon csalódott volt, amikor végérvényessé vált, csapata csak a harmadik helyen végez a csoportjában?– Amikor megtudtam, hogy mely együttesekkel szemben kell megkísérelnünk kiharcolni a továbbjutást, akkor úgy fogalmaztam, hogy csak bravúrral léphetünk tovább a csoportunkból – felelte Róth Antal. – A svéd és lengyel utánpótlást magasabb szinten jegyzik a magyarnál, ám ettől függetlenül az említett bravúrra készültünk. A vágyaink nem valósultak meg, így hát emiatt csalódott vagyok, elkeseredett azonban semmiképp sem, hiszen méltó ellenfelei tudtunk lenni az előttünk végző két gárdának. Ha arra gondolok, hogy Gyepes Gábor és Szabics Imre menet közben felkerült a felnőttválogatottba, akkor csakis azt mondhatom, megérte dolgozni, ugyanakkor azt is látom, az eddiginél többet kell tenni azért, hogy a nüanszok legközelebb a mi javunkra döntsenek. – A futballisták tudták a pénteki mérkőzés kezdete előtt, hogy csak minimális esélyük van továbbjutó helyen végezni?– Tőlünk, vezetőktől biztosan nem, ám azt gondolom, ha tudják, akkor is mindent elkövetnek azért, hogy győzelemmel búcsúzzanak a sorozattól. Nagyon örülök annak, hogy sok szurkoló támogatta a csapatot a Hidegkuti-stadionban, és a vereség ellenére sem bántotta a pályáról levonuló fiatalokat.– Egy ilyen sorozat végén mindig aktuális kérdés, hogy miképpen alakul a szövetségi edző sorsa. Lehet arról már valamit tudni, hogy Róth Antal miképpen képzeli el a jövőjét?– Annak idején kétezer-három december harmincegyedikéig kötöttem szerződést, azzal a kitétellel, hogy továbbjutás esetén az Európa-bajnokság döntőjéig, esetleg az athéni olimpiáig meghosszabbodhat a megállapodás. Ôszintén mondom, a selejtezősorozat annyira lefoglalt, hogy nem foglalkoztatott a jövőm. Az biztos, hogy a vonalat most meg kell húzni, az eddig történteket le kell zárni, a döntés azonban a szövetség irányítóinak a kezében van. Azért remélem, az ősszel lesz mód arra, hogy a játékosokkal együtt győztes meccsel búcsúzzunk el ettől az évtől…A csoport másik mérkőzésén: Svédország–Lettország 3–2