A végzetes szívritmuszavar

"Fehér Miklós halála természetesen az orvostársadalmat is megrázta – mondta dr. Keltai Mátyás, az Országos Kardiológiai Intézet professzora. – Persze mi láttunk és látunk halálesetet a munkánk során, ám az teljesen más, amikor, mondjuk, egy teljes életet élt, nyolcvan év feletti ember távozik el, mintha egy fiatal szervezete mondja fel a szolgálatot éppen a szemünk, azaz a világ szeme előtt. Miután erre megkértek, beszélek a lehetséges okokról, de teljes felelősség nélkül, hiszen megközelítőleg sem ismerem a portugál orvosok által, Fehér Miklósnál talált eltéréseket."
A professzor elmondta: hirtelen halál létezik, előfordulhat csecsemőkorban, fiatalkorban és felnőttkorban is.
Persze a nagy kérdés az – és erre Fehér Miklós tragédiája döbbentett rá mindenkit –: miért halhat meg hirtelen egy életerős, edzett ifjú sportoló?… Azt már több orvos elmondta, hogy a sportolóknál – akik nagy terhelést kapnak napról napra – az edzés következtében kialakulhat mérsékelt szívnagyobbodás. Az orvos szerint azonban ez természetes, nem káros, a baj az, ha nem természetes ok miatt következik be a szív megnagyobbodása.

"Az ilyen tragédiáknak különféle okai lehetnek. Mint hallani, portugál lapok arról számolnak be, hogy a futballista halálát szívnagyobbodás okozta. Nos, a szívnagyobbodást sok minden előidézheti. Egy átlagembernek körülbelül akkora a szíve, mint a saját ökölbe szorított keze. A szívet három rendszer együttműködéseként képzelhetjük el. A lényeget próbálom közérthetően megfogalmazni, bár nem könnyű… A szívizomzat folyamatosan, percenként hetven, nyolcvan alkalommal, éjjel-nappal összehúzódik, ám csak akkor tudja tökéletesen végezni a munkáját, ha a másik két rendszer is problémamentesen dolgozik. Az ingerképző-ingervezető csatornákban néhány sejt generálja és adja tovább az ingerületet a szívizomnak, és ha az ingerület lejut a szívizomsejthez, akkor indul meg az összehúzódás. Az ingerképző és ingerületvezető hálózat finom, vékony rendszer, szabad szemmel nem látható, sőt a boncolásnál sem egyszerűen mutatható ki. Ha az ingerület eljut az izomsejtekhez, akkor azok összehúzódnak, és kilökik azt a vérmennyiséget, amire a szervezet többi részének szüksége van."
És itt lép működésbe a harmadik rendszer, a vérellátás.
Ami biztos: több összehúzódáshoz több vér kell. Tehát ahhoz, hogy egy edzésben lévő szív jól dolgozzon, rengeteg vért kell áteresszenek az erek. A professzor által említett három rendszer összhangja tehát elengedhetetlen a hibátlan szívműködéshez.
"A professzionális sportolóknál a három rendszer egyenes arányban kell fejlődjön, és mivel kialakulhat a bizonyos szívnagyobbodás, ezért nem csupán a szívizomnak kell többet és hatékonyabban dolgoznia, hanem az egész szervezetnek több vérre van szüksége. Tehát a szívhez tartozó koszorúerek mennyisége és vérszállító kapacitása is megnő. Ha ez nem így van, akkor tünetek, betegség lép fel."
Dr. Keltai Mátyás szerint Fehér Miklós egészségesen megnagyobbodott szívében talán volt egy olyan – vélhetően születési – rendellenesség, ami olyan kóros ingerképződési problémát szült, és emiatt a szívében ritmuszavar keletkezett.
"Létezik olyan betegség, ahol a szív jobb kamrájának egyes területein az izomsejtek helyett ingerképző sejtek, zsírsejtek fejlődnek ki, és a különböző sejtek a különböző ingereket rendezetlenül közvetítenek a szívizomnak, ami szívritmuszavarhoz vezet. Szörnyű volt látni, hogy a ritmuszavarnak ez a súlyos formája, ami többnyire időben végzett elektromos kezeléssel megszüntethető, ennél a rendkívül szimpatikus fiatalembernél minden próbálkozás ellenére a halálhoz vezetett." ---- M ---- &