Hajdú B. István"Jártak itt az olaszok, járt itt a Manchester, de azok tétmecscsek voltak, ez pedig barátságos találkozó, ahol nagyon fontos a tudatos szervezőmunka" – dicséri a népszerű sportriporter a brazil meccset megszervező Magyar Labdarúgó-szövetséget.
Fájdalom, néhol a szövetség sem segíthet: a Puskás-stadion életveszélyesnek nyilvánított szektorait akkor sem nyitnák ki, ha a transzparensekkel felvonuló MLSZ a Parlament előtt lobbizna a nemes célért, és Hajdú B. István szerint tűrhetetlen, hogy nincs egy nagy befogadóképességű létesítmény: "Két éve, persze, ugyanezt mondtuk, amikor a Manchestert fogadta a Zalaegerszeg, és nem úgy tűnik, mintha sokkal jobb lenne a helyzet… Éppen ezért attól sem tartok, hogy a közeli jövőben nagy változás történne."
Pedig a stadion újjáépítése mellett a kapitány viselkedésében sem ártana egy szép nagy fordulat, mert ki tudja: ha bepöccentik, Lothar Matthäus még képes megcibálni Ronaldinho haját – és ezt a brazilok elleni meccs előtt sem véletlenül említjük, mert a múltban, mint a sportriporter is említi, volt némi affér: "Bízom abban, hogy ez a brazilok elleni tényleg barátságos mérkőzés lesz. Igaz, a magyar– brazilnak már vannak efféle hagyományai, elvégre ha jól emlékszem, 1954-ben Bozsik József és Djalma Santos cipőkkel dobálta egymást… Én egyébként a várható kezdőjátékosok közül már csak Ronaldinhót nem láttam élőben, így rá nagyon kíváncsi leszek. Nemcsak a meccsre, hanem az edzésre is kimegyek, és nem lennék meglepve, ha már a tréningért is fizetni kellene. De nem akarok úgy járni, mint 1986-ban: akkor az édesapám beállt a sorba, és közvetlenül előtte vitték el az utolsó négy jegyet…"
Hajdú B. István így nézőként biztos ott lesz a stadionban, de jobb szeretne dolgozni, mint szurkolni – bár természetesen egy ilyen meccsen a kettő nem kizárt: "Minden riporternek élete álma lehet, hogy egy magyar-brazilt kommentáljon. Nekem Atlantában már sikerült, bár az nem nagyválogatott, hanem olimpiai meccs volt. Tréfásan mondhatnám, nekem is lehet némi szerepem a brazilok idehozatalában, hiszen biztosan nagyon megragadta őket az a közvetítés… Magyar–brazilt eddig csak Szepesi György és Vitray Tamás közvetített: nagyon büszke lehet az a riporter, aki harmadikként lehetőséget kap erre." ----
"Reszkessenek a brazilok, még ők nem nyertek ellenünk" – mosolyog a korábbi népszerű Fradi-játékos és edző, amikor arról kérdezzük, milyen reményekkel várja a találkozót. Persze, a jó hangulat kissé melankólikusabb lesz, amikor a Puskás-stadion állapota és a várható jegymizéria kerül szóba. "Akik hibásak abban, hogy ez a szép stadion idáig jutott, azoknak megköszönném az érdeklődését, de belépőt biztosan nem adnék nekik. Mert amikor segíteni kellene a létesítményen, akkor ezek az emberek nem tülekednek, mint most, hanem egyszerűen szétrebbennek."
Nyilasi Tibor biztos abban, hogy a brazilok nagyszerű mecscset játszanak a magyar válogatottal: "Ahogy hallom, talán Ronaldo nem futballozhat, de remélem, a többiek nem sérülnek meg, és akkor itt is lesznek. Ezek a sztárok teljesen ki vannak facsarva, már nagyon várják a szezon végét, de egy ilyen barátságos válogatott meccs számukra is ünnep, nem pedig nyűg, és azt hiszem, örömmel jönnek majd Magyarországra."
Tegyük hozzá: főleg szívesen érkeznek, mert végre legyőzhetik a magyarokat, amire még a Brazíliában istenített Pelé korosztálya sem volt képes…
A jelenleg az MLSZ-ben dolgozó, az utánpótláscsapatoknál zajló szakmai munkáért felelős szakember csak azt sajnálja, hogy azon az 1986-os 3–0-s meccsen sérülése miatt nem lehetett ott: "Most kimegyek a stadionba a srácokkal, és azt hiszem, megelégednék az akkori eredménnyel, nem morognék, hogy elmarad az ötös… A hatvanhatos világbajnokságon három egyre nyertünk, két évtizeddel később az említett népstadionbeli meccsen már ugyebár három nullra. Remélem, ismét győzünk, és akkor elmondhatjuk, hogy nagyjából húszévenként jól elverjük a brazilokat." ----
"Kérdéses, kimehetek-e a meccsre, hiszen fogalmam sincs, tudok-e jegyet venni, pedig engem is rengetegen hívtak, hogy szerezzek nekik belépőt, de hát nem vagyok olyan helyzetben" – említ példát a nép jegyvásárlási kedvére az ötszörös világválogatott labdarúgó – Sajnos, nincs nagy stadionunk, és ilyenkor gondolkodik el az ember, hogy tán megérte volna építkezésre költeni a milliárdokat az Eb-pályázatok helyett…"
Détári Lajos amondó, a legjobb brazil csapat jön majd, hiszen nem kell félteni a lábukat, ez igazán barátságos mérkőzés lesz.
Ehelyütt felvetjük, hogy annak indult a Wales elleni is…
"A walesi válogatott tagjai nem tudnak másképpen játszani, csak úgy, hogy belerúgnak mindenkibe, aki arra jár. Azt viszont kétlem, hogy a brazilok ugyanígy futballoznának, mert ők még mindig játszszák a focit. De nem tagadom, felemás érzések kavarognak bennem: óriási dolog, hogy megtelik egy stadion, még ha huszonnyolcezres is; hogy a világsajtó a meccs miatt ránk fókuszál majd; hogy a gyerekek kimehetnek a brazil válogatott egy edzésére, és autogramot kérhetnek Roberto Carlostól. Másfelől viszont ez a magyar válogatott még nem kelti összeszedett csapat benyomását, és nagyon sima meccsnek tűnik a brazilok elleni. Márpedig így odalesz a veretlenség, odalesz a nimbusz – tehát nem biztos, hogy én éppen Brazíliát hívnám meg egy válogatott mérkőzésre." ---- A pécsi kosarashölgyek mestere a pénz oldaláról közelíti meg a brazilok jövetelét. Rátgéber László szerint más lenne a helyzet, ha Brazília egy komplett túrát lekötött volna Európában, de csak két mérkőzést játszik a csapat, márpedig az nagy megtiszteltetés a magyar szövetségnek, hogy éppen Budapestre érkezik. Ezt viszont ki kell használni, előnyös tévészerződéseket kell kötni, korrekt jegyárakat kell szabni, és akkor egy komoly bevétele lehet az MLSZ-nek. "Sokan bántják a Magyar Labdarúgó-szövetséget, de ne feledjük: idehozott az MLSZ-vezetőség kapitánynak egy nagy nevet, és idehozott egy kitűnő válogatottat. Ez már valami, nemde?"
Éppen a brazil meccs kapcsán számolgattak Pécsett, hiszen a kosarasok hasonló helyzetben vannak, ők rendezik ugyanis a hét végén a Final Fourt. "Csak lestünk, amikor kiderült, hogy abnormális összeget, több mint százmillió forintot kell fizetnünk a rendezésért, aztán kiszámoltuk, hogy okos szerződésekkel még harminc-negyven százalékos profitot is elkönyvelhet majd a szakosztály. Már azon viccelődtünk, hogy nekünk is meg kellene hívnunk a brazilokat…"
A pécsi marketingesek tehát nem dolgoznak rosszul, de ahhoz Rátgéber Lászlónak még némi szerencsére is szüksége lenne, hogy kimehessen a meccsre.
"Egyrészt még nem tudom, játszunk-e aznap, másfelől meg fogalmam sincs, honnan szerezhetnék jegyet. Én is bízom benne, hogy a nagycsapat jön, mert a B-válogatottal igencsak rosszul járnánk. Nemcsak a nézők miatt, hanem szakmai szempontból is, hiszen a második vonalbeli brazilok sokkal motiváltabbak lennének, és lehet, jól elvernék a magyar válogatottat… Akkor már inkább mutasson be néhány trükköt Ronaldo vagy Ronaldinho, és utána azt sem bánom, ha kímélve magukat a harmincötödik percben cserét kérnek." ---- Mindenki boldog, mindenki dicséri a szövetséget, úgyhogy most roppant kényelmes helyzetben van Bozóky Imre, az MLSZ elnöke, akit először arról kérdezünk, mennyi szerepe volt Lothar Matthäusnak a mérkőzés létrejöttében.
"Kétségtelen, a kapitány személye sem elhanyagolható, hiszen ő az igencsak sikeres pályafutása apropóján jól ismer néhány brazil futballvezetőt. Már mi is két-három éve próbáljuk összehozni a meccset, csak eddig mindig valahogy csúszott."
Na de most már nem csúszik tovább – igaz, ez problémákat is felvet. Szembesítjük is az elnököt a fenti szurkolói véleménnyel, de Bozóky Imre azt mondja, ezzel nem tudnak mit kezdeni. "Én is azt szeretném, ha olyan stadionunk lenne, amelyben mindenki elfér. Azt viszont nem tehetjük meg, hogy bármelyik jegyvásárlót háttérbe szorítanánk, így csak remélhetem, hogy mindenki kap belépőt, aki ott akar lenni a találkozón."
Márpedig sokan akarnak ott lenni, hiszen nem mindennap láthatja az ember Ronaldót, Ronaldinhót, Roberto Carlost. Kérdés persze, április 28-án láthatja-e, vagy a balszerencsés sérülések miatt nem jöhetnek el a legjobbak. Az elnök amondó, mivel a brazilok szerződésben vállalták, hogy a legjobb csapatukkal jönnek, ő biztos az igazi klasszisok érkezésében. Az más kérdés, ha netán valaki megsérül: arról sem az MLSZ, sem a brazil szövetség nem tehet.
Felhozzuk a pécsi példát, hogy a kosarasok bizony nyereséggel hozzák ki a Final Fourt, így a cirka 250 milliós ráfordítás ellenére reménykedik-e valamilyen pluszban az elnök: "Még nem tudjuk, mennyi jegyet értékesíthetünk, így azt mondom, hogy szeretnénk megúszni a ráfizetést. Ha engedélyt kapunk a huszonnyolcezres nézőszám növelésére, akkor némi haszonnal is zárulhat a magyar–brazil. Azonban én azt is mondom, az a legnagyobb haszon, hogy Magyarországon láthatjuk ezeket a játékosokat."