Hrutka a védőkre jobban odafigyel

"Alighanem kiéhezett a játékra, amelyet mostanában leginkább Bicskei Bertalan biztosít a számára. Játszott ő már ennél jobban is, de az a gólpassz Horváth Ferencnek mestermunka volt, és ezúttal is bebizonyította, hogy kihagyhatatlan."
Az értékelés a Nemzeti Sportban jelent meg, mégpedig 2000. június 1-én, a Szaúd-Arábia elleni 2-2-re végződő mérkőzés másnapján, és akiről szólt, tagja lesz a február 2-i meccsre elutazó magyar küldöttségnek is. Igaz, Isztambulban - bármenynyire is szeretné - pályára biztosan nem léphet, legfeljebb a kispadon oszthatja meg az észrevételeit Lothar Matthäus szövetségi kapitánnyal.
Főszereplőnk nem más, mint Hrutka János, aki 2000 nyarán végigjátszotta a Szaúd-Arábia elleni összecsapást, manapság pedig már menedzserként dolgozik a válogatottnál. A 24-szeres válogatott védő kora alapján javában futballozhatna - októberben még csak 30 esztendős volt -, és nem is titkolja, a közelmúltban volt olyan érzése, hogy öltöny helyett akár meccsszerelés is lehetne rajta…
- Emlékszik még arra az általunk mesterinek titulált gólpasszra?
- Úgy rémlik, hogy Lisztes Krisztián ívelt szabadrúgásból a kapu elé - idézte fel a magyar csapat második gólját Hrutka János. - Sikerült megelőznöm az ellenfelemet, keresztbe fejeltem a labdát a kapu előtt, Horváth Feri pedig közvetlen közelről már nem hibázott. Ekkor még valamennyien azt hittük, megvan a meccs, ám az ellenfél a találkozó végén gólokkal büntette a figyelmetlenségeinket.
- Mi maradt még meg önben a két nemzeti együttes akkori párharcából?
- Arra határozottan emlékszem, hogy magassági fölényben voltunk, ugyanakkor a vékonyabb felépítésű szaúdiak igencsak mozgékonynak bizonyultak. Olykor gondot okozott a támadóik semlegesítése, de csak magunkat okolhatjuk a győzelem elmaradásáért.
- Azt tudjuk, hogy Szaúd-Arábia ott volt a legutóbbi világbajnokságon, arról azonban van-e információja, hogy az ellenfél most milyen erős csapattal érkezik Isztambulba?
- A legjobb együttesükkel jönnek, ugyanis egy héttel később világbajnoki selejtezőt játszanak Üzbegisztánnal Taskentben, így ez a mérkőzés a főpróba lesz a számukra. Vagyis a szaúdiak játékban vannak, és ez a tény nehéz mérkőzést ígér. Noha a mi futballistáink a felkészülés közepén járnak, minden bizonnyal átérzik a meccs súlyát, és valamennyien bizonyítani akarnak. Abban biztos vagyok, hogy jó néhány török klub képviselője ott ül majd a lelátón.

- Amióta menedzserként dolgozik, még nem volt olyan érzése, hogy Hrutka Jánosnak a futballisták között lenne a helye?
- Annyi a munkám, hogy nem nagyon van időm azon gondolkodni, mennyire hiányzik a futball. Ugyanakkor az is igaz, amikor még nem voltam vezető, és Wales ellen játszott a válogatott, a lelátóról nézve a meccset megfordult a fejemben, akár ott is lehetnék még a gyepen. Aztán amikor Brazília érkezett hozzánk vendégjátékra, akkor is mondtam magamnak, hogy …"Rudi, nem lenne semmi, ha Ronaldinho ellen futballozhatnál".
- Mint egykori védő, fokozott figyelemmel kíséri a mostani bekkek teljesítményét?
- Azt gondolom, egyenlő mércével mérem a labdarúgókat, ám az is igaz, ha mondjuk, Juhász Roland remekül futballozik, az talán előbb feltűnik.
- Mit szólna egy ilyen felajánláshoz: a soron következő két meccsen, azaz, Szaúd-Arábia és Wales ellen veszít a válogatott, Bulgáriát azonban, ha nem is sziporkázó játékkal, de legyőzi a világbajnoki selejtezőn?
- Mindig pozitívan gondolkodtam, de minden bizonnyal Lothar Matthäus felfogása is hatott rám. Ezért azt mondom, sikerrel vesszük a soron következő két felkészülési mérkőzést, és aztán egy futballünnep keretében a Szusza Ferenc-stadionban három pontot szerzünk Bulgária ellen.