A futball nagyhete következik

Nincs könnyű helyzetben az újságíró, ha telített a program egy nagycsapat háza táján. A Real Madrid a nagycsapatok etalonjának tekinthető, ily módon nem nehéz kitalálni, hogy a betervezett programok közt legfeljebb annyi hézag van, hogy a hímestojásként védett játékosok ne őrüljenek bele a tempóba. Ez a helyzet az ausztriai Irdningben is, ahol a királyi gárda edzőtáborozik, a percre pontosan megtervezett ütemtervet szinte lehetetlen felborítani. A "szinte" - amely a madridiak latinos nagyvonalúságából adódik - azonban reményt ad, hogy legalább megközelíthessük a csapatot, noha a közvetlen kapcsolatot csak az egyesület újságíróinak - a Real Madrid TV, valamint a Real Madrid.com alkalmazottainak -, illetve egy-két nevesebb spanyol lap főmunkatársának engedélyezik.

Mindez persze azt jelenti, hogy a fent említett szerencsések is csak bizonyos időpontokban érintkezhetnek a játékosokkal és a szakmai vezetéssel, a szabadprogramok során például még számukra is tabu a galaktikusok megkörnyékezése. A külső szemlélő számára a rés a pajzson leginkább az edzés utáni időszakban vehető észre, amikor is az edzésnek helyt adó sportkomplexum előtt a csapat számára elkerített részbe beszivároghatnak a spanyol kollégák. Nekik sem egyszerű, tekintve, hogy a kordont szurkolók tömege veszi körül, belülről a biztonsági emberek tartják a rácsokat, hogy be ne szakadjanak a külső nyomástól.

Nincs mit tenni, az egyetlen megoldás, hogy elhitetjük a magyar viszonylathoz képest marconának korántsem mondható biztonságiakkal, hogy nekünk is helyünk van odabenn. A feladat voltaképpen nem is olyan bonyolult, egyrészt azért, mert az őröknek fogalmuk sincs arról, kik a Real munkatársai - a sajtó számára fénykép nélküli, egységes kártyákat osztogattak szét -, másrészt a kerítésen túli hisztérikus hangulat leköti majdnem minden energiájukat. Szintén mellettünk szólt, hogy személyesen megismerkedtünk a spanyolok sajtófőnökével - meglehet, Javier Tamames voltaképpen nem is sajtófőnök, mert az igazi szabadságon van, de a Real irdningi médiaügyeit ő felügyeli -, így amikor áthámoztuk magunkat a tömegen, és intettünk neki, akkor bólintásával, valamint az újságírói kártyával megnyílt az a kapu, amely tényleg csak kevesek számára enged bebocsátást.

Furcsa abból a szemszögből nézelődni, ahonnan a galaktikusok látják a rajongókat, akik noha tudják, hogy nem a Real Madrid játékosai vagyunk, autogramért kurjongatnak. A felmentő sereg egy Real Madrid-melegítőben kilépő szertáros személyében érkezik meg, ő - szemben velünk - mosolyogva aláírja a rácson át bedugdosott papírokat, mezeket.

Aztán kezdenek kiszivárogni a játékosok is, igaz, egy adag klasszis már korábban elhagyta a tetthelyet egy kisfurgonban. Elsőként egy ismeretlen arc tűnik fel, akiről kiderül, hogy Víctor Blancónak hívják, az ifik egyik ékköve, és hétfőn érkezett Irdningbe, Wanderley Luxemburgo hívására, azt követően, hogy Raúl Bravo izomhúzódást szenvedett. Mosolyog, szemmel láthatóan nagyon örül, hogy idecsöppent, viszont a klub szabályzatával ő is tisztában van: közeledésünkre gyakorlatilag csak annyit hajlandó elárulni, amennyi az arcára van írva. "Boldog vagyok, hogy itt lehetek. Roberto Carlostól tanulhatok, ez eszméletlen" - mondja, majd azt is, hogy többet nem nyilatkozhat, pedig világgá kürtölné a vele esett csodát.

Egyből utána maga a mester, Luxemburgo lép elő, aki ugyan szívélyesen kezet fog velünk, és azt sem tagadja, hogy mennyire örül neki, hogy Budapestről jöttünk, ám ugyanazzal a lendülettel leállít, mondván, érdemben legfeljebb akkor nyilatkozna, ha pisztolyt tartanánk a halántékához - elvetélt lehetőség…

Nem lehet sokkal többet kiszedni Jonathan Woodgate-ből sem. "Nem tudom, majd az edző eldönti" - válaszolja arra a kérdésünkre, mely szerint játszhat-e ebben az idényben, azt követően, hogy az elmúlt évadot sérülés miatt teljes egészében kihagyta.
Még szerencse, hogy ennyit elárult, mert utána már tényleg lehetetlen volt gyakorolni az újságírói hivatást, tekintve, hogy a többi kijövő játékos azonnal a sikoltozó autogramkérőkhöz ment, majd miután kielégítette a vágyukat, felszállt a buszra.

Csak a teljesség kedvéért: a legtovább David Beckham osztogatta az aláírását, miközben vagy öten tartották mellette a kordont, hogy be ne dőljön a rajongók nagy szeretetétől.



Fülöp Márton
Az angol Tottenham játékosa a franciák elleni mérkőzésen remekül mutatkozott be a magyar válogatottban, Lothar Matthäus a jövőben vélhetően komolyabban számol vele.

Gyepes Gábor
A nemrég Wolverhamptonba igazolt egykori ferencvárosi bekk fejjátéka nagyon hasznos lehet a spanyol csatársztárok ellen.

Éger László
Bár az élvonal legjobb középhátvédei közé tartozik, eddig csak egyszer szerepelt a válogatottban - a Real elleni meccs mindenképpen kárpótlás lesz neki.

Balog Zoltán
A ferencvárosi játékos kisebb sérüléséből felépülve keményen csimpaszkodhat majd Raúl vagy a feljebb törő Zidane nyakába.

Böőr Zoltán
A Loki-drukkerek egyik kedvence a támadások megszervezésénél kaphat nagy szerepet, amennyiben hosszú kihagyása után már bírja erővel.

Vadócz Krisztián
Mivel Puskás Ferenc a gála névadója, a Honvédból is lesz játékos a válogatottban - a fiatal kispesti középpályásnak persze játékáért is kijár a meghívó.

Buzsáky Ákos
A Plymouth légiósának remek a rúgótechnikája, jól lát a pályán, egy-két forintos labdát remélhetnek majd tőle a csatárok.

Halmosi Péter
A Loki bal oldali futójának gólérzékenységénél csak gólpasszérzékenysége a nagyobb, de vélhetően a Real ellen a védekezésből is kiveszi a részét.

Bárányos Zsolt
A Vasashoz igazolt támadó vélhetően hátravont centert játszik majd a két ék mögött, erős és pontos lövéseire nagy szükség lehet.

Illés Béla
Béla királynak kijár egy búcsúmeccs, és a Realnál nemesebb ellenfelet aligha lehet erre a célra találni - és ki tudja, hátha a szokásos gól is Illés lábában lesz.

Priskin Tamás
A győriek szlovákiai születésű csatára nemrég kapta meg a magyar állampolgárságot, és lám, rögvest a világ egyik legjobbja ellen mutatkozhat be.