Itt játszik majd a Fenevad

A presidente, ígéretéhez híven minden évben egy világklasszist - vagy, ahogyan azóta fogalommá vált: galaktikust - igazolt a Realba, viszont 2003-ban mintha homokszem került volna a gépezetbe, a királyi gárda azóta nem volt képes egyetlen komoly trófea megnyerésére.

Pérez nem pánikolt be, inkább vérfrissítéssel rázta fel a csapatot: elengedett meghatározó játékosokat (mint például az első galaktikust, Figót), helyettük pedig az újhullám legjelesebb képviselőit szerződtette.

A klubelnök egyik legnagyobb fogása kétségtelenül Júlio Baptista megszerzése volt, aki ugyan nem kapott galaktikus besorolást, ám senki sem lepődne meg, ha a nemsokára kezdődő szezont követően már a 23 esztendős brazilt is a Real-elit tagjaként emlegetnék.
Baptista szinte észrevétlenül került be az európai labdarúgás vérkeringésébe, amikor 2002-ben a Sao Paulótól a Sevillához szerződött. A Guadalquivir-partiak mindössze 2.8 millió eurót fizettek a brazil válogatottban akkorra már bemutatkozó játékosért, aki mint védekező középpályás érkezett Joaquín Caparrós csapatához.

Spanyolországban aztán egy-csapásra megváltozott az élete. Először is Caparrós mester felismerte, hogy a roppant fizikai erővel megáldott játékos sokkal jobban kamatoztathatná adottságait előrébbtolt szerepkörben, így egy-kettőre támadó középpályássá tette meg. Baptista nem okozott csalódást: az Atlético Madrid elleni debütálásán győztes gólt vágott a fővárosiak kapujába, majd a bajnokság további 29 mérkőzésén még 19 találatot jegyzett, ami ugye még egy csatárnak is a javára válna. Noha nem ilyen kaliberű, de szintén változást jelentett az életében, hogy az otthonról hozott becenevét, a Tankot, a spanyolok átkeresztelték La Bestiára, azaz A Fenevadra. Lényegi különbséget nem kell emögött keresni, mert Baptista nem a sárga vagy a piros lapok gyűjtésében mutatott fel számottevő előrelépést, viszont a góljait rendre úgy szerezte, hogy mélységből indulva hatalmas lendülettel tört előre és bár a védők igyekeztek szerelni, leginkább ők húzták a rövidebbet.

Az előző szezonban sem vett vissza a tempójából, igaz, 33 bajnokin csak 18 gólig jutott, viszont időközben a brazil válogatottban is alapjátékos lett, azaz valamivel nagyobb terhelésnek lett kitéve - ezt 2004-ben egy Copa América-, idén nyáron pedig egy Konföderációs Kupa-sikerrel ellensúlyozta. Nem csoda, hogy ezt követően a világ legnagyobb klubjai érdeklődtek iránta, és bár az Arsenal, valamint a Barcelona is tetemes összeget kínált a Sevillának, Baptista végül az érte 20 millió eurót leszurkoló Real Madridban kötött ki, mert mint mondta: csakis a Bernabéuban tudja elképzelni a jövőjét.

A közelgő szezonban még nagyobb nyomás nehezedik majd a vállaira, hiszen mint fentebb citáltuk, a Real Madridban mindig kötelező a győzelem. Elnézve azonban a Fenevad adottságait, illetve mentalitását, gyakorlatilag már most borítékolható, hogy meg fog felelni az újabb elvárásoknak is.

"Ízekre szedtük" Julio Baptistát

Fejjáték

Ha kell, mosolyog, ha kell, vicsorog: termete miatt előnyt élvez a fejeseknél, de nem ezzel a testrészével érvényesül leginkább.

Erőnlét

Elképesztő a fizikuma, egy bikát könnyebb lenne testtel elnyomni, mint őt, egyértelműen a védők rémálma.

Jobb láb

Az igazi fegyvere, hasonló erejű bombákra képes vele, mint Roberto Carlos a bal lábával, góljai többségét ezzel szerzi.

Bal láb

Brazil lévén természetesen ezzel sem kacska, bátran vállalkozik még távoli lövésekre is. ---- G ---- A