Szojka Ferenc sportrelikviákkal teli otthonába nagy méretű, névre szóló kristályvázával érkeztek a vendégek, akiket SBTC-s melegítőben várt az ünnepelt.
Az MLSZ alelnöke emlékeztetett: a magyar futballért sokat tevő korábbi válogatott labdarúgók közül többen is különleges születésnaphoz érkeznek mostanság. A közelmúltban Grosics Gyulát és Buzánszky Jenőt a 85. születésnapján köszöntötték, míg a fiatalabbak közül ebben az évben lesz 70 éves Ihász Kálmán, Mészöly Kálmán és Albert Flórián.
Buzánszky Jenő, aki az 1952-es helsinki olimpián egy szobában lakott Szojka Ferenccel, felidézte többek között „a magyar labdarúgást a világ tetejére röpítő" 1953. november 25-i mérkőzést, amikor a Wembleyben Magyarország 6:3-ra legyőzte Angliát.
Az Aranycsapat 12. tagjának tartott Szepesi György arról beszélt, hogy amíg lesz magyar futball, az Aranycsapat az élen van, és pillanatnyilag nem látja azt az időpontot, amikor bármely együttes a nyomdokába lépne. Felidézte, hogy amíg ötven-hatvan éve Európa érdeklődésének középpontjában volt egy Magyarország–Ausztria találkozó, addig ma az osztrákok is ott tartanak, ahol a magyarok. Felvetette, hogy lenne létjogosultsága egy magyar-osztrák közös bajnokságnak, ami a közvetítésekben is megtérítené a befektetést, érdekes lehetne egy Fradi–Rapid meccs.
Az ünnepelt, Szojka Ferenc, a Salgótarjáni BTC fedezete 1954 és 1960 között 28 alkalommal volt válogatott. Egyaránt tagja volt az 1954. évi világbajnokságon ezüstérmet nyerő, illetve az 1958. évi világbajnokságon szereplő magyar alakulatnak. A feljegyzések szerint a vidéki játékosok közül – az Aranycsapat állandó tagjának számító Buzánszky Jenő mellett – ő jutott szóhoz a leggyakrabban a legendás nemzeti együttesben. Végig hű maradt a salgótarjáni klubhoz, és még 2001-ben, 70 évesen is az akkor a megyei első osztályban szereplő egyesület pályaedzője volt.
Szojka Ferenc Nógrád megye és Salgótarján díszpolgára, 2007 szeptemberétől az ő nevét viseli a korábbi Kohász-stadion a városban.