„Ria Ria RIOmania!” - román lapszemle

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2013.09.07. 09:52
A román sajtó természetesen diadalittas a Magyarország elleni 3–0-s győzelem után, és a lapok szerint a magyar csapat gyengén teljesített, rosszabbul, mint amire számítottak. A sajtó azt is kiemeli, a két bukaresti rivális, a Steaua és a Dinamo mintegy 200 drukkere összeverekedett a meccs után.

A Gazeta Sporturilor napilap mai címlapján a „RIA-RIA Bucuria!” felirat hirdeti a román sikert és sóz oda egyet nekünk a Ria, Ria, Hungária rigmus átírásával. A „bucuria” szó örömöt jelent, és a lap hozzáteszi, volt is oka az örömre a több mint 40 ezer román drukkernek a Nemzeti Stadionban. Gazeta Sporturilor napilap mai címlapján a „RIA-RIA Bucuria!” felirat hirdeti a román sikert és sóz oda egyet nekünk a Ria, Ria, Hungária rigmus átírásával. A „bucuria” szó örömöt jelent, és a lap hozzáteszi, volt is oka az örömre a több mint 40 ezer román drukkernek a Nemzeti Stadionban.

A Gazeta Sporturilor címlapja
A Gazeta Sporturilor címlapja

Az újság internetes oldala a „Hadd unatkozzunk! Románia szenzációs győzelme Magyarország felett, 3–0, egy fantasztikus közönség előtt” címmel számolt be a meccsről, és úgy fogalmazott: „A magyar szurkolók azért érkeztek, hogy lerombolják Bukarestet, de aztán a farkukat behúzva távoztak a Piturca-csapat briliáns sikere után. Marica, Tanase és Pintilii elintézte a láthatatlan Magyarországot.”

A szurkolói rendbontásokkal kapcsolatban egyébként Victor Piturcát, a románok szövetségi kapitányát is megkérdezték, aki úgy fogalmazott: „Hallottam a meccs előtti incidensekről. Gondolom, italoztak a hosszú úton, de leckét adtunk nekik a futballban, és csak ez számít. Most majd csendben hazamennek.”

A Pro Sport napilap online kiadása a „Mi románok vagyunk! Románia–Magyarország 3–0! Még egy lépés a vb felé” címmel tudósított a meccsről.

A bukaresti székhelyű újság már elemzést is közölt a találkozóról, amelyet „Matt három lépésben” címmel hozott nyilvánosságra. A cikkben kiemeli, hogy a fél évvel ezelőtti, budapesti meccshez képest óriásit lépett előre a román csapat, míg „az ellenfél gyengébb volt, mint amire számítottunk, de ezt az érzést erősítette a mi csapatunk teljesítménye, ami az egyik legjobb volt az utóbbi években”.

A sport.ro portál sem volt kíméletesebb a mieinkkel: szintén viccelődött a Ria, Ria, Hungária! rigmussal, és azt írta: „Ria Ria RIOmania! A pótselejtező közelebb: Románia–Magyarország 3–0. Marica, Pintilii és Tanase gólja történelmi sikert ért.”

A portál egyébként arról is beszámolt, hogy a két bukaresti rivális, a Steaua és a Dinamo szurkolói – mintegy 200-an – összecsaptak egymással a meccs után. A balhét csak rendőri beavatkozással lehetett megfékezni, amely során számos drukkert előállítottak.

Az Adevarul napilap szerint a románok simán legyőzték a magyarokat, és a hazaiak ellenfele egyetlen említésre méltó helyzetet sem hozott össze.

Az Evenimentul Zilei szerint Marica, Pintilii és Tanase, a három gólszerző „megalázta” Magyarországot.

A Romania Libera tudósítása címében azt írta, hogy Románia „térdre kényszerítette” Magyarországot.

EGY ŐSZINTE LEVÉL ERDÉLYBŐL – P. S.: RIA, RIA, HUNGÁRIA!

„Kedves Nemzeti Sport!

Hogy őszinte legyek, nem igazán tudom megmondani, hogy mi vett rá arra, hogy most levelet írjak Önöknek. Talán a túl nagy feszültség, a stressz, a csalódottság, a magatehetetlenség… Lehet, hogy kissé megkönnyebbülök majd, ha kiírom magamból érzéseimet, bár nagyon nehéz szavakba önteni mindazt, amit a román–magyar után gondolok. Erdélyi magyarként újból megállapíthatom, hogy az „anyaországi” magyarok ismét cserbenhagytak engem/minket. Nem azért, mert kikaptak, hanem mert szívtelenül és akarat nélkül játszottak végig egy olyan meccset, amely számomra sokkal többet jelent egy egyszerű focimeccsnél. Én személy szerint 12 éve rúgom a bőrt itt Romániában, habár alacsony szinten, mégis szívvel-lélekkel! Hétfőn majd edzésre kell mennem, szembe kell néznem román nemzetiségű társaimmal, akik majd büszkén és öntelten mondhatják: „Na mi van, kis bozgorka, csak nem kikaptatok?” Lehet, önzőnek tűnik, de számunkra (erdélyi magyarok számára) a magyar válogatott mérkőzése egy ünnep, egy felüdülés. A sport az, ami ezekben az időkben erőt és reményt ad. A magyar sport. Amire büszkék lehetünk/lehetnénk.

A mai mérkőzés tökéletesen megmutatta a magyar nép jellegét: kishitűek és gyávák vagyunk, és sajnos azok is maradunk… Egy jó ideig. Szegény Puskás Öcsi bácsi, ha látja az utódokat, és beszélget ott fenn, az égi stadionban Hidegkuti Nándorral, bizonyára csak ennyit mondhat: „Nézd már, Nándikám. Ezek játszanak a mi mezeinkben! Annak idején kis lábvizet esetleg hozhattak volna nekünk!” – és mennyire igaza van. Mindezek ellenére tovább kell menni. Dolgozni, kitartani, erősödni… Edzésre menni, focizni tovább, teljes erőbedobással, egy jobb élet reményében. Bevallom őszintén, én is meglepődtem, amikor a 85. perc környékén könny szökött a szemembe. Nem vagyok az az érzékeny típus, de már nem bírtam azt a megaláztatást, amit a képernyőn láttam. Rossz érzés magyarként ennyire kiszolgáltatottnak lenni. És lehet, hogy közhelyesen hangzik, de abszolút semmi szerencsénk sincs. Sem sportban, sem úgy általában. Ha valaha is létezett a magyarok Istene, az már rég itt hagyott bennünket.

Ezúton szeretném megköszönni az Önök eddigi kiváló meg minőségi munkáját, és sok sikert kívánni a továbbiakban!

Maradok tisztelettel, egy 18 éves erdélyi srác.

P.S.: RIA, RIA, HUNGÁRIA!”

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik