Az eseményen jelen volt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok vezetője, Skardelli György vezető tervező és Csányi Sándor, az MLSZ elnöke.
A fejlesztési miniszter szerint az új Puskás-stadion szimbolikus ügy, széles körű gazdasági és társadalmi hatásai is pozitívak.
„A beruházás a magyar sport, sőt az egész ország szempontjából kiemelkedő fontosságú. A korszerű, multifunkcionális létesítménynek reményeink szerint az egész világ a csodájára jár majd" – mondta Vígh László, a beruházásért felelős kormánybiztos.
Csányi Sándor El- vagy BL-döntőt szeretne az új Puskás-stadionba
Több mint stadion – ez az új létesítmény mottója. A multifunkcionális sportközpont ugyanis alkalmas lesz a legrangosabb nemzetközi labdarúgó-mérkőzések megrendezésére (ekkor 68 ezer fő a befogadóképesség, közte 2700 VIP-vendég), emellett biztosítja, hogy a legjobb magyar sportolók és utánpótláskorú fiatalok világszínvonalú körülmények között készülhessenek a világversenyekre. Sőt, kulturális eseményeknek, nemzetközi nagykoncerteknek is otthont ad, ekkor 80 ezer rajongót tud majd fogadni.
Skardelli elmondta, több része is megmarad a régi arénának, így például a pilonok vagy a toronyépület is, utóbbiban kap helyet a sportmúzeum.
„Sok kritika ért minket az elmúlt időszakban – részben meg is érdemeljük. Az osztrákok és a portugálok elleni vereség valóban rosszul mutatott. De összességében több mint 220 ezer játékos van a magyar fociban, ebből mindössze 1000 a profi, hiba, aki csak ez alapján minősít, és azt hiszi, 3-4 év alatt nagy változásokat lehet elérni. 2017-re 800 új pálya készül el, és 564 sporttelepet újítunk fel – lesz tehát hol focizni. Ha 30 évre osztjuk szét az erre fordított összeget, már nem állunk olyan rosszul, ezen időszak alatt korábban ugyanis nem zajlott fejlesztés. Az utánpótlásedzők képzése is elmaradt, mi ezt megújítjuk, és az erőnléti edzők képzését is elindítjuk, ilyen nem volt korábban. A gyepmesterek képzése szintén elindul. Ahhoz, hogy a fejlődés látványos legyen, még kell néhány év" – tett egy kis kitérőt Csányi Sándor, az MLSZ elnöke. |
„Először nem támogattam ezt a koncepciót, mert attól tartottam, kompromisszumokat kell kötni. Annak külön örülök, hogy a labdarúgás révén a többi szövetségnek is segíteni tudunk. A közönségnek épül – az új és felújítandó stadionokkal együtt újra családi program lesz a labdarúgómeccsek látogatása. A beléptető rendszerek is ezt a célt szolgálják. Hiszem, hogy ez a stadion vonzerőt is jelenthet majd a focisták számára” – mondta Csányi Sándor, az MLSZ elnöke.
„Szeptemberben döntenek a 2020-as Eb-ről, mi három csoportmeccsre és egy kiemelt találkozóra pályáztunk, de ezt megelőzően egy El- vagy BL-döntőt is el szeretnénk hozni az új Puskásba” - tette hozzá a futballszövetség első embere.
Az érintettek a végén leleplezték az új aréna makettjét.
Ilyen lesz az új Puskás-stadion
Mint ismert, a korábbi végső döntés értelmében a „stadion a stadionban” koncepció szerint épül meg az új Puskás, amely a világon egyedülálló épület lesz. A nemzetközi trendeket alapul véve 24-28 hónap alatt szokták felépíteni az ilyen arénákat, ám a budapesti nagyobb lesz, kicsit bonyolultabb lesz, kicsit más szerkezet lesz. 2014 végére készülnek el a kiviteli tervek, majd 2015-ben zárul a közbeszerzés és kezdődik az építkezés, amely 2018-ban fejeződik be. A teljes beruházás esetében 90-100 milliárd forintos költséggel számolnak.
Befogadóképesség: sporteseményen 67 889 fő, koncerten 79 889 fő Legmagasabb pont: 51.3 méter Hosszúság: 364 méter Szélesség: 273 méter Szintek száma: 11 Nettó alapterület: 202 ezer négyzetméter Beépített beton: 183 ezer köbméter A tető tömege: 5000 tonna Helyiségek száma: 1700 Sportolásra alkalmas termek: 15 Kiszolgálható sportágak: 21 A konferenciaterem befogadóképessége: 800 fő Az irodaház kapacitása: 500 fő Szállodai szobák száma: 180 Panorámás futópálya hossza: 800 méter |
Felsorolni is nehéz, hogy milyen funkciói lesznek az új arénának: 180 szobás szálloda, konferencia-központ, irodaház, sportmúzeum, diagnosztikai labor, üzletek, éttermek, mélygarázs, panoráma-futópálya, konditerem és még saját rendőrőrs is lesz benne.
A Nemzeti Olimpiai Központ 38 hektáros területén a tornászok, a vívók, az asztaliteniszezők, az öttusázók, a dzsúdósok, a birkózók, az úszók, a vízilabdázók és az atléták is megtalálják majd a helyüket, akiknek nemzetközi versenyekre alkalmas létesítményeik is lesznek. Az atlétika nem fér el a régi és az új stadion között, ennek önálló épületegyüttest építenek. A beruházás további részei: – a Körcsarnok és a Millenáris Velodrom felújítása – a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok átépítése – egy multifunkcionális edzéscsarnok kialakítása – egy atlétikai versenyek megrendezésére alkalmas pálya megépítése, valamint egy fedett atlétikai edzőpálya létesítése – kiszolgáló létesítmények, parkolók kialakítása.