Az első körben a két elődöntőnek és a döntőnek otthont adó helyszínt választották ki, mégpedig felkiáltással, mivel az erre a csomagra pályázó London és München közül utóbbi visszalépett.London és München közül utóbbi visszalépett.
A második fordulóban a három csoportmérkőzést és egy negyeddöntőt lebonyolító négy várost választották ki az UEFA végrehajtó bizottságának tagjai. A voksolásban hét érintett szerepelt, Budapest mellett, München, Baki, Szentpétervár, Róma, Brüsszel és Cardiff. Feltétel volt a legalább 60 ezer fő befogadására alkalmas stadion. A vb-tagok a preferencia-sorrendjüknek megfelelően 4, 3, 2, illetve 1 pontot adtak az általuk legjobbnak tartott első négynek. A pontokat összeadták, így alakult ki a sorrend: München 38 pont, Baki 37, Szentpétervár 29, Róma 20 – Brüsszel 11, Cardiff 3, BUDAPEST 2.
A harmadik körben azokból az előzetesen meghatározott zónákból választottak rendezőket – három csoportmeccsre és egy nyolcaddöntőre –, amelyek addig még nem voltak érintettek.
A zónák:
1. zóna, Észak-nyugat: Anglia, Írország, Skócia, Wales
2. zóna, Skandinávia: Dánia, Svédország
3. zóna, Kelet: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Oroszország
4. zóna, Közép-kelet: Bulgária, Macedónia, Magyarország, Románia
5. zóna, Közép: Belgium, Németország, Hollandia
6. zóna, Dél/mediterrán térség: Olaszország, Izrael, Spanyolország
A 2. és a 4. zónából kellett választani. Minszk, Szófia, Szkopje és Jeruzsálem nem teljesítette a feltételeket, így ezekre egyáltalán nem lehetett szavazni egyik szakaszban sem. 2. zóna: Koppenhága 13 szavazat, Stockholm 3. 4. zóna: Bukarest 12 szavazat, BUDAPEST 3.
A negyedik menetben hat további helyszínt választottak ki három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntős összecsapás lebonyolítására. A vb-tagok a preferencia-sorrendjüknek megfelelően 6, 5, 4, 3, 2, illetve 1 pontot adtak az általuk legjobbnak vélt első hatnak. A pontokat összeadták, így alakult ki a sorrend: Amszterdam 58 pont, Dublin 55, Bilbao 50, BUDAPEST 48, Brüsszel 43, Glasgow 22
– Cardiff 21, Stockholm 18.